„A rosszindulatú szájüregi daganatok drasztikus elszaporodása a dentális kultúra hiányosságainak az eredménye. De ahhoz, hogy a lakosság száját rendbe tegyük, először a fejekben kell rendet tenni” – vélekedik dr. Czinkóczky Béla fogszakorvos, szájsebész, az elrontott és speciális implantációs esetek szakértője.
Hozzátette: „Sajnálatos, hogy a nálunk sokkal rosszabb gazdasági helyzetben lévő országokat is sikerült megelőzni a rosszindulatú szájüregi daganatok betegszámaival. A hazai daganatos betegek száma az európai átlag háromszorosa. Ez egy emberöltő kétes eredménye, egy hosszú idő alatt kialakult állapot, és legalább ilyen hosszú idő, amíg kedvező változás áll majd be” – mondta dr. Czinkóczky Béla.
Az esztétikai fogászat sem divat
A szájhigiéné lényege, hogy a szájban lévő, egyébként természetes baktériumflórát egyensúlyban tartsuk. Fontos, hogy kipucoljuk a szájból azokat a nem odaillő baktériumokat, amelyek a krónikus gyulladásokat okozhatják. A fogak, a nyelv, a nyálkahártyák felszínei nem teljesen öntisztulóak, ezért szükséges ezeket tisztán tartani. Ennek nemcsak a fogmosás az eszköze, hanem a rendszeres fogkő-eltávolítás és a nyelv felszínének letakarítása is.
Sokat elárul a magyarok szájhigiéniás állapotáról, hogy a teljes magyar lakosságra vonatkoztatott statisztikai adatok szerint minden embert – a csecsemőktől az aggastyánokig – figyelembe véve, fejenként mindösszesen egy tubus fogkrém az éves elhasznált mennyiség hazánkban. Csak súlyosbítja a helyzetet, hogy emellett elenyésző azok száma, akik rendszeresen járnak fogorvoshoz.
„Sajnos kevesen mutatnak jó példát, a dentális esztétika sem divat. Sokan – művészek, politikusok, sportolók, a tudományos élet képviselői – hiányos, romlott fogazattal vállalnak közszereplést. Ez egyes nyugat-európai országokban elképzelhetetlen volna” – mondta dr. Czinkóczky Béla.
A halálos négyes
A rosszindulatú szájüregi elváltozások négy legfőbb kiváltó oka: a rendszeres alkoholfogyasztás, a dohányzás, a nem megfelelő száj- és fogápolás és a rendszeres fogorvosi kontroll hiánya, valamint ezek kombinációi.
Az alkoholfogyasztás esetében az alkoholbetegség, az alkoholizmus jelent kiemelt problémát. A nem megfelelően tisztán tartott szájban az alkohol segíti a kórokozó baktériumok elszaporodását. Emellett az alkoholbetegeknek nem működik megfelelően a mája, az immunrendszere, a méregtelenítő funkciók kiesnek, ami szintén kedvez a tumoros megbetegedések kialakulásának.
A dohányzáskor képződő füst az egyik legrosszabb hatás, ami a szánkat érheti, mivel a szájnyálkahártyán jelentős a dohányfüst rákkeltő hatása. A rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás együttesen alkotják a legveszélyesebb kombinációt, mely nemcsak egészségügyi, hanem komoly szociológiai problémákat is jelent. A társadalom kifejezetten veszélyeztetett részébe tartoznak a hajléktalanok, az alkoholbetegek és a szociálisan perifériára szorult betegek, akik az életmódbeli hiányosságok mellett szinte soha nem jutnak el fogorvosi vizsgálatra sem.
A fogorvosi szűrés életet menthet
A szájüreg daganatai a nyelvben, ínyen, szájfenéken, pofában, arcüregben, állcsontokban, nyálmirigyekben megjelenő rosszindulatú elváltozások. Ezeknek az elváltozásoknak a nagy része hosszú évek alatt alakul ki. Felismerésük a kezdeti stádiumban fogorvos szakembert igényel, és a korai stádiumban jelentős részük gyógyítható is lenne. Ha az emberek legalább néhány évente elmennének szájvizsgálatra, ki lehetne szűrni a megbetegedések nagy részét. A legnagyobb problémát azonban épp az jelenti, hogy a betegek csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már nem tudnak nyelni, vagy valamilyen nagyon zavaró elváltozás jelentkezik.
Dr. Czinkóczky Béla szerint, amivel a legtöbbet lehetne tenni a helyzet javítása érdekében, az a szájhigiéné, a dentális kultúra fejlesztése, terjesztése, melynek része mind a fog- és szájápolás, mind pedig az orvosi szűrővizsgálatokon egy-két évente való megjelenés. Számos rákos megbetegedéshez hasonlóan a korai felismerés nagyon jó esélyt jelent a teljes gyógyulásra a szájüregi daganatok esetében is.
Forrás: https://nol.hu/