Szimpatika – Amikor félünk elaludni: pavor betegség és egy paraszomniák

Az alvás körüli zűrzavar, a nem alvás, a kevés alvás, a társ horkolása miatti alváselégtelenség akkor is rányomja bélyegét a következő napra, ha csak időnként fordul elő és valójában nem is olyan súlyos, vagy ha a kiváltó ok átmeneti, esetleg életmódváltással (vagy akár csak egy füldugóval) könnyedén megszüntethető.

Azokban az esetekben azonban, amikor az alvászavar nem külső tényezők eredménye és az alváshoz kapcsolódó ijesztő tünetek tartós ideje jelentkeznek, már betegségről beszélünk, és többnyire olyan súlyos problémákat okoz, amiket egyetlen beteg sem tud félvállról venni.

Akiknek szinte szétrobban az agya: a robbanófej-szindróma

Az érintett betegek a jelenséget egyöntetűen így írják le: az alvásba merülés után viszonylag rövid idő elteltével borzalmas hangra riadnak fel, amit néha sivításként, néha robbanó hangként érzékelnek. További azonosság a beszámolókban a hangerő és a hangforrás: a hang nem kívülről érkezik, hanem a fejükön belülről, mintha az agyban keletkezne. Az ijesztő robbanás nem az álom része és roppant erős fejfájás kíséri, ami miatt képtelenek visszaaludni, így a beteget kialvatlanul, fáradtan éri a reggel. A szindróma csak bizonytalanul sorolható be a betegségek közé: mivel elalvás után jelentkezik, elvileg a paraszomniák közé tartozik, mások azonban a tünetek alapján migrénhez kapcsolódó auratünetként határozzák meg – csak éppen nem nappal, az ébrenlét során jelentkezik, hanem éjszaka.

A fejfájás mellett más fájdalom nem társul hozzá, viszont a váratlan, erős hang miatt az idegrendszer gyorsan és erős tünetekkel reagál. Heves szívdobogás, verítékezés, a torok és a száj kiszáradása, végtagremegés jelentkezhet – ahogy az „normál” esetben félelem, ijedtség esetén történik. Főként az ötven év feletti nőknél jellemző a betegség (bár 10 éves kisfiúnál is diagnosztizálták már). Az alváskutatással foglalkozó szakemberek szerint a probléma jóval gyakoribb, mint azt a feltárt esetek száma mutatja, ám a betegek jelentős része az ijesztő tünetek ellenére sem fordul orvoshoz. Ami biztos, hogy az agyi hangrobbanás általában a beteg feszült, stresszes időszakaiban jelentkezik gyakrabban, illetve ha kamasz vagy gyerek betegről van szó, a szakemberek szerint a szórakozást jelentő, durva videojátékok korlátlan használata, illetve fel nem dolgozott brutális filmélmények állhatnak a háttérben.

Az alvással kapcsolatos rettenet azonban más tünetekben is megnyilvánulhat, és néhány esetben az alvás öntudatlan, kiszolgáltatott állapota különös dolgokra készteti a beteget.

Öt jellemző paraszomnia

1. Éjszakai felrettenések (alvási rémület – night terrors, pavor nocturnus)

A nyomasztó, zavaros, lidérces álmokkal ellentétben ez a kór az alvás lassú hullámú szakaszára jellemző. Elsősorban gyerekeknél fordul elő, akik szerencsére egy idő után kinövik a „tüneteket”, amelyek a következők: az illető minden előzetes ok nélkül felriad, felül, szeme nyitva, de ilyenkor nem lát. Izgatottan viselkedik, kiabál, de hiába szólnak hozzá, nem is hall semmit, és megnyugtatni lehetetlen. Ez a zaklatott, a külső szemlélő számára ijesztő állapot kb. 10-15 percig tart. Utána a beteg visszaalszik, ami a beszámolók szerint éppoly félelmetes, mint előzetes zaklatott viselkedése, mert egyik pillanatról a másikra úgy zuhan a párnára, mint egy darab fa, és alszik tovább nyugodtan. Néha alvajárás is kapcsolódik hozzá.

2. Alvási hallucinációk

Ilyen esetben a szürreális jelenségeket közvetlenül az elalvás és az ébredés időszakában érzékeli a beteg. A szakirodalom különbséget is tesz az elalvás előtti, azaz hipnagogikus és az ébredés előtti, hipnopompikus hallucinációk között. Bár az álom mindenkinél tartalmazhat a valóságot messze meghaladó, furcsa elemeket, az alvási hallucináció nem ezt jelenti. Az ébrenlét és az álom fantasztikus mezsgyéjén járó emberek hangokat hallanak, fura tárgyakat, személyeket vagy állatokat látnak maguk mellett. Gyakori a falon mászó bogár, vagy a falat kaparó négylábú ijesztő képzete, míg mások „csodás” jelenségekről számolnak be.

3. Alvási paralízis

Az alvási paralízis során, amely az alvás REM-szakaszában következik be, a beteg teste átmenetileg „lebénul”, olykor az izmok bénultsága egy rövid ideig még felébredés után is megmarad. Ennek megtapasztalása nagyon ijesztő lehet, főleg, mivel alvási hallucinációk is kapcsolódhatnak hozzá, a kettő együtt pedig valódi rettegést okozhat. Egy idő után a beteg egyszerűen már magától az alvás gondolatától is félni kezd, hiszen agya mintegy különös szellemvasútra ülteti, ahonnan – bénultsága miatt – képtelen leszállni.

4. Szexszomnia

A cseppet sem szexi, sőt kellemetlen jelenséget először 1996-ban jegyezték le hét, különböző alvászavarokban szenvedő ember megfigyelését követően. A betegség különböző fokozatokban jelenhet meg: akad, aki csak kéjesen nyögdécsel alvás közben, de az öntudatlan állapotban előfordulhat maszturbáció is, sőt már szexuális erőszakra is volt példa. A jelenség pontos magyarázatát még keresik a szakértők, akik a kiváltó okok között az alváshiányt, a stresszt, illetve az alkohol- vagy drogfogyasztást nevezték meg.

Forrás: https://www.orvosok.hu/