Szimpatika – Hűsítő hatású gyógy- és fűszernövények

A jin és jang elve szerint a meleg nyár, a száraz időjárás jang állapot, ezért ilyenkor a jint (hűvös, nedves stb.) kell erősíteni. Ennek többféle módja is van, melyekből Benke Rita, a Harmónia Gyógyászati Centrum természetgyógyász- és életmódszakértőjének segítségével most a nyári kánikulában ajánlott egészséges táplálkozást és bőséges folyadékpótlást ragadtuk ki.

A HKO a yin-yang elvre alapozva az élelmiszereket különböző csoportokba sorolja, aszerint, hogy melegítő vagy hűtő hatást fejtenek ki (a jin vagy a jang energiákat támogatják-e), milyen az ízük, és mely energiapályákra hatnak elsősorban. Így megkülönböztetnek forró, meleg, semleges, hűsítő és hideg táplálékokat. A nyári hónapokban több gyógy- és fűszernövénnyel, továbbá számos táplálékunkkal kiegyenlíthetjük, vagyis csökkenthetjük a száraz és meleg hatást, jobb közérzetet teremtve ezzel és elejét véve az egészségromlásnak, betegségnek.

Fűszer- és gyógynövényként is talán a legismertebb a borsmenta (Mentha piperita) vagy borsosmenta, melynek számos rokona is ismert, pl. a fodormenta vagy a macskamenta. A borsmentát különféle emésztőszervi panaszok enyhítésére önmagában és teakeverékekben is használhatjuk: alkalmazható gyomor-, epe- és bélbántalmak, felfúvódás esetén, de menstruációs görcsoldóként is; teaként népszerű hűsítő ital, mivel a hidegérzékelő idegsejtekre hat. Ezt a tulajdonságát használják ki egyes mozgásszervi betegségek elleni kenőcsök, krémek összetevőjeként is, amikor az adott terület gyulladásos állapotban van. Kámforral együtt például csökkenti a lobot, kellemes közérzetet biztosítva ezzel. Hűsítő italnak készíthetjük citrommal, valamilyen természetes édesítővel és jéggel – és máris kész az alkoholmentes mojito koktél. A mediterrán országokban, főleg az arab vidékeken közismert a nyári forróságban a forró mentatea, amit olykor pár szem hámozott mandulával vagy fenyőmaggal is gazdagítanak. Fűszerként gyümölcsételekbe, mártásokba használatos leginkább, beletehetjük akár gyümölcslevesbe is. Illóolajával csökkenthető a fejfájás, ha a problémás területet bemasszírozzuk vele, és felfrissíti a lankadó figyelmet, ha a csuklónkra vagy papír zsebkendőre cseppentünk egy keveset és így szagolgatjuk.

Szintén az arab országokban kínálják frissítőként a forró, pikáns ízű hibiszkuszteát (Hibiscus rosa-sinensis). Modern világunkban ennek – egyebek mellett – a legfontosabb gyógyhatása, hogy csökkenti a magas vérnyomást, az pedig már közismert tény, hogy ezzel elejét vehetjük olyan súlyos állapotoknak, mint a szívroham vagy az agyvérzés. Legalább ilyen fontos, hogy antioxidáns hatásának köszönhetően megköti a szabad gyököket, így akár a rákos betegségekkel szemben is segítséget jelent.

A citromfű (Melissa officinalis) kihagyhatatlan a gyógy- és fűszernövények közül. Ahogyan a menták, a citromfű sem téveszthető össze más növénnyel, hiszen ha megdörzsöljük a leveleit, félreismerhetetlen citromillatot áraszt. Legismertebb a nyugtató gyógyhatása, (a természetgyógyászatban „zöld nyugtatóként” is ismert), melyet kihasználva nyugtalanság, alvászavarok, ideges eredetű emésztőszervi problémák (epe-, bél-, gyomor- stb.) esetén használatos. Remek összetevője teakeverékeknek is. Flavonoidtartalmánál fogva szintén szelíd segítség súlyos betegségek ellen. A konyhában ízfokozóként leginkább gyümölcslevesek készítésekor használhatjuk (akárcsak a mentát), de a pudingok, gyümölcssaláták is finom ízt kapnak tőle.

