Szimpatika – Az álmatlan éjszakák oka és kezelése

Alvásunk napszaki létrejöttét az agyban elhelyezkedő biológiai óránk szabályozza, folyamatát összetett idegrendszeri szerkezetek irányítják. Az komplex kapcsolatok eredményeképpen a szervezet működésében bekövetkező változások, az idegrendszeren keresztül könnyen alvászavarhoz vezethetnek. Ugyanakkor az alvás, a szervezetünkkel és a környezetünkkel állandó kapcsolatban lévő idegrendszerünk működése szempontjából nélkülözhetetlen. Álmatlanul hánykolódó éjszakák, kialvatlanság, nappalokra ránehezedő álmosság. A sokak számára bizonyára már ismerős panaszok hátterében megbújó inszomnia civilizációs létünk egyik jól ismert kártevője.

Az álmatlanság napjaink talán leggyakoribb alvászavara, elalvási és/vagy átalvási nehezítettség, illetve korai ébredés jellemzi. Az inszomniában (magyarul: álmatlanság) szenvedőknek nem csak az éjszaka ébren töltött órái okoznak gondot,  hanem az alvás mennyiségi és minőségi romlása miatt a másnapi szellemi és fizikai teljesítmény csökkenése is. Jellemző, hogy a panaszok felléptekor az álmatlan ember nem értékeli a problémát betegségnek, ezért nem fordul orvoshoz, így az alvászavar nem kerül felismerésre és kezelésre időben.  A banálisnak tűnő probléma, az egyre gyakoribbá váló  álmatlan éjszakák azonban egyre kényelmetlenebbé válnak.

Elterjedt tévhit az, hogy az inszomnia egy önálló betegség. Ezzel szemben az inszomnia nem más, mint egy tünet, hasonlóan a lázhoz vagy a fejfájáshoz. Hátterében minden egyes esetben megtalálható a kiváltó ok. Elalvási zavarról beszélhetünk, ha az alvás kialakulása a villanyoltástól az első alvásciklus kialakulásáig 20 percnél tovább tart. Ilyenkor a beteg képtelen kikapcsolni az agyát, gondolatai ébren tartják. Rendszerint munkahelyi vagy magánéleti konfliktus okozta stressz áll a hátterében, amely elmúltával a normál alvás visszatér. Amennyiben a kiváltó ok elhúzódó és állandó feszültséget tart fenn, az alvászavar is makacsul fennmarad. Gyakori ok a helytelen életmód, a túlzott mennyiségben, gyakran az esti órákban is elfogyasztott élénkítő szerek, mint a koffein, cigaretta, kóla amely jelentősen növeli az éberségi szintet, nehezítve ezzel az alvás létrejöttét.  Másfelől az elhúzódó panaszok hátterében szorongás húzódhat meg, amely az életünkben szinte folyamatosan jelenlevő elvárások, megfelelési kényszer, egzisztenciális problémák nyomása okozza. Ráadásul a szorongást az emberek nagy része megpróbálja figyelmen kívül hagyni, helyette sokszor nem kis fáradsággal szervi bajt keres, ennek oka a személyes kudarcélménytől való félelem, amely tovább rontja az alvászavart. Érdemes minél előbb tanácsot kérni alvászavar esetén, mert a korán felismert baj könnyen kezelhető.

A rendszeres stressz mellett fellépő álmatlanság esetén jó hatékonyságúak lehetnek a gyógynövénytartalmú készítmények használata, ezek szedése ugyanis nem okoz hozzászokást, használatuk biztonságos, hosszabb távon szedhetők, a más gyógyszereket nem befolyásolják. Ellentétben a hagyományos altatókkal, amelyek hosszabbtávú, gyakran túlzott mennyiségben való szedése függőséget okozhat. A hagyományos altatók kizárólag 3 hétig elhúzódó panaszoknál ajánlottak orvosi javaslat alapján. Altató használata előtt minden esetben ragaszkodni kell a kiváltó ok azonosításához, különös figyelemmel arra, amikor a panasz a normál elalvás utáni gyakori ébredés, más néven átalvási zavar képében jelentkezik, amely hátterében számos szervi betegség, mint pl. légúti allergia, asztma, szív- és pajzsmirigybetegség, mozgásszervi panaszok állhat. Ha az alvászavar mellett hangos, minden testhelyzetben jelentkező horkolás van, vagy elalváskor a lábakban kellemetlen mozgásra kényszerítő érzés alakul ki, akkor az altatók felírása előbbi esetében tilos, utóbbinál felesleges, ilyenkor alvásdiagnosztikai vizsgálat szükséges.

Dr. Terray-Horváth AttilaNeurológus, alvásmedicinában jártas szakember

ÁEK, Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központ