Szimpatika – Ezek állhatnak a lábfájdalom hátterében

Hogy mi minden okozhat lábfájdalmat és hogyan lehet orvosolni, arról dr. Váradi Éva, a Fájdalomközpont főorvosnője, az aktív fájdalomcsillapítás specialistája beszél.

Szerteágazó okok a lábfájdalom hátterében

A gyorsan múló lábfájdalom leggyakrabban izomhúzódásból, izomlázból, zúzódásból származik. Ezek különösebb, komolyabb kezelést nem igényelnek. Amennyiben a kellemetlen érzés hosszabban fennáll, illetve időről időre visszatér, célszerű szakorvoshoz fordulni, mivel akár súlyosabb betegséget is jelezhet.

Érszűkület

Lábfájdalom, főleg lábikrafájdalom esetében legtöbben azonnal érszűkületre gondolnak – nem is alaptalanul. Az érszűkület legelső tünetei között a lábikrafájdalom szokott jelentkezni. Ilyenkor a láb mozgatásakor fokozódó oxigénigénnyel a szűkült verőérben nem tud annyival több vér a lábizomba szállítódni, mint amennyivel többre szüksége lenne. Ezt az oxigénhiányt az izom fájdalommal jelzi. Érszűkületes fájdalomra ezért a „kirakatnéző-betegség” tünettana jellemző: járáskor 50-10 méter megtételét követően a lábikra elkezd fájni, mely megállásra – amikor úgy tűnik, mintha csak kirakatot nézne az illető – megszűnik. Újrainduláskor újabb 50-100 méter után a fájdalom ismét jelentkezik. Az érszűkületre jellemző tünetek még a hideg végtagok, valamint a pulzus tapinthatóságának nehezítettsége, illetve megszűnése a lábfejen.

Kiket érint: érszűkület jellemzően 50 év felett alakul ki. Családi halmozódást mutat; a dohányzás növeli kialakulásának kockázatát.

Visszértágulat

Egy másik keringési probléma, amely lábfájdalmat okozhat, a visszerek tágulata. Ilyenkor, szemben az érszűkülettel, nem az odaáramló vér mennyisége elégtelen, hanem a folyadék visszaszállítása nem megfelelő. A visszeres lábfájdalomra jellemző, hogy döntően sok állás, ülés után, este jelentkezik, feszülő érzéssel. A láb ilyenkor a vissza nem szállított folyadék miatt meg is dagad. Gyakori jelenség visszeres panaszoknál az éjszakai lábikragörcs, valamint a kitüremkedő, kacskaringós visszerek.

Kiket érint: a visszértágulat a 30-as életévekben kezd kialakulni, a szülés, ill. az álló- vagy ülőmunka és a kevés mozgás elősegítik a kialakulását.

Kopásos megbetegedések, gyulladások

A lábfájdalmak további csoportjába tartoznak az ízületi-, illetve porckopásból származó állapotok. Ezek főleg a térdben lévő porc és a csípőízület kopását (csípőízületi artózis) foglalják magukban, azonban gyakori a boka vagy a lábfej területén jelentkező elváltozás is.

„A nagy igénybevételnek kitett testrészeknél nem ritka, hogy a porc szerkezete különböző okok miatt megváltozik és elvékonyodik – pl. jelentős fizikai munka, életkor, betegségek, sérülések miatt –, majd az ízületi folyadék mennyisége csökken és a csonton kinövések keletkezhetnek. Ennek következtében az ízületi tok sérül, gyulladásos folyamatok indulnak meg, ami fájdalommal, esetleg külsőleg is látható duzzanattal jár” – mondja dr. Váradi Éva.

Kiket érint: ilyen fájdalmak jellemzően a 40 év felettiek korosztályában jelennek meg.

Baker-ciszta

A lábfájdalom hátterében igen gyakran húzódik meg az ún. Baker-ciszta. Ekkor a túl nagy mennyiségű ízületi folyadék termelődésének hatására egy folyadékkal teli ciszta alakul ki a térdhajlatban. Az állapot általában valamilyen betegség, pl. ízületi gyulladás, sérülés vagy porckopás következtében jön létre. Az esetek egy részében a Baker-ciszta nem okoz különösebb fájdalmat, ám ha jelentkeznek tünetek, akkor ezek a térd mögött vagy az egész lábban kialakuló duzzanat, térdfájdalom, szorító érzés lehetnek.

Kiket érint: a Baker-ciszta az idősebbeken kívül a 20-as, 30-as korosztályt is érinti.

Idegbecsípődés

Akut mozgáskorlátozottságot okozó idegbecsípődéses állapot leggyakrabban a porckopással összefüggésben kialakuló lumbágó és isiász formájában jelenik meg. Ilyenkor a gerincoszlopra nehezedő nyomás hatására a porckorongban lévő kocsonyás anyag kitüremkedik, aminek következtében a gerincidegek nyomás alá kerülnek. Isiász esetén a fájdalmat provokáló tényezők is kiválthatják (pl. köhögés), és jellemzően a derék, a comb hátsó része, a térd külső oldala és a külső boka mentén fut végig. Zsibbadással, nyugalmi helyzetben fellépő panaszokkal is jár.

Kiket érint: ez a fajta fájdalom már a 20-as éveikben járóknál is gyakori. A kevés mozgás és a sok ülés a számítógép előtt elősegíti a kialakulását.

Mozgásszervi fájdalomnál segít az aktív fájdalomcsillapítás

Amennyiben a lábfájdalom tartósnak bizonyul, érdemes szakorvoshoz fordulni, aki a fizikális vizsgálatok mellett CT, MRI, Doppler-ultrahang segítségével kideríti a fájdalom okát és segít az olyan veszélyes állapotok kizárásában, mint pl. a mélyvénás trombózis. A pontos diagnózis ismeretében az orvos személyre szabott terápiát javasol.

„A mozgásszervi eredetű lábfájdalom hatásos ellenszere az aktív fájdalomcsillapítás, mely a fájdalom forrásánál fejti ki hatását. Az aktív fájdalomcsillapítás során a fájdalom mint tünet mögötti okot igyekszünk megszüntetni. Így idegbecsípődésnél az ideg körül kialakult, azt nyomás alá helyező gyulladást csökkentjük, ízületi problémánál az ízület működését állítjuk helyre, izomgörcsnél az izmokat lazítjuk. Az eredményes fájdalomcsillapításhoz számos eszköz áll rendelkezésre, melyekből a fájdalom jellegéhez és a beteg állapotához igazítva választjuk ki és alkalmazzuk az adott esetben leghatásosabbakat” – mondja dr. Váradi Éva. Így szóba jöhet célzott helyi gyulladáscsökkentő injekció, Guna bioterápia, akupunktúra, hialuronsav-injekció, mágneses kezelés, masszázs vagy gyógytorna. Természetesen ezeket nem mind alkalmazzuk mindenkinél: az aktív fájdalomcsillapítás lényege, hogy azt az egy-két módszert választjuk ki, ami az adott esetben a leghatásosabb.

Lábfájdalomnál a fő cél minden esetben a gyors fájdalomcsillapítás, majd a kiváltó ok megszüntetése és ezzel a fájdalom kiújulásának megelőzése.

Forrás: Fájdalomközpont