A koriander (Coriandrum sativum) és a bazsalikom (Ocimum basalicum) a tőlünk kicsivel délebbre élő népek ismert és elengedhetetlen alapfűszernövénye. A levestől a húsig, a körettől a tésztafélékig majdnem mindenben megtalálhatóak, aminek természetesen az az egyik oka, hogy hűsítenek, szemben a magyaros ételek pirospaprikájával és fekete borsával (amelyeknek szintén megvan a maguk elévülhetetlen értéke, de melegítő hatásuknál fogva inkább a hidegebb, téli hónapokban).

A leginkább az esti órákban érezhető csodálatos illatú levendula (Lavandula officinalis) hűs teaként elkészítve és kortyolgatva megkoronázhatja napunkat, a lila virágokat ugyanis nem csupán szagolgatni, de fogyasztani is lehet, sőt mi több, érdemes! Virágai bizonyítottan nyugtató és görcsoldó hatásúak, mindemellett az idegi alapú gyomor- és bélproblémákat is kezelhetjük vele.

Ha kedveljük az ánizs különleges, fűszeres illatát, az édeskömény (Foeniculum vulgare) jó választás lehet. Az évelő fűszernövény a zellerfélék közé tartozik, és 30-40 centiméter magasra is megnőhet. Az illata mellett a hatóanyaga is magáért beszél, hiszen a magjából készült nyári hűsítő tea egyben remek görcsoldó, de köhögésre és étvágyjavításra is kiváló.

Néhány hűsítő alapélelmiszer:

Az összes citrusféleség, úgymint a narancs, a citrom, a lime, a grapefruit, valamint a kivi is a hűsítő táplálékok közé sorolhatók. Ezek azonban nyáron kevésbé elérhetőek, helyettük inkább javaslom az aktuális idénygyümölcsöket és -zöldségeket.

Az eper is kellemesen hűsít, ám ennek a fogyasztásával mindig érdemes legalább május végéig várni, amikor már a magyar szántóföldekről származik a gyümölcs, a boltokban korábban is kapható üvegházi és más, déli országokból származó eper helyett.

A dinnyefélék (sárga-, görög-, cukor-) szintén ebbe a körbe tartoznak. Mindegyiket ehetjük csak magában, vagy készíthetünk belőlük leveseket (különösen a sárga- és a zöld dinnye alkalmas erre) az előbbiekben felsorolt fűszernövényekkel, illetve gyümölcssalátákat, önmagukban vagy más gyümölcsökkel keverve.

A déli népek kedvelt hűsítő zöldsége a dinnyék unokatestvére, az uborka (Cucumis sativus), amely a magyaros tejfölös-fokhagymás variáció helyett nagyon finom hűsítő étel joghurttal, kaporral, de nem csak salátaként fogyaszthatjuk, hanem hideg levesként is. Uborkából készül a közismert tzatziki (fogyókúrázóknak alap!) is. Még a fürdőszobában is fontos szerepet játszik, hiszen remekül tisztítja a bőrt, a megdagadt szemhéjra téve pedig lelohasztja a duzzanatot. A nyár egyik slágere, a kovászos uborka is nagyon finom és hatékony frissítő.

Végül, de nem utolsósorban jöjjön a tök, úgymint cukkini (Cucurbita pepo), spárgatök és csillagtök (patisszon). Hazánkban az utóbbi 25-30 év kivételével leginkább a spárgatök volt ismert, főzelék formájában, esetleg (hússal, kapros túróval) töltött változatban. Mindegyik remek hűsítő zöldség és számos recept található elkészítésükhöz az interneten – fogyaszthatók sütve, főzve, párolva, vagy rakott ételként is. A család igazi kedvence lehet a majoránnával, korianderrel, bazsalikommal grillezett tökök bármelyike (esetleg kevés reszelt sajttal gazdagítva).

Általánosságban elmondható, hogy nyáron friss gyümölcsöket és zöldségeket együnk, a lehető legkevésbé megváltoztatott formában. Ha mégis főzzük, akkor a zöldségeket hagyjuk roppanós állagúra, akár levesekben, akár párolt köretként tálaljuk őket. Kerüljük mind a nagyon forró, mind a nagyon hideg ételeket és italokat, mivel ezekkel komoly sokkot okozunk a szervezetünknek, továbbá hagyjuk meg télre az erős fűszereket, mint a pirospaprika, a csili, a bors, vagy akár a só.

Összegezve: a nyári kánikulában a leginkább hűsítő élelmiszerek a gyümölcsök, majd a zöldségek, s ne feledkezzünk meg a gyógynövényekről sem, hiszen a fent említettek forrázata lehűtve valóságos frissítő energiabombaként hathat ránk.

Forrás: Harmónia Gyógyászati Centrum