Szárnnyal, vagy csak egy szál tollal

2012. 07. 08.
|
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
82 évesen is megcsinál 40 fekvőtámaszt – pontosabban minden reggel –, szellemét pedig úgy tartja frissen, hogy ír. De míg a torna csak eszköz, az írás a cél, amelyre egész életét feltette. P. Horváth László írónak közel 20 könyve jelent meg: főleg drámák, versek (franciára is fordítottak egy kötetnyit); írt regényt, játszották rádiójátékait. Életéről, szerelmeiről, „az egyekről” és „az egyetlenről” őszintén vall műveiben és beszélgetésünkben. Felesége előtt sem volt titka soha: vele élte az életét, el akarta kísérni halálába is. Másképp alakult – ahogy jóval korábban írta: „A legfurcsább, ami történik velem, hogy még mindig élek. Vagy csak képzelem?”

Több mint 40 éve szabadúszó író. Bátor ember…

Kamaszkoromban eldöntöttem, hogy író akarok lenni, semmi más. Csak tartottam magam ehhez, mint mindenhez, amit megígértem magamnak. 14 évesen – ’44-ben – elvittek leventeként Németországba, és ’46-ban, mikor hazajöhettem, egy csomó pocsék verssel tértem vissza. A Márciusi hold ’69-ben jelent meg, már érett versekkel. Két hét alatt elfogyott, ami ma elképzelhetetlen. A sok rossz versem kellett a jókhoz, ahogy a rossz darabjaim a jó drámákhoz. Időközben rájöttem ugyanis, hogy főleg drámaíró vagyok. ’65-ben írtam az első jó darabom, minden addigit elégettem. Egyet kivéve, amit kilencszer írtam át, mégis rossz maradt.

A tanári diplomáját sutba dobta?

Amikor kellett valami civil foglalkozás, a tanítást választottam, mert Arany János is tanár volt. Pedig én magam gyalázatosan tanultam: ugye, reggel 6-kor keltem, napi 8 órát dolgoztam – bádogosműhelyben, textilgyárban –, meg a lányok is érdekeltek. Emellett jártam a dolgozók esti iskolájába. Érettségi után viszont mint munkásgyereknek egyenes utam volt az egyetemre, Pestre. Pártfőiskolára akartak volna küldeni, hogy kádert faragjanak belőlem. De tudtam, és ki is fejtettem, hogy a párt olyan, mint egy nagy tenyér: a hátsóm alá nyúl, fölemel, ám ha kihúzza, nagyot esem. Inkább tanítottam és írtam. Végül csakis az írás maradt.

Ez lehetséges volt család mellett?

Évával, a feleségemmel igen. Rengeteg áldozatot hozott értem, és kezdettől mindvégig hitt bennem. A bölcsészkaron ismertem meg, ő tényleg tanárnak készült. ’53-ban vettem el, amit kemény meccs előzött meg. Anyósom nem akarta hozzám adni, 166 centis proli gyerekhez: „Ilyen keskeny vállú, ilyen kicsi, és még költő is akar lenni!” – panaszolta a fiának. Mire a leendő sógorom felugrott: „A hülye nővérem! – kiabálta. – Nyomorékok lesznek a gyerekei!” De nem tudták megakadályozni az esküvőt. Évával megbeszéltem, hogy nekem az írás a legelső, és elfogadta, hogy amikor írnom kell, odaadom a fizetésem egy kollégámnak, aki helyettesít. Rengeteg terhet vállalt, de azért mielőtt éhen halt volna a család, mindig visszamentem dolgozni. Laktunk olyan deszkaházban is, aminek át lehetett látni az oldalán. Viszont, amikor tanítottam, 100%-osan annak szenteltem magam. Az Esze Tamás Nevelőintézetben potenciális gyilkosokat is oktattam magyarra, történelemre. Később nevelőtanárként maradtam. Nem lehetett félvállról venni. Kemény srácok voltak, eleinte mindig meg is akarták mutatni. Egyikük pl. azért került oda, mert megverte a tanárát. Behívtam, mondtam neki, hogy ha csak emeli a kezét, egyikünk meghal. Nem is lett baj. De a nevelőotthonból éppúgy szabadságoltam magam, ha írnom kellett.

