2 perc
A D-vitamin-hiány felelős a civilizációs betegségekért?
Módosítva: 2/13/2013 Szerző: Szimpatika 2 perc ImmunrendszerVitaminokD-vitaminFelsőlégúti megbetegedésekcsontsűrűség
A gyermek és felnőtt lakosságban végzett nemzetközi tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a lakosság D-vitamin-ellátottsága nem megfelelő. Számos kórkép esetében, melyeket civilizációs betegségnek is neveznek – mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák egyes típusai, az allergia vagy egyes autoimmun betegségek – összefüggés lehet a betegség és a szervezet alacsony D-vitamin-szintje között.
Kapcsolódó termékek
A D-vitamin szerepe az immunrendszer szabályozásában
„Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább azt mutatják, hogy a D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban” – hívja fel a figyelmet Dr. Polgár Marianne gyermekorvos-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Megfelelő mennyisége szükséges, hogy a veleszületett és a szerzett immnunitásban a sejtek funkcióját aktiválja, ilyen módon csökkentve a gyulladásos folyamatokat, az ún. oxidatív stresszt, életkortól függetlenül. A T1 limfociták és ezek aktív sejtanyagai, a citokinek segítik az immunrendszer egészét komplex összefüggések útján az infekciózus betegségek megelőzésében és a betegségekkel szemben kialakuló védettség kialakításában.
Légúti fertőzések, allergia
A fentiek tükrében érthetőek azok a vizsgálati eredmények, melyek azt bizonyítják, hogy a gyakori felső és alsó légúti betegségek a kisgyermekeknél főként a napfényben szegény hónapokra esnek, és a vírusos légcsőhurutok, a gyakori, nehéz légzéssel járó csecsemőkori bronchitisek és tüdőgyulladások gyakoribbak voltak azoknál a gyermekeknél, akiknek a D-vitamin-ellátottsága nem volt megfelelő. Az immunrendszer másik vonalát jelentik a Th2 limfociták és a sejtanyagaik által irányított kórképek, az allergiás megbetegedések. A bőrgyógyászati eltérések, az atópiás dermatitis, az ekcéma, a psoriazis is javulnak a napfényes hónapokban. A megfigyelések és a kontrollált tudományos vizsgálatok egyaránt arra mutatnak, hogy a bőrtünetek napfény hatására rendeződnek, a napfényben szegény hónapokban kiújulnak, ami a D-vitamin-szinttel is összefüggésbe hozható.
Vérvizsgálattal meghatározható a napi szükséglet
Az allergiás betegségek között különös figyelmet kell fordítani az egyre növekvő számú csecsemőkori és gyermekkori asztma megelőzésére, aminek egyik eszközeként a D-vitamin pótlását ajánlják. Az anya terhesség és szoptatás alatti megfelelő D-vitamin-ellátottsága segíti a csecsemő- és gyermekkori allergiás asztma kialakulásának megelőzését. 2012-ben számoltak be azokról a vizsgálati eredményekről, amelyek szerint az atópiás (allergiára hajlamos) egyén esetében már nem csak a terhesség alatt és a gyermekkorban, de felnőttkorban is gondolni kell a D-vitamin pótlására. A helyes táplálkozás és a szabad levegőn tartózkodás mellett, különösen a téli időszakban szükség lehet a D3-vitamin pótlására. Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagban indokolt a D-vitamin szedése, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a pótlást elkezdeni.
A D-vitamin hatása egyéb betegségekben
A szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, és 2. tipusú diabetes esetében is ajánlott a D-vitamin-szint ellenőrzése és a D-vitamin szükség szerinti pótlása. Autoimmun kórképeknél: rheumatoid arthritis és szklerózis multiplex esetében is vizsgálják a D-vitamin hiány szerepét.
Az életkorral előrehaladtával fokozott eséllyel megjelenő, csontritkulásnak nevezett kórkép (osteopenia, ostoporózis) esetében a diagnózis felállításának és a kezelésnek része a D-vitamin szintjének meghatározása és a hiány kezelése.