Szimpatika – Mindent a koleszterinről

Nyilván, mint mindenben, itt is fontos egyfajta egyensúlyi állapot. Jogosan vetődik fel a kérdés, mi ez a rejtélyes anyag, mi a szerepe, hogyan termelődik, mit befolyásol…

Kérdéseinkre Dr. Pogátsa Gábor belgyógyász, kardiológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora válaszol.

1. Mi az a koleszterin? Mi a szerepe?

A koleszterin szteránvázas telítetlen alkohol, az élethez nélkülözhetetlen szterinek egyike. A szervezetben főleg az agyvelőben és idegszövetben található, puha faggyú-tapintatú lipoid anyag. Egyrészt a lipoproteinek és sejtmembránok fontos összetevője, másrészt az epesavak és szteránvázas hormonok képződésének nélkülözhetetlen alkotóeleme. A triglicerid mellett a zsíranyagcsere másik jelentős közti terméke. Oxidálódása, vagyis dehidrogenálása során 7-dehidrocholesterinné alakul, amelyből az ultraibolyafény hatására D3 vitamin képződik.

2. Mi az a HDL és LDL koleszterin? Melyik a jó, és melyik a rossz, és miért?

A táplálék koleszterin- és trigliceridtartalma a bélhámsejtekben chylomicronná épül össze és a nyirokrendszeren keresztül jut a vérbe. A lipoprotein lipáz hatására a chylomicronok a szervezetben bomlásnak indulnak. Bomlástermékük a HDL-, illetve az LDL-lipoprotein, más néven HDL-, illetve LDL-koleszterin. A HDL-koleszterin valójában nagy sűrűségű lipoprotein, amely érvédő hatású. Az LDL-koleszterin kis sűrűségű (low density) lipoprotein, amely érkárosító hatású. A HDL az angol nagy sűrűségű, azaz High Density Lipoprotein, az LDL pedig az angol kis sűrűségű, azaz Low Density Lipoprotein rövidítése.

A HDL azért jó hatású, mert magához köti az érfalból, főleg annak magas koleszterintartalmú területeiből (plakkokból) a koleszterint. Minél magasabb tehát a HDL szintje a vérben, annál több koleszterin szívódik el az érfalak béléséből. Ezért tartalmazza normális körülmények között a vérplazma koleszterinszintjének mintegy negyedrészét a HDL.

Az LDL azért káros, mert ebben a formában szállítódik a koleszterin a vérben, és jut el a szöveti rostokból, koleszterinből, mészből és egyéb anyagokból álló érfalterületekbe, az úgynevezett plakkokba, amely plakkok által okozott érfalelváltozást nevezzük érelmeszesedésnek.

Tudnunk kell még azt is, hogy a nagyon kis sűrűségű, azaz Very Low Density Lipoproteinből készűl a májban az LDL. Minél magasabb tehát a VLDL a vérben, annál több LDL készül a májban.

A triglicerid a vérzsíroknak a koleszterintől elkülönűlt fajtája. Így egyes betegek esetében nagyon magas lehet a triglicerid szintje a vérben a normális mennyiségű koleszterin mellett és fordítva. Általában azonban a triglicerid és a koleszterin hatással van egymásra, így a triglicerid csökkentése elősegitheti a koleszterin csökkenését.

3. Mi a megfelelő koleszterinszint?

A vérben az összkoleszterin megfelelő szintje <5,2 mmol/l, az LDL-é 0,9 mmol/l, triglicerid <2,3 mmol/l. Fontos azonban az érkárosító és érvédő koleszterinek egymáshoz viszonyított aránya is. Kívánatos, hogy az összkoleszterin/HDL-koleszterin hányados értéke legalább 4,5 alatt legyen.

