Szimpatika – Így beszélt a Neander-völgyi ember

Már a csontlelet feltárásakor, 1989-ben feltűnt a kutatóknak, hogy a Neander-völgyi ember nyelvcsontja nagyon hasonlít a Homo sapienséhez. Most számítógépes szimulációval bemutatták, hogy a csontot úgy használhatták, ahogyab a mai ember –tudósított a BBC hírportálja a PLOS ONE tudományos lapban megjelent tanulmányról.

A nyelvcsont a nyelvet, a gégét és a garatot rögzíti, izmok indulnak ki belőle és tapadnak hozzá, a beszédhez tehát nélkülözhetetlen. A majmoknál nem abban a pozícióban helyezkedik el, mint az embernél: esetükben hangzók formálására nem alkalmas.

Egy nemzetközi kutatócsoport háromdimenziós röntgensugaras képalkotó eljárással és mechanikai modellezéssel vizsgálta meg a Neander-völgyi csontkövületet. A számítógépes szimuláció megmutatta, hogyan viselkedett a nyelvcsont a körülötte lévő csontok viszonylatában.

Stephen Wroe, az ausztrál New Englandi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője elmondta: a modellkísérletek bizonyították, hogy a Kebarában talált nyelvcsont nemcsak olyan volt, mint a modern emberé, de nagyon hasonló módon is használták. Wroe szerint a felfedezés megváltoztatja a Neander-völgyi ősemberről alkotott képet: a beszéd és a nyelvhasználat képessége ugyanis az egyik alapvető tulajdonság, amely emberré tette az embert. Ha a Neander-völgyi beszélt, akkor valóban ember volt ő is – hangsúlyozta a kutató.

A közkeletű felfogás szerint az összetett nyelvi rendszer mintegy 100 ezer évvel ezelőtt jöhetett létre, és csak a Homo sapiens volt képes így beszélni. Az izraeli Kebara-barlangban feltárt nyelvcsontkövület azonban annyira hasonlít a mai ember nyelvcsontjához, hogy módosíthat ezen az elméleten.

A nemrégiben Spanyolországban felfedezett, több mint 500 ezer éves nyelvcsontmaradványokat a modern és a Neander-völgyi ember rokonának tartott heidelbergi embernek tulajdonítják. Ezeknek a leleteknek a modellvizsgálata még várat magára, ám Wroe szerint valószínű, hogy igen hasonlóak lehetnek a modern emberéhez és a Neander-völgyiekéhez, ami azt jelenti, hogy a beszéd kialakulását még korábbi időpontra kell helyezni.

A szakértő hangsúlyozta: igen óvatosak voltak, nehogy azt sugallják, hogy egyértelműen bizonyítottak bármit is a Neander-völgyi ember beszédével kapcsolatban, azonban úgy vélte, hogy felfedezésük segíthet meggyőzni a szakemberek nagy részét.

forrás: MTI /(https://www.bbc.co.uk/news/science_and_environment)