Szimpatika – A pékáru is felelős a túlzott sóbevitelért

A vizsgálat eredménye az lett, hogy öt termék, vagyis az értékelt kenyerek több mint egyharmada túl sós volt. A tesztelést végző szervezet a tételeket az áruházláncok, illetve a nagyobb, több helyen is megtalálható pékségek kínálatából választotta ki.

A zsemlékkel is gond volt

A Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség azért döntött a kenyérteszt mellett, mert egy korábbi, zsemléken végzett vizsgálat azt mutatta, hogy nagyon sok a kelleténél sósabb zsemle, emellett gyakran a kisméretű pékáru állaga sem kielégítő. A zsemlékre jellemző, hogy a kezdetben frissnek tűnő áru akár még a vásárlás napján összeesik.

A megengedett sómennyiség háromszorosát fogyasztjuk

Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök hangsúlyozta, az élelmiszerek rejtett sótartalma valóban elég komoly probléma Magyarországon. Megjegyezte, hogy egy átlagember szervezetébe egy nap összesen 5 gramm, vagyis egy teáskanálnyi só kerülhetne be, ha betartaná a megengedett határértéket. A kenyerekben 10 dekagrammonként általában 1,5-2 gramm só van, vagyis egy kiló kenyérben ennek a tízszerese, 15-20 gramm. Magyarországon egy ember átlagban 15-20 deka kenyeret eszik egy nap, ami azt jelenti, hogy csak ezzel az élelmiszerrel 2,2-4 gramm só kerül be a szervezetbe a szükséges napi 5 grammból.

A kenyér, és ami rákerül

A szakember hangsúlyozta: épp ezért nem is elsősorban az élelmiszerek közvetlen otthoni sózása okolható a túlzott sófogyasztásért, hanem a számos ennivalóban – például sajtokban, felvágottakban, margarinokban, chipsekben, savanyúságokban, zacskós levesekben – ezen felül rejtetten benne lévő nátrium-klorid. Fejenként így a megengedett mennyiség közel háromszorosa, napi 14 gramm jut az átlagosan étkező magyarok szervezetébe. Az általános iskolásokat kiszolgáló közétkeztetésben pedig a kelleténél ötször több sóval készülnek az ételek.

Ezt megerősítette Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára is, aki szerint a kenyerek sótartalma önmagában nem lenne probléma: a gondot az okozza, hogy az elfogyasztott élelmiszerek összsótartalma túl magas.

Szomjazó sejtek

Baran Alexandra megjegyezte: nemcsak a kenyerekkel van baj, hanem a fogyasztói szokások megváltozásával is, hiszen egyre népszerűbbek a gyorséttermek és a boltban kapható készételek, amelyek elterjedése nagyban hozzájárul a túlzott sóbevitelhez. Ez súlyosabb esetben a sejtek kiszáradásához is vezethet, miután a vízmolekulák kötik le a sót a szervezetben is. Így előfordulhat, hogy hiába iszik eleget egy ember, a sejtjei mégis szomjaznak – mondta a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség tisztségviselője.

Tájékozódjunk a boltostól!

A civil szervezet ügyvezető elnöke elmondta még, a hozzájuk érkező vásárlói panaszok elsősorban a címkék hiányáról szólnak. Azokra az élelmiszeripari termékekre azonban, amelyeket jellegükből adódóan huszonnégy órán belül elfogyasztanak, nem kötelező címkét tenni. Tóth Gábor szerint ugyanakkor a forgalmazónak tudnia kell adott termék összetételét, és a fogyasztó kérésére erről tájékoztatást kell adnia. Az élelmiszeripari mérnök megjegyezte, hogy a pékáruk sótartalma akkor kezdett el növekedni, amikor megszűnt a hagyományos kovászolásos előállítás, és azt az élesztős eljárás váltotta fel. A gyorskészítésű kenyerekben nem képződnek olyan harmonikus aromaanyagok, mint a régi pékárukban, ezért az előállítók növelni kezdték termékeikben az ízfokozó hatású só mennyiségét.

Önkéntesen vállalták a sócsökkentést a pékek

Werli József, a pékszövetség munkatársa szerint azonban ma már kissé változik a kép, és a szakma sok mindent megtesz a sómennyiség csökkentéséért. A szövetség megállapodást kötött az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI), amelynek keretében a pékek önkéntesen vállalták a sótartalom két lépcsőben történő, 16 százalékos csökkentését. A szövetség emellett arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy a klasszikus kovászos technológiát alkalmazzák a kenyereknél, azért is, hogy ellensúlyozzák a sócsökkentés miatti ízváltozást.

A szakmai szervezet az Élelmiszerkönyvbe rögzítendő szabályként javasolta a kisebb mennyiségű sófelhasználást, amit a hatóság el is fogadott. Ennek eredményeképpen először 2015-től, majd 2018-tól tovább mérséklődik a sótartalom – tette hozzá a Kossuth Rádió műsorában Werli József.

Általános változásra lenne szükség

A kezdeményezést jónak nevezte Tóth Gábor, de hangsúlyozta: ahhoz, hogy a napi sóbevitel jelentősen csökkenjen Magyarországon, más élelmiszerekre is ki kell terjeszteni a korlátozást. Nem beszélve arról, hogy a fogyasztók tudatában is változásnak kellene beállnia, ugyanis néhány hét vagy hónap után megszokható és élvezhető a kisebb sótartalmú étel is – tette hozzá az élelmiszeripari mérnök.

(forrás: MR1 - Kossuth Rádió )