Szimpatika – A gyomorfekély tényleg az ideges emberek betegsége?

A felsőtápcsatorna, ezen belül a gyomor és a nyombél leggyakoribb megbetegedése a fekély. Mindig is szenvedtek tőle az emberek. Ugyanakkor már régen megfigyelték, hogy világrészenként változik a gyakorisága, ennek az okát azonban máig nem sikerült  megfejteni. Régebbi korokban a férfiaknál gyakrabban fordult elő ez a betegség, napjainkban azonban szinte egyenlő arányban találjuk meg a két nemnél. Nem kizárt a gyermekkorban fellépő gyomor- vagy  nyombélfekély sem, ám közép-, illetve idős korban egyre gyakoribb. Az elmúlt évtizedek nagy belgyógyászati  felfedezése volt, hogy bebizonyították: az 1800-as évek végén felfedezett Helicobacter pylori okolható az esetek 90 százalékában a fekélybetegségekért.

De mi is fekély tulajdonképpen? Ha a gyomor, illetve a nyombél sima nyálkahártyája károsodik és folytonossági hiány alakul ki rajta, fekélyről van szó. Mérete lehet apró, szinte pontszerű, de akár tenyérnyi is. A mélysége is különböző. Van, amikor csak a felső réteg, a felszín sérül, máskor olyan mély, hogy kilyukad a gyomor. Bizonyos gyógyszerek, például egyes lázcsillapítók és egyes, az izületi betegségeknél alkalmazott tabletták is előidézhetik a betegséget. Megfigyelték továbbá azt is, hogy a O Rh pozitív vércsoportúaknál gyakoribb, sőt, hogy bizonyos családokban halmozottan fordul elő. Ez utóbbi azonban nem azt jelenti, hogy örökölhető lenne a hajlam, sőt: biztosan nem az.

Az elmúlt évtized nagy gasztroenterológiai felfedezése volt, hogy a száz éve ismert baktérium és a fekélybetegség közötti összefüggést bebizonyították. Legtöbbször gyermekkorban fertőződünk meg e baktériumtól, mégpedig az emberek 90 százaléka átfertőződik, de fekélye természetesen nem lesz mindenkinek. Akinek viszont fekélye  van, az majdnem mind pozitív, tehát kimutatható a szervezetében a Helicobacter pylori. Ez a kórokozó olyan gyulladást képes fenntartani a gyomor egy részében és a nyombélben, amely meggyengíti  a nyálkahártya ellenálló képességét. Ehhez az állapothoz aztán hozzáadódnak a stresszel, a rendszertelen étkezéssel kapcsolatos rizikók – és kialakul a fekélybetegség. Tehát a stresszes, ideges, rohanó életmódú emberek valóban gyakrabban betegszenek meg gyomorfekélyben.