Harc a játékokkal – Anyaszemmel: Hogy kerül a zenélő béka a kukába?

Ennek megfelelően a téli szünetben rengeteg új szerzemény köti le két legkisebb gyermekünket, hiszen a születésnapjuk és a karácsony, szorozva a nagyszülőkkel, a dédikkel és a keresztszülőkkel, kész Kánaán nekik. Magunkról már nem mondható el ez az érzés, tekintve a játékok hangerejét, szüntelen villogását, vagy azt, hogy valamelyik közülük mindig javításra szorul.
Képzeljenek el egy nappali szobát, ami egy légtérben van az étkezővel és a konyhával, benne hat gyermeket tizenöt évestől a kétévesig. A legkisebb, Réka le-föl rohangál az új futóbicajjal, amire felrakatta mindkét villogó lámpáját, de mivel hangot nem ad, ő maga szirénázik hozzá, Dávidkám eközben egy kisasztalon áll felzselézett hajjal, és épp rockkoncertet ad játék elektromos gitárján, ami még torzítós szólóra is képes. Bence és Gergő egy nagy kupac legó fölött ül és szuperrepülőket építenek, néha ráordítanak a húgukra, aki persze a kupac közepébe vezeti a bicajt, amitől szanaszét repülnek a legókockák. Ádám a számítógépen keresgél jobbnál jobb zenéket, hogy rátöltse az MP3-lejátszóra – ebben a pillanatban épp az AC/DC  szól a kelleténél kicsit hangosabban, Bori a kanapén fekve csengőhangokat állít be az új telefonján, közben kattog a laptopon, hogy mikor és hol találkozzanak a haverokkal, ehhez néha odakiált nekem megkérdezni, hogy melyik nap hányra kell hazajönnie. Amikor mindehhez én bekapcsolom a turmixgépet, drága férjem közli, hogy ő inkább bemenne az irodába egy kicsit dolgozni... Pedig még elő sem került a zenélő-beszélő gyereklaptop és a felfújható bokszzsákot sem püföli senki – igaz, hogy ezek már leszerepeltek reggel nyolckor.

Ilyenkor alig hiszem el, hogy két cipősdobozt is megtöltöttem december elején olyan játékokkal, amik színesen villognak, hangosan zenélnek, brekegnek, beszélnek vagy monotonon zúgnak. Volt egy olyan darab is (egy guruló béka!), amivel nem akartam kiszúrni senkivel, akihez kerülne: töredelmesen bevallom, hogy a kukában végezte, miután ötödször fordult elő, hogy véletlenül megmozdítottuk, vagy belerúgtunk késő este, amitől három színben villogni kezdett és két percen keresztül zenélt megállíthatatlanul, mert nem lehetett sem kikapcsolni, sem kivenni az elemet belőle.