Így beszélt a Neander-völgyi ember

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szerző: Szimpatika
A modern emberhez hasonlóan összetett nyelvet használhatott a Neander-völgyi ember – derült ki az izraeli Kebara-barlangban talált, mintegy 60 ezer éves nyelvcsontlelet vizsgálatából. A felfedezés megingathatja azt a meggyőződést, hogy összetett módon csak a Homo sapiens képes beszélni.

Már a csontlelet feltárásakor, 1989-ben feltűnt a kutatóknak, hogy a Neander-völgyi ember nyelvcsontja nagyon hasonlít a Homo sapienséhez. Most számítógépes szimulációval bemutatták, hogy a csontot úgy használhatták, ahogyab a mai ember –tudósított a BBC hírportálja a PLOS ONE tudományos lapban megjelent tanulmányról.



A nyelvcsont a nyelvet, a gégét és a garatot rögzíti, izmok indulnak ki belőle és tapadnak hozzá, a beszédhez tehát nélkülözhetetlen. A majmoknál nem abban a pozícióban helyezkedik el, mint az embernél: esetükben hangzók formálására nem alkalmas.

Egy nemzetközi kutatócsoport háromdimenziós röntgensugaras képalkotó eljárással és mechanikai modellezéssel vizsgálta meg a Neander-völgyi csontkövületet. A számítógépes szimuláció megmutatta, hogyan viselkedett a nyelvcsont a körülötte lévő csontok viszonylatában.

Stephen Wroe, az ausztrál New Englandi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője elmondta: a modellkísérletek bizonyították, hogy a Kebarában talált nyelvcsont nemcsak olyan volt, mint a modern emberé, de nagyon hasonló módon is használták. Wroe szerint a felfedezés megváltoztatja a Neander-völgyi ősemberről alkotott képet: a beszéd és a nyelvhasználat képessége ugyanis az egyik alapvető tulajdonság, amely emberré tette az embert. Ha a Neander-völgyi beszélt, akkor valóban ember volt ő is – hangsúlyozta a kutató.

A közkeletű felfogás szerint az összetett nyelvi rendszer mintegy 100 ezer évvel ezelőtt jöhetett létre, és csak a Homo sapiens volt képes így beszélni. Az izraeli Kebara-barlangban feltárt nyelvcsontkövület azonban annyira hasonlít a mai ember nyelvcsontjához, hogy módosíthat ezen az elméleten.

A nemrégiben Spanyolországban felfedezett, több mint 500 ezer éves nyelvcsontmaradványokat a modern és a Neander-völgyi ember rokonának tartott heidelbergi embernek tulajdonítják. Ezeknek a leleteknek a modellvizsgálata még várat magára, ám Wroe szerint valószínű, hogy igen hasonlóak lehetnek a modern emberéhez és a Neander-völgyiekéhez, ami azt jelenti, hogy a beszéd kialakulását még korábbi időpontra kell helyezni.

A szakértő hangsúlyozta: igen óvatosak voltak, nehogy azt sugallják, hogy egyértelműen bizonyítottak bármit is a Neander-völgyi ember beszédével kapcsolatban, azonban úgy vélte, hogy felfedezésük segíthet meggyőzni a szakemberek nagy részét.


forrás: MTI /(https://www.bbc.co.uk/news/science_and_environment)

Szimpatika akció

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!