Mi áll a fogcsikorgatás hátterében?
2015. 02. 07.
Ha az éjszaka során látszólag ok nélkül többször felébredünk, reggel fáradtnak érezzük magunkat, fáj a fejünk, a nyakunk, zsibbad a karunk, zúg a fülünk, dr. Bajusz Örs, fogorvos, parodontológus szerint gondolnunk kell a háttérben meghúzódó fogászati problémára is.
Miért éjszaka csikorgatunk?
A csikorgatók közt vannak, akik előre-hátracsikorgatnak, mások oldalra teszik ezt, leginkább öntudatlanul, főleg alvás közben. Azért éjszaka csikorgatunk, mert az ízület ilyenkor normál esetben is reflexes, minimális mozgásokat végez. Éppen ezért ha valakinek oldalt normálisan nőtt a foga, elől viszont a frontfogak nem érnek össze, nem támaszkodnak, akkor addig próbál szorítani, amíg az érintkezés létre nem jön – ami persze lehetetlen. Az előre-hátra csikorgatás sokszor fiatal korban alakul ki, ugyanis az ilyenkor panaszmentes, de a minden irányába növő bölcsességfogak észrevétlen akadályát képezik a jó harapásnak, rágómozgásnak.
Különösen veszélyes lehet, ha a bölcsességfogak a csontban megbújva növekednek, nekifeszülve az utolsó rágófogaknak. Az eredmény ismét a fogak elmozdulása lehet, mely kóros érintkezésekhez, és akár a csikorgatáshoz is vezethet. A probléma pontos okát csakis fogorvos állapíthatja meg, hiszen lehet, hogy a stresszre reagálunk így álmunkban, vagy éppen egy gyerekkori rossz szokás áll a háttérben.
Nem esztétikus és fájdalmas következmények
A fogcsikorgatók 20 százaléka a nappali maximális szorító erőt meghaladó erővel nyomja össze éjszaka a fogait, így a következmények akár súlyosak is lehetnek. A frontfogak élei lekopnak, letöredeznek, az érintett fogakon nyaki kopások alakulnak ki, súlyosabb esetben a fogak rágófelszínén mindenhol megjelennek a komoly kopások. A csikorgatás elsősorban a fogak leggyengébb pontjait, jellemzően a frontfogak éleit támadja meg, vagyis lekoptatja, letöri a fogak csücskét. Téves elképzelés, hogy maga a rágás koptatja el a fogakat, hiszen egy falat elrágásához nagyjából fél percre van szükség, amely idő alatt az őrlőfogak mindössze 0,2 másodpercig érintkeznek. Éjszaka viszont akár 45 percig is eltarthat a csikorgatás.
A probléma nem várt kellemetlenségeket is okozhat. Jelentkezhet halántéktáji fájdalom, tarkófeszülés, nyaki feszülés, sőt hátfájás is. Az álkapocs-ízület és a fül belső szerkezetének összefüggése miatt kialakulhat füldugulás, fülpattogás, vagy akár migrén is. Elképzelhető, hogy még a száj körüli ráncok is simulhatnak, ha a fogsorok egymáshoz viszonyított helyzetét komplex kezeléssorozattal megemelik és visszarendezik az ideális helyzetükbe, kialakítják a megfelelő harapás-magasságot.
Van megoldás
A lekopott fogak kezelésében tehát nem elég csupán héjakkal eltüntetni az esztétikai hiányosságot, az alapproblémát is orvosolni kell – hangsúlyozza dr. Bajusz Örs. - Egy szakmailag felkészült, etikus fogorvos ma már nem csak arra az egyetlen gondra koncentrál, amellyel a páciens érkezik, hanem holisztikus szemléli a helyzetet. Figyelembe veszi a fogakat, a mosolyt, a szájberendezést, és javaslatot tesz a páciensnek a végeredményre, amely felé tartania kellene egy igazán egészséges, esztétikus fogsor kialakítása céljából.
Forrás: Weborvos
A csikorgatók közt vannak, akik előre-hátracsikorgatnak, mások oldalra teszik ezt, leginkább öntudatlanul, főleg alvás közben. Azért éjszaka csikorgatunk, mert az ízület ilyenkor normál esetben is reflexes, minimális mozgásokat végez. Éppen ezért ha valakinek oldalt normálisan nőtt a foga, elől viszont a frontfogak nem érnek össze, nem támaszkodnak, akkor addig próbál szorítani, amíg az érintkezés létre nem jön – ami persze lehetetlen. Az előre-hátra csikorgatás sokszor fiatal korban alakul ki, ugyanis az ilyenkor panaszmentes, de a minden irányába növő bölcsességfogak észrevétlen akadályát képezik a jó harapásnak, rágómozgásnak.
Különösen veszélyes lehet, ha a bölcsességfogak a csontban megbújva növekednek, nekifeszülve az utolsó rágófogaknak. Az eredmény ismét a fogak elmozdulása lehet, mely kóros érintkezésekhez, és akár a csikorgatáshoz is vezethet. A probléma pontos okát csakis fogorvos állapíthatja meg, hiszen lehet, hogy a stresszre reagálunk így álmunkban, vagy éppen egy gyerekkori rossz szokás áll a háttérben.
Nem esztétikus és fájdalmas következmények
A fogcsikorgatók 20 százaléka a nappali maximális szorító erőt meghaladó erővel nyomja össze éjszaka a fogait, így a következmények akár súlyosak is lehetnek. A frontfogak élei lekopnak, letöredeznek, az érintett fogakon nyaki kopások alakulnak ki, súlyosabb esetben a fogak rágófelszínén mindenhol megjelennek a komoly kopások. A csikorgatás elsősorban a fogak leggyengébb pontjait, jellemzően a frontfogak éleit támadja meg, vagyis lekoptatja, letöri a fogak csücskét. Téves elképzelés, hogy maga a rágás koptatja el a fogakat, hiszen egy falat elrágásához nagyjából fél percre van szükség, amely idő alatt az őrlőfogak mindössze 0,2 másodpercig érintkeznek. Éjszaka viszont akár 45 percig is eltarthat a csikorgatás.
A probléma nem várt kellemetlenségeket is okozhat. Jelentkezhet halántéktáji fájdalom, tarkófeszülés, nyaki feszülés, sőt hátfájás is. Az álkapocs-ízület és a fül belső szerkezetének összefüggése miatt kialakulhat füldugulás, fülpattogás, vagy akár migrén is. Elképzelhető, hogy még a száj körüli ráncok is simulhatnak, ha a fogsorok egymáshoz viszonyított helyzetét komplex kezeléssorozattal megemelik és visszarendezik az ideális helyzetükbe, kialakítják a megfelelő harapás-magasságot.
Van megoldás
A lekopott fogak kezelésében tehát nem elég csupán héjakkal eltüntetni az esztétikai hiányosságot, az alapproblémát is orvosolni kell – hangsúlyozza dr. Bajusz Örs. - Egy szakmailag felkészült, etikus fogorvos ma már nem csak arra az egyetlen gondra koncentrál, amellyel a páciens érkezik, hanem holisztikus szemléli a helyzetet. Figyelembe veszi a fogakat, a mosolyt, a szájberendezést, és javaslatot tesz a páciensnek a végeredményre, amely felé tartania kellene egy igazán egészséges, esztétikus fogsor kialakítása céljából.
Forrás: Weborvos
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!