Jelmez farsangra, saját kezűleg

Sajnos a maszkabálok egyéniségét először a kölcsönözhető, mára pedig az olcsón beszerezhető szériajelmezek kissé elvették, pedig a jelmeznek mindig is fontos szerep jutott: sokat számított a személyes elkészítése, az odaajándékozása és a bemutatása is.

Ma is a farsang lenne jó alkalom arra, hogy kirukkoljunk fantasztikus ötletekkel és még fantasztikusabb megvalósításokkal.

Ha elszánjuk magunkat, és dacolva az áruházláncok csábítóan olcsó tömegkínálatával, saját kezűleg készítünk farsangi jelmezt a kicsiknek, több fontos szempontot figyelembe kell venni:

Milyen anyagból készítsük a maskarát?

Attól függően, hogy mit szeretnénk megvalósítani, sokféle alapanyag közül választhatunk. Tekertem már alufóliába és folpackba nagyobbik fiamat, hogy űrlény legyen (kész szauna volt, vagy másfél kilóval könnyebb lett, mire kihámoztuk belőle); gyakran felbukkan a vécépapírba csavart múmia is; sokan használnak kartont és krepp-papírt.

Általában meggyőzöm magam, hogy varrni a legegyszerűbb és leggyorsabb, és sokszor a legolcsóbb is, ráadásul így tartós ruhadarab készül, amit használni lehet farsang elmúltával is, de ha másra nem jó, kölcsönadni mindig lehet megszorult barátoknak.
(Ne felejtsd el átvizsgálni a visszakapott jelmezeket, mielőtt a padlásra vinnéd, így nem jövőre találod meg a megavasodott hálacsokit a ruhák közt.)

Kislányoknak szép ruha

A szerepelni szerető kislányoknak csodálatos ünnep a farsang. Általában királylányok, tündérek, vagy épp az aktuális Walt Disney-sztárok szeretnének lenni. Nagyon szép ruhát kell nekik varrni – fontos, hogy az ő jelmezük ne papírból legyen, hanem csillogjon-villogjon! Egy ilyen ruhában bármikor lehet királylányost játszani!
Az olcsón kapható organza gyönyörű alapanyag. A díszítéshez tubusos arany, ezüst ruhafestéket és ragasztható díszeket használj: meglepően gyorsan lehet velük varázslatos eredményt elérni.

Kisgyerekeknek kezeslábas jelmez

A hűvös éjszakák és könnyen lerúgható takarók miatt sokáig varrtam kezeslábas „pizsamát” a kicsiknek. Több jelmezt is úgy terveztünk, hogy gondoltunk arra, hogy később pizsama lesz belőle. Állatimádó fiam volt például jaguár: a jaguármintás pamutból készült (mire lehet ez jó még jelmezen kívül?) kezeslábas kapott egy farkat, és egy sapkát varrtam hozzá „saját anyagából”, amiből a jaguár feje lett. De volt denevér is: a nagy fekete kukazsákból készített szárnyakat kellett csak eltávolítani farsang végeztével a tisztes pizsamához.
A kezeslábas megvarrása nem nagy kunszt: nem árt ugyan egy szabásminta hozzá, de mivel viszonylag lazára kell hagyni, ráadásul elasztikus anyagból készül, nem lehet nagyot tévedni vele akkor sem, ha csak körbeméregetjük a gyereket, és az alapján szabjuk ki a jelmez-pizsamát.

A „pizsamához” a maszkot gyerekeknek szinte mindig egy elöl-hátul nyakig érő sapka-formából készítettem. A hurkolt anyag könnyen kezelhető és rugalmas, a belőle készült maszkok puhák és kényelmesek.

Kellékek

Sose gondoltuk volna, hogy a kínunkban előkotort, és nagy nehezen a gyerekre tukmált régi indiánjelmezzel is lehet jelmezversenyt nyerni! Márpedig a papával barkácsolt békepipa és az itthon kallódó kalapácsnyélre húzott, kályhaezüsttel lefújt kartonpapír-tomahawk, a nemezből készített mokaszin, valamint a bőrből varrt indiánbaba teljesen meglágyította a tanító nénik szívét.

Gondosan találd ki a kellékeket a jelmezhez, és félig tiéd a siker! Varázslójelmez mellé legyen süveg, pálca és bagoly, a tündér kezéből sem hiányozhat a csillagvégű varázspálca, Homer Simpsonnal küldj egy doboz finom farsangi fánkot!

Nem tudom, tényleg „habos fánk”-e a jutalom, de abban biztos vagyok, hogy a jelmezek kitalálása és elkészítése remek alkalom arra, hogy megcsillantsuk kreativitásunkat, és hosszú távú barátokra leljünk a hasonlóan kreatív szülőtársak között.