Miért érdemes írni – mindenáron? Mi erre a belső válasza?

Mi az egyáltalán, hogy érdemes? Egy majdnem felbomlott értékrendű világban. Ahol minden „csak üzlet”. Ez nem mai probléma. Amerika még akkor is adott el fegyvert Hitlernek, amikor már folyt ellene a harc. Tudja, én eleinte bizonyítani akartam, hogy ott is teremnek emberek, ahonnan jöttem: a pápai munkásközegben – innen a P. a nevem előtt (mert ha feldobnak egy követ, az vagy egy Kovácsra esik, vagy egy Horváthra). Az ún. kommunista éra elvileg kedvelhetett volna, de nem kedvelt. „Uralkodom én is osztályommal, csak épp seggbe rúgom magam olykor” – leírtam. Azt is, hogy apám részeges volt, anyám túl sokat imádkozott. Apám mindent elivott, én mindent elírtam. Sokan azt mondták rám, beképzelt vagyok. Hát, hol az a beképzelt ember, aki ilyen sokáig elbírja, hogy rárúgják a csendet? Ezt Aczél „elvtárs” nagyon tudta. Bent ültem nála, nézte rólam a jelentéseket: „Magáról azt írják, igen tehetséges. Menjen, keresse meg a Magvető igazgatóját.” Mire odaértem, Aczél már áttelefonált, hogy engem nem lehet kiadni. Rég nem akarok bizonyítani senkinek. Magammal jól vagyok, a sikereimben benne vannak a kudarcaim és fordítva. Amit létrehoztam, értékes, mégis kevesen ismerik, és ez fáj. De írni azért írok, mert ilyennek, ilyen hülyének születtem; csak másként voltam hülye, mint más hülyék. Éva értette ezt is. Ő én voltam, én meg ő. Mindent tudtunk egymásról. Ilyen csak egyetlen emberrel lehetséges. Azt is tudta, elfogadta, hogy más nőket is szeretek, másképp. Nem volt titkunk.

Létezik ilyen: hogy nincs titok?

Az emberek nagy része hazudik, magának is. Mi annak idején megegyeztünk abban, hogy mindent elmondunk a másiknak. Majd abban, hogy a gondolat sosem lehet felháborodási alap. De: mindjárt az elején két dolgot tisztáztunk, hogy én író akarok lenni, ő meg nagy családra vágyik. Neki a gyerekek voltak a legfontosabbak – két fiunk és egy lányunk született. Elolvasom magának az Együtt című versem, hogy jobban megértse: „Akartuk egymást akkor is, amikor kevés volt ágyunkban a szerelem, és most együtt függünk a halál fölött is egy szál idegen.”

Mikor halt meg a felesége?

2006 karácsonyán. Tíz éven át küzdött a rákkal. Az utolsó időben iszonyú fájdalmai voltak. Már a fájdalomcsillapító sem hatott. Két napig mást sem mondott, csak hogy: „Jaj, Istenem, jaj, Istenem!” Amikor már nem bírtam tehetetlenül hallgatni tovább, azt mondtam neki: „Éva, menjünk el, megcsináltuk, amit kellett, a gyerekeink nagyok – hagyjuk abba.” Akkor, 24-én végül beleegyezett. Az altatóimat feloldottam két pohárban, elbúcsúztunk, és megittuk. Utána röpültem. Nem félek a haláltól, nem is akartam öngyilkos lenni soha. Attól szoktam félni, hogy nem sikerül befejeznem, amit írok.

Ez azért Shakespeare-jelenet, hogy kiisszák a méregpoharat.

