Rossz gyerek = problémás felnőtt?
2009. 08. 17.
Egy negyven évet átfogó, kanadai elemzésből kiderül, hogy azok, akikkel gyerekként sok baj volt az iskolában, felnőttkorukban gyakrabban szenvedtek lelki betegségektől, vagy küzdöttek társadalmi problémákkal.
Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján a brit tanárok 1946-ban született, s már éppen kamaszodó diákok magatartását kezdték el értékelni. Összesen 3500 tanuló került be a kutatásba, életüket évtizedeken követték nyomon. Amikor a résztvevőket aztán 36 és 53 éves koruk között kikérdezték lelki egészségükről, gazdasági és társadalmi helyzetükről, akikről tanáraik évtizedekkel korábban azt jegyezték fel, hogy magatartási zavaraik vannak, azokról kiderült, hogy nagyobb arányban hagyták el az iskolát anélkül, hogy megszereztek volna bármilyen végzettséget, és gyakrabban számoltak be szorongásról, elrontott kapcsolatokról, kamaszkori terhességről és pénzügyi gondokról.
A gyermekkori viselkedés és a felnőttkori státus közötti kapcsolatot akkor is bizonyítottnak látták a kanadai kutatók, amikor egyéb faktorokat (nem, szülők társadalmi helyzete, kamaszkori depresszió, IQ) is belevontak az elemzésbe.
Voltak, akik viszont kritizálták a felmérést, mondván a negyvenes években született gyerekek általában teljesen más iskolai és otthoni környezetben nőttek fel, mint a maiak. "Kulcskérdés, hogy hogyan válaszolunk a magatartási problémákra az iskolákban - remélhetőleg ma már úgy kezeljük azokat, hogy növeljék az önértékelést, és ne csökkentsék" - mondta egy kutató a vitatható eredményekre reagálva.
A gyermekkori viselkedés és a felnőttkori státus közötti kapcsolatot akkor is bizonyítottnak látták a kanadai kutatók, amikor egyéb faktorokat (nem, szülők társadalmi helyzete, kamaszkori depresszió, IQ) is belevontak az elemzésbe.
Voltak, akik viszont kritizálták a felmérést, mondván a negyvenes években született gyerekek általában teljesen más iskolai és otthoni környezetben nőttek fel, mint a maiak. "Kulcskérdés, hogy hogyan válaszolunk a magatartási problémákra az iskolákban - remélhetőleg ma már úgy kezeljük azokat, hogy növeljék az önértékelést, és ne csökkentsék" - mondta egy kutató a vitatható eredményekre reagálva.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!