Magyarországon is javul a hallássérültek helyzete
"Az anyanyelvek nemzetközi napját 2000 óta ünnepeljük február 21-én, hogy előmozdítsuk a nyelvi változatosságot és a kulturális sokszínűséget, valamint a többnyelvűséget, küzdjünk a nyelvek kihalása ellen, és támogassuk az anyanyelvi oktatást" - hangsúlyozta Géher Mariann, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára a konferencia megnyitóján.
Kiemelte, hogy az UNESCO idén nagy hangsúlyt fektet a 2015 utáni fenntartható keretrendszer kialakítására, és ezen belül a mindenki számára elérhető minőségi oktatást helyezi előtérbe.
A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségét a siketek alkotják. "A jelnyelv a siketek anyanyelve, ezáltal a nyelvhez való jog, alapvető emberi jog" - emelte ki a Géher Mariann, majd hozzátette, hogy az UNESCO az anyanyelvi oktatást különösképpen a gyerekek fejlődésének korai szakaszában ajánlja, így elengedhetetlen a jelnyelvhez való minél korábbi hozzáférés és egy olyan oktatási rendszer kialakítása, amely támogatja a jelnyelv minél korábbi elsajátítását.
"Az anyanyelv nemzetközi napja nagyszerű lehetőség, hogy kiemeljük a nyelv egyéni és csoportos identitásban játszott szerepét, hisz a nyelv a társadalmi, gazdasági és kulturális élet alapja" - hangoztatta.
Kósa Ádám, európai parlamenti képviselő, a SINOSZ elnöke beszédében a siketek és nagyothallók számára a jelnyelv, mint elsődleges anyanyelv elismerésének fontosságát hangsúlyozta, hiszen mint mondta, enélkül a siketek nem tudnak érvényesülni a társadalomban.
A képviselő emlékeztetett rá, hogy az európai parlament több alkalommal is elfogadott olyan határozatokat, amelyek felszólították a tagállamokat, ismerjék el az adott ország jelnyelvét a siketek elsődleges anyanyelvének.
"A SINOSZ fennállása óta folyamatosan harcol azért, hogy a siket emberek anyanyelve a magyar jelnyelv legyen" - emelte ki Kósa Ádám, hozzátéve, hogy Magyarországon 20 év után született meg a jelnyelvet a siketek elsődleges nyelvének elismerő jogszabály. "Ez világos és egyértelmű utat mutat a siket és nagyothalló emberekkel foglalkozók számára" - tette hozzá.
A jelnyelvi törvény szabályozza a siketek és nagyothallók jogait, és rendelkezik arról is, hogy a siket gyermekeknek elsődleges nyelve a magyar jelnyelv. A törvényi szabályozásokat 2017-től kell bevezetni a bilingvális (jelnyelvre és a magyar nyelvre egyaránt építő) oktatásba. Ennek módszertani alapját az MTA Többnyelvűségi Kutatóközpontja által vezetett JelEsély projekt keretében zajló kutatások képzik.
Mint azt Kósa Ádám kiemelte, a felsőoktatási végzettség tekintetében ma Magyarországon a siket emberek száma csaknem az értelmi sérültekéhez hasonló: 4,2 százalékuk tud csak diplomát szerezni. Ennek az aránynak a javulását is várják a törvény bevezetésétől.
Forrás: WeborvosA cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- A szaglásterápia segíthet depressziós betegeken
- Hangyák védhetnek meg a kullancsoktól
- A core izmok erősítése csak mítosz?
- Kisebb fájdalom, gyorsabb felépülés - ilyen az egynapos sebészet
- A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, amiről csak kevesen tudnak
- Egyre gyakrabban okoz megbetegedést egy parazita
- Ezektől a növényektől tartsuk távol gyermekünket és házikedvencünket!
- Kortársaiknál egészségesebben élnek a daganaton átesettek
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!