Igen, a képzeletem olyan, hogy mindent látok magam előtt, és rettentően szeretek játszani. Ez a halálba is bekúszott. A szerelem azért olyan ellenállhatatlan, mert játék. Ha az. Ha nem, akkor csak szex, ami önmagában nem érdekelt. Játszótársakra vágytam, és akibe beleszerettem, annak volt feje is. A szerelmi játék töltött, és Éva tudta. Sokakat évekig, volt, akit 40 évig szerettem. De „az egyetlen” Éva volt. A többiek csak az „egyek”, amit ők is tudtak. A nők nagy része, persze, nem ezt akarja hallani, de én sosem hazudoztam. Bennem sok én él, ezekre kívülről is nézek, miközben élem őket. Ezért tudok figurákat teremteni a drámáimban. Ezek mind másképp, mást szeretnek.

Rengeteg szerelmes verset írt…

Igen, Éva gépelte, de ha nem neki szólt, sosem volt beazonosítható az alanya. Illetve Évára rákopíroztam valakit; vagy fordítva. A szerelem élő növény, amelyet két gyökérzet táplál. Gondozni kell, öntözni. Egy darabig amúgy is megmarad, de nem sokáig. Bennem sok ilyen növény élt.

Csak nem hagy nyugodni – hogy tudta ezt elviselni a felesége?

Nem örült, de elfogadta. Neki ott volt a három gyerek; és tisztában volt vele kezdettől, hogy ez vagyok én. Sosem csináltam sportot a szerelemből. Amikor Éva nagyon fáradt volt, akkor tudtam, hogy hagynom kell. Erről is írtam. Ő meg tudta, hogy én csak akkor élek, írok, ha játszhatok. Nekem nem a birtoklás kellett, hanem a játék, értse meg! Évának nagyon szép, gazdag élete volt mellettem, és nem kellett neki más férfi – ő mondta így. De ha nem hazudunk magunknak, annak ára van. Én nem tudtam volna az egyek nélkül szárnyalni, Éva nélkül meg felröpülni. Évával voltam egy.

Meghalt volna vele.

Korrekt dolognak tartottam, hogy elkísérjem. Mégis egyedül kellett mennie. Oda, amiről nem tudjuk, hogy mi, és van-e. A szomszéd talált rám karácsony reggel eszméletlenül, hallotta a hörgésemet a lakásból, ő hívott mentőt. Éva kihányta az altatót. Én 26-án arra ébredtem egy kórházi ágyon, hogy le vagyok kötözve, aztán elvittek és leslagoztak, úgy, ahogy voltam. Álltam, csöpögve, mint egy szárny nélküli angyal, akit kirúgtak a mennyországból. Átmentem Évához, magánál volt, de nem szólt, csak nézett, olyan tekintettel… ma se tudom, milyennel. Azt hiszem, nagyon félt. Én akkor már nem gondoltam a halálra, hisz túléltük... 27-én halt meg. Mellém ült a lányom, és kérte, maradjak még. Mondtam, hogy jó.  Másnap hazajöttem. A pszichológust elküldtem, tudtam, vagy egyedül állok talpra, vagy sehogy. Megbeszéltem magammal, mit fogok csinálni, ha élnem kell. Azóta 6 könyvet megírtam, két drámát, és még meg akarok írni egyet. De néha, mikor  nem tudok aludni, azért megkérdezem, mi a francnak csinálom.

Mit felel?

Van még megírandóm. És nem akarom, hogy elvesszen, amit írtam Az embernek fel kell építenie magát, tudnia kell, hogyan akar élni, aztán kitolni a leépülést, fizikailag, szellemileg, amennyire lehet. Napi egy órát tornázom, masszírozom magam, és futok – a lakásban, mert bolondnak nézik az embert ennyi idősen, ha odakint fut. Hetvenvalahány évesen még kézenálltam. Érzem a korom, elfelejtek ezt-azt; a magány is nehéz, de nem engedem pl., hogy magamban beszéljek. Ha észreveszem, leállítom. Megtanultam a házimunkát is, látja, tisztaság van nálam. Éva féltett, mi lesz velem nélküle. De nagyon büszke lenne rám; háziasszony, háziember is vagyok.

Bízik abban, hogy még találkoznak?

