Szimpatika – Vigyázat, kullancsveszély!

1. Milyen betegségeket terjesztenek a kullancsok, és melyik ezek közül a legveszélyesebb?

Európában tucatnyi, emberre is terjedő fertőzésről tudunk, de ezek közül csak hárommal találkozunk a mindennapi gyakorlatban.
Leggyakoribb a Lyme-kór. Évente kb. 10.000 friss fertőzés fordul elő Magyarországon. Gyakoriság tekintetében a második a TIBOLA, amellyel – annak ellenére, hogy nem egy közismert betegség – igen gyakran találkozunk: évente 200-300 eset fordulhat elő hazánkban.
A legritkább, de a legsúlyosabb betegség a kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis). Ebből ma már csak 50-80 esettel találkozunk, míg korábban 400 eset is előfordult egy-egy évben.

2. Milyen arányban fertőzöttek a kullancsok?

Hazánkban a Lyme-baktériumot (Borrelia burgdorferi) átlagosan minden 2. kullancs hordozhatja. Az európai átlag 10% és 100% között váltakozik. Fontos megjegyezni, hogy a fertőzött kullancs csípése esetén is csak 1-2% arányban terjed át a fertőzés az emberre. Ezért sincs értelme a kullancsok vizsgálatának: meg tudjuk ugyan határozni, hogy a testünkből kiszedett kullancs fertőzött volt-e, de ha minden fertőzött kullancs csípése után antibiotikumot rendelnénk a Lyme-betegség megelőzésére, akkor 98%-ban feleslegesen tennénk ki a pácienseket a gyógyszeres kezelés kockázatának. Ezen felül a Lyme-kór lassú lefolyású betegség, tehát semmi sem indokolja, hogy megelőzésként rendeljük azt a nagy adagú antibiotikumot, amit egyébként csak akkor adnánk, ha az illető tényleg megbetegedne. Kisebb adagú, megelőzésre adott antibiotikum alkalmas ugyan arra, hogy a Lyme-kór jellegzetes tünetét, a „vándorló bőrpírt” elkenje, de tapasztalatunk szerint a kórokozó ilyenkor életben maradhat, és hosszú lappangási idő, akár évek múlva okoz nehezen felismerhető tüneteket.

A TIBOLA okozója a Rickettsia slovaca nevű baktérium. Csak a betegeink megfertőződésének helye alapján válogatott területekről gyűjtöttünk kullancsokat: a baktérium ezeken a területeken a befogott dermacentor kullancsok legalább 20%-ában jelen volt.

A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás kórokozója csak minden ezredik-tízezredik ixodes kullancsban van jelen. (Az Alföldön gyakorlatilag nem fordul elő.)

3. Ha valaki még nem látott kullancsot, hogyan tudja azonosítani ezt a vérszívót?

A kullancsot feji végével a bőrbe fúródva szoktuk megtalálni. A teste mindig a bőrön kívül van. Ha finoman megpiszkáljuk, a lábait mozgatja. Ez általában szabad szemmel is látható, de nagyítóval biztosan elkülöníthető egy szeplőtől, szemölcstől vagy pörktől.

4. Hogyan távolítsuk el a kullancsot?

Lehetőleg minél kevesebbet piszkáljuk. Ne fojtogassuk, kenegessük, tekergessük. A patikákban kapható kullancseltávolító csipesszel fogjuk meg, minél közelebb a feji végéhez, vagyis közel a bőrhöz, és lassú húzással, 10-20 másodperc alatt távolítsuk el a vérszívót. Csak a szájszerve szakadhat be, ebben azonban már soha nincs annyi mikroba, hogy bajt okozhatna. A betört részt tűvel, csipesszel eltávolítani reménytelen vállalkozás. E művelettel csak gyulladásos reakció kiváltását segítjük, ami aztán az esetleges Lyme-folt megítélhetőségét rontja. A beszakadt rész tüske módjára hónapok múlva kilökődik, teendőt nem igényel.

5. Hogyan azonosítható, hogy kullancscsípéssel van dolgunk, ha az állat már nincs rajta a gyereken, csak egy csípés látszik?

Kevesen tudják, sokan el sem hiszik, hogy a kullancs, ha már jóllakott, magától távozik. A csípésnek sokszor semmiféle nyoma sincs; máskor egy lencsényi csomó marad utána. Nincsen semmi olyan típusos jel, amelynek alapján egy csípésnyomról meg lehetne állapítani, hogy az kullancstól származik-e. Azonban ennek nincs is jelentősége, hiszen akkor sincs semmi teendő, ha biztosak vagyunk a kullancscsípés tényében.

6. Hogyan előzhető meg a kullancscsípés?

Kerüljük a bozótos területeket. Amikor csak lehet, viseljünk hosszúnadrágot, a nadrág szárát tűrjük be a zokni alá, a trikónkat pedig tűrjük a nadrágba. A hosszú hajat tűzzük fel kontyba, és gyermekekre adjunk világos színű vászonsapkát. A ruhával fedett és a szabadon hagyott bőrfelület határát kezeljük rovarriasztóval: ezek közül olyat vásároljunk, ami 8 óránál nem rövidebb hatású. A kertünkben növeljük a napsütötte területek nagyságát, illetve ritkítsuk a kisemlősök búvóhelyeit. Az avart ősszel gyűjtsük össze és komposztáljuk.

7. Visszatérve az első kérdésre adott válaszára: mely tünetek alapján tudjuk eldönteni, hogy az Ön által felsorolt betegségek közül melyikkel állunk szemben?

