Szimpatika – A szemproblémák pajzsmirigybetegséget is jelezhetnek

Ritkán gondolnak a pajzsmirigyre

A szem és a pajzsmirigy betegségei közötti kapcsolatról az orvostudomány már régóta tud. Az így kialakuló szembetegségek egy része nem csupán kellemetlen, de a látás elvesztéséhez is vezethet. Ennek ellenére a gyakorlatban erre ritkán gondolnak, amikor a beteg a látásával kapcsolatos panaszok miatt keresi fel orvosát. A szegény betegeknek pedig – végképp kiszolgáltottan – nem is juthat eszükbe, hogy látási problémáinak oka valahol máshol keresendő. Erről a problémáról nemzetközi és hazai kongresszusokon több előadást tartottam és több közleményt is publikáltam, ezért is ért az a megtiszteltetés, hogy az Európai Endokrin Társaság felkérésre referátumot tartsak a közel 4000 fős hallgatóság számára. A szomorú valóság azonban az, hogy ennek ellenére a betegek gyakran kálváriát járnak be, amíg a valós diagnózisra fény derül, és az oki kezelést elkezdik. A teljesség igénye nélkül, csupán néhány problémát kívánok megemlíteni és bemutatni. Ennek az oka az, hogy ezekre az esetekre teljes mértékben igaz, hogy a korai felismerés, a mielőbbi kezelés és a gondozás feltétlen szükséges.

A leggyakoribb tünet: a szemszárazság

Szemszárazság akkor alakul ki, ha a szükségesnél kevesebb mennyiségű könny termelődik. Előfordulhat az is, hogy romlik a könny összetétele és emiatt gyorsabban párolog el a szem felszínéről. Ritkább kiváltó okok a szemhéjak vagy a pislogás rendellenességei. A könnytermelés csökkenésének hátterében a könnytermelő mirigyek megbetegedése vagy a szemhéj szélének gyulladása is állhat. A kiváltó –vagy a már fennálló tüneteket súlyosbító – okok között környezeti tényezők, például a száraz, meleg, légkondicionált helyiség, a cigarettafüst és egyes gyógyszerek egyaránt szerepelhetnek. Hosszan tartó olvasás vagy a számítógép képernyője előtt végzett munka és a kontaktlencse viselése is gyakran váltják ki a szem szárazságát.

A jelenség tehát civilizációs ártalomnak is tekinthető, így sajnos kevesen gondolnak arra, hogy a panaszok nem csak a beteg életmódjából adódóan jelentkezhetnek. Jó példa erre egy fiatal hölgybetegem esete, akinél szemszúródással, könnyezéssel járó panaszok jelentkeztek. Szemének pirosságát figyelték meg, főleg a bal oldalon. Az alkalmazott szemcsepptől a tünetek kezdetben megszűntek, és ebbe mindenki, így értelemszerűen a beteg is belenyugodott. A panaszai azonban néhány hét múlva újra kezdődtek. Kezdetben allergiás folyamatot tételezetek fel, azonban allergia nem volt kimutatható. Ezután számos vizsgálat (fogászati, gégészeti, nőgyógyászati góckeresés) történt, negatív eredménnyel. Hosszas vizsgálódás után az egyik szemész kolléga küldte hozzám a beteget. Ekkor derült ki, hogy családjában már több autoimmun betegség (ízületi-, pajzsmirigy-, cukorbetegség) fordult elő, ezért kérték immunológiai, ill. immuno-endokrin vizsgálatát. Kiderült, hogy valóban pajzsmirigybetegség állott a szemészeti panaszai hátterében, és annak kezelésével megszűntek a panaszai.

Szemhéj-rendellenességek

Egy 58 éves férfibetegem egy ideje csak fél szemével érzékelte a körülötte lévő világot. A jobb szemhéja „fityegett”, és az utóbbi időben már nem is tudta kinyitni. Több vizsgálaton (CT, MR stb.) jutott túl, de a betegségének oka nem derült ki. Már műtét lehetőségét is fontolgatták, amikor a beteg felkeresett. Kiderült, hogy autoimmun pajzsmirigygyulladása van, amelyhez ún. „ocularis myasthenia”, azaz szemizomgyengeség is társult. A kezelés elkezdése után néhány nappal már javulás volt észlelhető, 6 hét múlva pedig panaszmentessé vált.

Megnagyobbodott szem és kettős látás

Ifjú hölgybetegem jobb szeme már hetekkel korábban könnyezett, viszketett, majd láthatóan megnagyobbodott, „kidülledt”. Mivel a betegség mind a könnymirigyeket, mind a külső szemizmokat is érintette, kezdetben homályos látás, majd kettős látás alakult ki, amely miatt munkáját nem tudta folytatni. Kiderült, hogy pajzsmirigy-túlműködéshez, Basedow-kórhoz társult szembetegsége van (ún. endokrin oftalmopatia), amely egy autoimmun eredetű szembetegség, és azért alakult ki, mert az antitestek nemcsak a pajzsmirigy működését stimulálták, hanem a külső szemizmokhoz is kötődve gyulladást váltottak ki. Ebben az esetben viszonylag korán érkezett a beteg: a megfelelő gyógykezeléssel a pajzsmirigy túlműködése megszűnt, és szelénnel történő kezelés után a szemtünetei is teljesen meggyógyultak.

Vörös, gyulladt szemek

Idősebb hölgybetegem jobb szeme „vérben”, gyulladásban volt, és alig látott. A bal oldali szemével is rossz volt a látása. Kiderült, hogy már 3 éve jelentkeztek szempanaszai, de pajzsmirigyeredetre kezdetben nem gondoltak, később pedig, amikor a túlműködés igazolódott, akkor izotópkezelést végeztek, amelyet a Basedow-kóros szemtünetek esetén célszerű kerülni. A dohányzást pedig ebben az esetben teljesen el kell hagyni! Az első találkozásunkat követően hosszas diagnosztikus folyamat és gyógyszeres kezelés kezdődött, amelynek hatására állapota sokat javult.

A kapcsolat oka

A pajzsmirigy és a szembetegségek közötti kapcsolat kérdése már régóta foglalkoztatta a kutatókat. Hosszas és nem egyszerű vizsgálatokkal sikerült kimutatnunk, hogy a pajzsmirigy felületén és a külső szemizmokon, ill. a könnymirigyeken teljesen azonos fehérjék („receptorok”) vannak. Ez a kísérleti eredményünk választ ad arra a fontos kérdésre, hogy a Basedow-kóros betegeknek miért alakul(hat) ki súlyos szembetegsége, oftalmopatiája.

Ne hanyagoljuk el a panaszokat!

Elhúzódó szempanaszok esetén a legfontosabb, hogy ne elégedjünk meg a részleges megoldást nyújtó tüneti kezeléssel, különösen, ha a családban előfordult már autoimmun betegség. Az ismertetett esetekből is látható, hogy a panaszok sikerrel orosolhatóak. Több kezelési mód áll rendelkezésünkre, de gyakran ezek kombinálásával érünk el jó eredményt. Ehhez azonban lényeges a korai felismerés és az idejében megkezdett terápia, melynek segítségével a beteg életminősége helyreállítható.

forrás: www.endokrinkozpont.hu