Igen, hinni akarom. Tudom, hogy van valami. Vagy Valaki. De amikor a véges meg akarja magyarázni a végtelent így vagy úgy, attól viszolygok. El kell fogadni, hogy van örök értelem. Aztán lehet, hogy tévedek, és nincs semmi. De nem hinném.

 

Minderről – fejezi be a beszélgetésünket –, leírt már mindent Kakasdomb és Azok a szigetek című regényében. Azután felolvas még nekem; de ezekre a verssoraira már otthon bukkanok Öregember című versében: „Csak hiszem, / nem tudom, hogy itt vagy. / Ha mégsem, / jaj, hogy vagy itt, ha nem?”

#KORONAVÍRUS

Fertőzött:
181 881
Aktív eset:
133 853
Gyógyult:
44 020
Elhunyt:
4 008
Tesztek:
1 528 302
Magyarországi adatok – Legutolsó frissítés dátuma: 2020.11.24. 09:26

A nyitólapról ajánljuk

Novemberi akció

Béres CalciviD 7 filmtabletta

60 db

2 760 Ft

46 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Sinupret® belsőleges oldatos cseppek

50 ml

2 280 Ft

45,6 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Neo Citran belsőleges por felnőtteknek

14 tasak

2 590 Ft

185 Ft/tasak
Vény nélkül kapható gyógyszer

Nizoral® korpásodás ellen 20 mg/g sampon

100 ml

2 990 Ft

29,9 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Ambroxol-TEVA 30 mg tabletta

30 db

1 670 Ft

55,7 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Bánó® -féle fokhagyma - galagonya - fagyöngy kapszula

100 db

3 850 Ft

38,5 Ft/db
Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény

Datif PC® NEO bukkális tabletta

40 db

1 700 Ft

42,5 Ft/db
Vény nélkül kapható homeopátiás gyógyszer

Coldrex tabletta

24 db

2 130 Ft

88,8 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Rhinospray Plus 1,265 mg/ml oldatos orrspray

10 ml

2 040 Ft

204 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Dentinox® fogínygél gyermekeknek

10 g

1 770 Ft

177 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Neogranormon kenőcs

100 g

2 900 Ft

29 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Sperti Preparation H® végbélkenőcs

25 g

2 410 Ft

96,4 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Kaloba® belsőleges oldatos cseppek

20 ml

2 070 Ft

103,5 Ft/ml
Vény nélkül kapható hagyományos növényi gyógyszer***

Oscillococcinum® NEO golyócskák

10×3 adag

6 470 Ft

215,7 Ft/adag
Vény nélkül kapható homeopátiás gyógyszer jóváhagyott terápiás javallat nélkül

ACC 200 mg granulátum

30 db tasak

2 110 Ft

70,3 Ft/db tasak
Vény nélkül kapható gyógyszer

Panadol Baby 24 mg/ml belsőleges szuszpenzió

100 ml

1 720 Ft

17,2 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Patikárium Multivitamin 50+ tabletta

60 db

1 640 Ft

27,3 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Apranax Dolo 220 mg filmtabletta

30 db

1 470 Ft

49 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Systane Ultra nedvesítő szemcsepp

10 ml

2 650 Ft

265 Ft/ml
Gyógyászati segédeszköz*

Septolete® Extra citrom-bodza 3 mg/1 mg szopogató tabletta

16 db

1 600 Ft

100 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Blend-a-dent extra erős protézisrögzítő krém

47 g

1 240 Ft

26,4 Ft/g
Orvostechnikai eszköz*

Tussirex Junior köhögés elleni szirup

120 ml

1 800 Ft

15 Ft/ml
Gyógyászati segédeszköznek minősülő orvostechnikai eszköz*

Actival Junior rágótabletta

60 db

2 360 Ft

39,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Cataflam Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

20 db

2 360 Ft

118 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
*** Hagyományos növényi gyógyszer, a javallatokra való alkalmazása a régóta fennálló használaton alapul.

Friss cikkeink

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Már elérhető a a Szimpatika magazin 2020. novemberi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el