A Lyme-kór az esetek többségében a csípés körül fokozatosan növekvő, legalább 5 cm-es, gyulladásos pírral kezdődik. Ez nagyon sokféleképpen nézhet ki, és érdemes vele szakemberhez fordulni. Rendszeresen látjuk, hogy valamilyen tévhit miatt a legkülönfélébb orvosi szakterületek képviselői elvetik a Lyme-kór lehetőségét a típusos Lyme-foltok esetén is. A folt lehet többszörös, és néha nem a csípés körül fejlődik ki. A folt 1 nap - 2 hónap lappangási idő után jelentkezik, és szinte soha nem múlik el egy héten belül.
Folt nélkül is kialakulhat a betegség. Nyári-őszi időszakban arcidegbénulás esetén mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Minden nyári-őszi, csekély klinikai tünettel járó agyhártyagyulladást is Lyme-irányban kell vizsgálni. 
Fontos tudni, hogy a laboratóriumi vizsgálatok az első hetekben még érzéketlenek, és a negatív lelet csak a 6. héttől zárja ki a fertőzést. Minden térdízületi gyulladás is elsősorban a Lyme-kór irányában vizsgálandó. Sajnos a cipónyi térdduzzanattal járó folyamattal elsősorban reumatológushoz kerülnek a betegek, akik a folyadék leszívása után azonnal szteroidot nyomnak az ízületbe. Ilyenkor a Lyme-kór okozta ízületi folyamat gyógyíthatatlanná válhat.

A TIBOLA könnyen felismerhető: ebben az esetben tarkótájon csíp a nagytestű kullancs. A csípés helye megduzzad, esetleg váladékozik, körülötte a nyirokcsomók ugyancsak megnőnek, néha babszemnyi méretűek lesznek. A lappangási idő 1 nap – 1 hónap között váltakozik. Gyógyulást követően a TIBOLA után sokszor a csípés helyén egy körömnyi kopasz folt marad vissza, ami még évekig látható. Mivel a gyógyulás többnyire kezelés nélkül is teljes, a diagnózis megállapítása inkább csak a hasonló tünetekkel járó egyéb betegségek elkülönítése miatt fontos. Nem javuló esetekben antibiotikum-kezelés hoz gyógyulást.

A kullancsencephalitis lázzal járó betegség. Lappangási ideje 4 nap - 2 hét között van. A láz gyakran kétfázisú. Az első láz kisebb, jellegtelen. Pár nap szünet után az újabb láz már idegrendszeri tünetekkel jelentkezik: fejfájás, hányás, szédülés és eszméletzavar adja a többnyire ijesztő klinikai képet. Csak tüneti kezelésre van lehetőség; a kórisme pontos felállításának csak járványügyi jelentősége van.

8. Mi a teendője a szülőnek, ha feltételezi, vagy meg is állapítja a kullancscsípést?

Semmi. Csak tünetek esetén kell orvoshoz fordulni. Következmény nélküli kullancscsípés esetén nincs helye semmilyen orvosi ténykedésnek. 
Gyakori, hogy kullancsencephalitis elleni vagy tetanusz oltást adnak. Mindkettő teljesen értelmetlen, és az esetleg az oltás következtében fellépő láz, izomfájdalom felesleges aggodalmat kelt, és hamis diagnózisok felállítására készteti a kollégákat. 
Nincsen olyan laboratóriumi vizsgálat, amivel a kullancs által megcsípett, tünetmentes ember esetleges megfertőződését rövid időn belül ki lehetne mutatni. A tünetek tehát hamarabb jelentkeznek, minthogy a laboratóriumi vizsgálatok pozitívvá válnának. Csak bizonyos körülmények között, és csak a Lyme-betegség gyanúja mellett lehet indokolt szűrővizsgálati jelleggel tisztázni az esetleges fertőződést, de tünetmentes esetben ez is több hetet vesz igénybe.

9. Mikor ajánlott a kullancsencephalitis, illetve a Lyme-betegség elleni védőoltás beadása?

Csak a kullancsencephalitis ellen van forgalomban emberi védőoltás. Ez mindenkinek ajánlott, aki kullancsos helyen él, pihen vagy dolgozik. Az oltási sorozat beadása bármikor elkezdhető, de kullancscsípést követően egy hónapon belül nem ajánlott. A Lyme-kór ellen korábban az USA-ban volt egy védőoltás, amit azóta kivontak a forgalomból. Készül egy európai Lyme-vakcina is, amelynek a klinikai kipróbálását idén ősszel kezdik el.

10. Van-e speciális – esetleg terhes anyáknak szóló – tanácsa a kullancs által terjesztett betegségekkel kapcsolatban?

Csak a Lyme-betegségnek van jelentősége. Itt sok múlik a diagnózis korai felállításán és a megfelelő kezelésen. Kezeletlen vagy rosszul kezelt esetben a Lyme-baktérium ugyanis magzati halált, koraszülést, vetélést okozhat. Kismamák tünetmentes kullancscsípése esetén szoktunk összehasonlító szerológiai vizsgálatot végezni, amivel viszonylag hamar lehet a fertőződést igazolni vagy kizárni. Kismamák Lyme-betegségének kezelését célszerű szakemberre bízni. A jól kezelt Lyme-beteg kismama magzatjának semmi baja nem lesz. Szoptatás alatt fellépő Lyme-betegségben doxycylin nem adható, egyébként – bár a kórokozó átjut az anyatejbe – a csecsemő soha nem fertőződik meg, tehát a szoptatás megszakítása nem indokolt.

forrás: www.mypin.hu