A gyerekek átlagosan 9-10, a fiatalok 7-10 órát alszanak. Megfigyelhető, hogy az ideálisnál mindkét korcsoport kevesebbet alszik a hét nagy részében, és – bár az alvásdeficit mértéke a fiataloknál nagyobb – már a nyolcéves gyermekek sem alszanak napi tíz és fél órát – pedig életkoruknak ez felelne meg. Dr. Szabó Attila, a kutatás témavezetője, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense kiemelte: problémát jelent az is, hogy a hétközben összeszedett alváshiányt a kisebbek csaknem negyede, a fiatalok több, mint fele hétvégi, nappali alvással próbálja pótolni.

Az elalvás előtti internetezés, televíziózás alváshigiénés szempontból bizonyítottan kedvezőtlen, a villódzó fény elalvási zavart, gyakori mikroébredéseket okoz, feltöredezi az alvásmintázatot. A felmérésből látszik, hogy minél idősebbek a gyerekek, annál többen néznek tévét, interneteznek esténként, és – míg a nyolc évesek negyven százaléka olvas (vagy felolvasást hallgat) elalvás előtt, a 16–18 évesek alig több, mint tíz százaléka vesz könyvet a kezébe.

Dr. Szabó Attila az alvás minőségét befolyásoló szerek közül a dohányzást, az alkoholt és a koffeint emeli ki. A gyerekek nem szépítik a valóságot, megdöbbentő, hogy a kisebbek 87 százaléka, a fiatalok 93 százaléka fogyaszt saját bevallása szerint koffeintartalmú italt rendszeresen, mindennap. Még megdöbbentőbb talán, hogy néhány órával elalvás előtt a kisebbek 15%-a, míg a nagyobbak 35%-a iszik rendszeresen koffein tartalmú italt – mondja a kutatásvezető. Míg a kisebbek többségében kólát isznak, a 14-18 éves korosztály emellett kávézik, és energiaitalt fogyaszt.

A kutatásból kiderült, hogy a 14–16 évesek negyede, a 16–18 évesek több mint harminc százaléka rendszeresen napi öt szálnál több cigarettát szív, ami egyértelműen összefügg a fiatalok alvászavarával, befolyásolja az alvás alatti légzést amellett, hogy hosszú távú változásokkal jár az érrendszerben és a légutakban.

Négyből három fiatal szokott alkoholt fogyasztani, ez a szám szintén megdöbbentő – jegyzi meg Dr. Szabó Attila. A definíció szerint alkoholistának tartjuk, aki napi rendszerességgel iszik szeszesitalt. Ebből a kutatásból kiderült, hogy minden tizenötödik 16–18 éves fiatal ebbe a csoportba tartozik, pedig azt hinnénk, a fiatalok csak ritkán, vagy a bulikon isznak alkoholt. Tévhit, hogy lefekvés előtt egy kis alkohol segíti az alvást, pontosan ellentétesen hat, szétzilálja az alvásfázisokat, rontja a minőségét.

Az alvászavaros gyermek nehezen ébreszthető, fáradékony, rendszeresen elálmosodik otthon vagy az iskolában, nem tud koncentrálni, gyakran hiperaktivitásra utaló tüneteket mutat. Hosszú távon az alvászavar éhségérzetet okozhat, így a táplálkozás zavarához, elhízáshoz vezet. Önrontó ördögi kör alakul ki, hiszen – főként túlsúly esetén – légzéskimaradások jöhetnek létre éjszaka, ami a szimpatikus idegrendszer túlműködését okozza, és már fiatal felnőttkorban olyan elváltozásokhoz vezethet, mint a magas vérnyomás és a szív-érrendszeri megbetegedések.

Amikor az alvással összefüggő panaszok alapján a kutatók felállítottak egy tünetpontszámot, és azt összehasonlították többek között a tanulmányi eredményekkel, kiderült: egyértelmű az összefüggés az alvászavar súlyossága és a gyengébb iskolai teljesítmény között. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika által vizsgált fiatalok körében a káros szenvedélyek gyakorisága jelentősen nagyobb, mint külföldi kortársaiké. Ezek az alvászavarok okai és következményei is lehetnek, ezért az alváshigiénia rendezése fontos prevenciós eszköz.

Forrás: Semmelweis Médiasarok