Úgy egyél, hogy jól legyél!
Ha ez így van – márpedig így van –, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a születésünktől öregségünkig elfogyasztott 30-60 tonnányi táplálék nemcsak elhízást, hanem sokféle más betegséget is okozhat: például gyulladásos elváltozásokkal is kapcsolatba hozható.
Ezzel a területtel foglalkozik évek óta Filippo Ongaro, aki világos, közérthető könyvet is írt a nutrigenomikáról. Persze, ha folyton "új táplálkozástudományról" értekezne benne, nem sokan olvasnák a művét. De munkájának már a címe is egyszerű és egyértelmű: "Úgy egyél, hogy jól legyél! Korszakalkotó szemléletváltás a táplálkozásban"
A genetika és környezet közötti kapcsolat az alapja Fillipo Ongaro nutrigenomikának nevezett elméletének is. Ongaro, aki a kölni Európai űrügynökség, a moszkvai Gagarin űrállomás és NASA orvosaként is dolgozott, a táplálkozás génekre gyakorolt hatását vizsgálva alkotta meg rendszerszemléletét. A hagyományos orvoslásban még nem használt legkorszerűbb módszerek segítségével azt vizsgálta, miképp lassítható az asztronauták gyors öregedése, hogy az űrutazás befejezésével egészségkárosodás nélkül térhessenek vissza a hétköznapi életbe.
Ongaro szerint hiába hordozunk egy betegségre való hajlamot, ha életmódunkkal nem segítjük elő annak kialakulását. Mivel ma a vezető halálokok között olyan betegségek vannak, amelyek a táplálkozással befolyásolhatók, így az első fontos lépés ezek megelőzésére a helyes táplálkozás lenne. De vajon kinek mi a helyes? Erre próbál választ adni egy új, fejlődőben levő tudomány, a nutrigenomika. Általa lehetővé válik annak feltárása, hogy kinek mi a legjobb, milyen szükségletei vannak az egyes tápanyagokból. A gének azonosításával kideríthető a betegségekre való hajlam is, így időben elkezdhető a megelőzés.
Az étrendünkből származó egyes összetevők hatással lehetnek génjeink kifejeződésére, így a tápanyagok közül pl. a zsírsavak, a vas, a szelén, a nem tápanyagnak számító komponensek közül pedig bizonyos – a növények fogyasztásával szervezetünkbe kerülő – vegyületek, a fitokemikáliák. A különböző táplálék alkotórészek nemcsak közvetlenül, hanem anyagcseretermékeiken keresztül is kifejthetnek szabályzó hatást, hasonlóan a bélrendszerünkben élő jótékony bélbaktériumok anyagcseréjének végtermékei (pl. a rövid szénláncú zsírsavak) is. Az ételkészítési eljárások során képződő anyagok – pl. a hús sütésekor keletkező heterociklikus aminok – szintén befolyásolhatják a genetikai folyamatokat. A kölcsönhatások rendszere gyakran sokszintű, lehet az étrenden belüli, az étrend és hormonok között, vagy más egyéb összetett kapcsolatokon – pl. a sejtfehérjék működésének befolyásolása révén – megvalósuló.
forrás: quintess.hu/hvg.hu/vitalmagazin.hu
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!