A kullancscsípés és a Lyme-kór veszélyét nem elég hangsúlyozni – a kirándulószezonnal ugyanis sajnos a kullancsszezon is indul minden évben. Az enyhe tél következtében idén fokozottan kell ügyelni: a kullancspopuláció jelentősen megnövekedett, mivel a legtöbb állat túlélte a telet, és még szaporodni is tudott.
Mint minden betegség esetében, itt is a legjobb a megelőzésre fordítani a hangsúlyt: a hosszú ruházat, a nadrágba betűrt felső, a zokniba betűrt nadrág és a kalap nem jelent túl nagy erőfeszítést, védelmet viszont annál inkább. A különféle kullancsriasztó spray-k, krémek pedig szintén segítik, hogy a kullancs ne kapjon kedvet hozzánk.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kullancs nemcsak erdei kirándulás során támadhat ránk – a Lyme-betegek nagy része saját kertjében, mezei futás közben, illetve gyógynövény-, bodzaszedés alkalmával fertőződik meg. A veszélytelennek tűnő helyzetek ugyanis nem intik óvatosságra az embert, és a megelőzés mellett elmarad az utólagos átvizsgálás is. Nagyon fontos tehát, hogy még ha csak minimálisan is tartózkodtunk zöldövezetben – például fociztunk a gyerekekkel az udvaron –, utána mindenképp jól nézzük át testünket és a fejbőrünket is!
Évtizedekkel ezelőtt még házi gyógymódokat alkalmaztak a kullancscsípésre: olajjal, zsírral kenték be, hogy megfulladjon az állat, és ezzel előzzék meg a fertőzést. Kerüljük ezt a módszert, mert kínzással többet árthatunk, mint használunk, hiszen ilyenkor az állat védekezésképp belénk lövellheti béltartalmát. Ma már számos modern eszköz segíti a kullancsvédelmet: a gyógyszertárakban kapható kullancskanállal pl. könnyen és egyszerűen ki tudjuk szedni a belénk fúródott állatot. Nagyon fontos, hogy a kullancsot minél hamarabb eltávolítsuk magunkból! A bőrünkből kiszedett kullancsot érdemes megőrizni a későbbi vizsgálatok megkönnyítése céljából. A tipikus, kokárda alakú bőrpír a Lyme-os esetek 50%-ára jellemző, a többi betegnél inkább ízületi, idegrendszeri tünetek jelentkeznek. Ha a kullancs eltávolítása után ilyet tapasztalunk, forduljunk azonnal orvoshoz. A szükséges laboratóriumi vizsgálatok és a beteg állapota alapján a szakemberek néhány héttel később meg tudják állapítani, tényleg Lyme-kóros-e az érintett. Mivel a betegséget nem tudják azonnal diagnosztizálni, így az antibiotikum-kúrát sem célszerű rögtön a kullancscsípés után elkezdeni, mivel a tünetek mögött nem mindig Lyme-kór áll, a kúra viszont nagyon legyengíti a szervezetet és megnehezíti a kór meghatározását.
A betegség diagnosztizálása után ugyanakkor erősen ajánlott a gyógyszeres kezelés. Az antibiotikum hatását kiegészítendő érdemes magas nyomáson történő, úgynevezett hiperbár oxigénterápiát is igénybe venni.
„Külföldön bevált gyakorlat a hiperbár oxigénterápia alkalmazása Lyme-kóros fertőzések esetén” – mondta dr. Szolnoki Nikolett, a Hiperbár Centrum orvos igazgatója. „Hazánkban is egyre többen veszik igénybe a kezelést, és Lyme-kóros pácienseink nagy része felépül a betegségből. A kezelés következtében a megemelkedett oxigénszint ugyanis olyan környezetet teremt, amelyben a kórokozók sem élni, sem szaporodni nem tudnak, így a baktériumok elpusztulnak. Emellett a terápia az olyan, rossz vérellátottságú területeken is pusztítja a kórokozókat, ahol az antibiotikum hatása gyengébb. Érdemes még kiemelni, hogy a terápia a betegséggel együtt ízületi fájdalmak enyhítésében is segít, gyulladáscsökkentő hatása miatt” – tette hozzá dr. Szolnoki Nikolett.
Összegezve tehát a teendőket, ha kullancscsípést észlelünk:
1. Szakszerű eszközökkel (kullancscsipesz, kullancskanál) távolítsa el az állatot.
2. Tegye el a kullancsot a diagnosztika megkönnyítése érdekében.
3. Tünetek (kokárdafolt, ízületi fájdalmak, idegi panaszok) megjelenése esetén forduljon orvoshoz.
4. Várja meg a diagnosztikát az antibiotikum-kúra megkezdése előtt.
5. Kezeltesse magát hiperbár oxigénterápiával is, ha megfertőződött.
További információk: www.baromedical.hu