A méhen belül eldől, hogy mennyire leszünk egészségesek
Bár a génjeink határozzák meg számos tulajdonságunkat, születés előtti környezetünk, a méhen belüli hatások is jelentősek, egész későbbi életünkre kihatnak. A Genome Research című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz azt vizsgálták, hogy a DNS-láncot körülvevő kisebb molekulák elrendeződése hogyan módosul, és ennek milyen befolyása lehet a betegségek kockázatára a későbbi élet során.
Az emberi DNS betűsorrendjének leírása, majd a gének azonosítása után kiderült, hogy a DNS-lánc fölötti hálózat, a genom környezete dönti el, hogy melyik gén van éppen bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban. Az egyes gének aktivitásától függ, hogy az általa kódolt fehérje termelődik-e, vagy nem.
A most ismertetett tanulmány az első, amelyben a teljes genom terjedelmében elemezték az újszülöttek DNS-ének metilációs mintázatát. Ehhez egypetéjű és kétpetéjű ikrek köldökzsinórjából, köldökzsinórvéréből és az újszülöttek méhlepényéből vett mintákat vizsgáltak. A kutatásban megállapították, hogy még az egypetéjű ikreknél is jelentős különbségek vannak születésükkor az epigenetikai profilban.
"Ez minden bizonnyal azoknak az eseményeknek köszönhető, melyek az egyik vagy a másik ikret érték (a méhen belül)" – idézte Jeffrey Craig vezető szerzőt a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál, mint arról az MTI tudósít. Bár ugyanazon a méhen osztoznak az ikrek, bizonyos saját szöveteken – így a köldökzsinóron és a méhlepényen – keresztül eltérő hatások érik őket, amelyek módosítják DNS-ük epigenetikai felépítését.
Érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy a születési súllyal szorosan összefüggő gének ugyanazok, amelyek később a növekedésben, anyagcserében és szívbetegségekben szerepet játszanak. Ez arra utal, hogy a kis születési súly valóban összefügghet a későbbiekben kialakuló cukorbetegséggel és szívbetegséggel, növelheti megjelenésük kockázatát.
A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a méhen belüli környezetnek, az ekkor átélt tapasztalatoknak jelentősebb hatása lehet az egész életünkben egészségünket befolyásoló epigenetikai tényezőkre, mint azt eddig feltételezték. A magunkkal hozott kockázatot viszont bizonyos környezeti és étrendi beavatkozásokkal már korai életkorban módosíthatjuk is – vélekedett Richard Saffery, a tanulmány másik vezető szerzője.
forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!