4.  Mi az, ami még a tűréshatáron belül van?

A fenti értékszámok. A megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy az érelmeszesedés illetve az érelmeszesedés eredetű szív- és érbetegségek előfordulásának csökkentése szempontjából az a kívánatos, hogy az össz- és főleg az LDL-koleszterin valamint a triglicerid szintje a fent megadott, megfelelőnek mondott értékeknél minél alacsonyabb, a HDL-cholesterin szintje pedig minél magasabb legyen.

5.  Mi az a szint, amikor még van esély természetes módon csökkenteni a túl magas koleszterinszintet, ill. mi az a mérték, ami felett már feltétlenül orvosi beavatkozás szükséges?

A kérdésre nem adható minden egyén számára egyértelműen érvényes válasz, mivel nemcsak a különböző étkezési és életmódbeli szokások felelősek az adott egyén koleszterinszintjeiért, hanem a különféle zsíranyagcserezavarok hátterében álló öröklődő tényezők is. Az emberek többségének általában gondot jelent a normális koleszterinszint elérése és megtartása, de vannak emberek, akiknek az anyagcseréje az öröklődési adottságok alapján le tudja bontani a nagy mennyiségben elfogyasztott koleszterineket is. Nekik tehát csak az ételek kalóriatartalmára kell figyelniük annak érdekében, hogy el ne hízzanak. Általában a fent leírt értékszámok körüli esetekben van esély arra, hogy gyógyszer nélkül, természetes módon is csökkenthetik a magas koleszterinszinteket.

Külön kell szólni a rendszeresen alkoholt fogyasztókról, akiknél a fent megadott értékeknél kétszeresen magasabb, főleg triglicerid-szinteket is normalizálni lehet az alkoholfogyasztás teljes kiküszöbölése illetve jelentős mérséklése által.

6.  Az optimálisnak mondott koleszterinszint egész életünkben ugyanaz a mérték, vagy az életszakaszok függvényében más és más érték tekinthető optimálisnak?

Az életkor előrehaladásával csak azért egyre ajánlatosabb a fenti értékek csökkentése (HDL esetében emelése), hogy az érelmeszesedés életkorral fokozódó kialakulását a normálisnak megadott koleszterinértékeknél alacsonyabb szintek elérésével mérsékeljék.

Érelmeszesedést és annak következményeit.

8. Mit okozhat, ha valakinek túl alacsony a koleszterinszintje?

Tartós fennállás esetén emésztési és hormontermelési zavart.

9.  Ha megméretem a koleszterinszintemet, az nyilván egy pillanatnyi állapotot jelent. Mennyire (milyen gyorsan) ingadozhat a koleszterinszintünk, és mitől?

A vérzsírok étkezés és főleg alkohol fogyasztása (triglicerid) után átmenetileg emelkednek egészséges egyénekben is. Ezért kell a vizsgálatot éhomra végeztetni. Természetesen diagnosztikai jelentőségük van az étkezés után elvégzett, úgynevezett terheléses vizsgálatoknak is, de ezek elvégeztetését és eredményük értékelését bizzuk az orvosra.

Magát egészségesnek tudó, normális életvitelű és táplálkozású ember elég, ha 4-5 évenként határoztatja meg a teljes, HDL- és LDL-cholesterin- valamint triglicerid-értékét. Kóros esetben bízzuk annak figyelemmel kísérését és kezelését az orvosra.

11. A koleszterint maga a szervezet is termeli, nyilván (vagy talán?) mindenkinél eltérő mennyiségben. Ezek szerint mindenkinek a saját maga koleszterintermeléséhez kellene igazítania a táplálkozását? Mennyire tudjuk befolyásolni a táplálkozással a koleszterinszintünk alakulását? Mi a különbség (van-e különbség) a saját szervezetünk által termelt és a táplálék által bevitt koleszterin között?

Örökletes hajlam és szerzett pajzsmirigy- illetve vesebetegség befolyásolhatja a teljes koleszterinszint alakulását a vérben. A teljes koleszterin káros hatása a vérszinttől függ, függetlenül attól, hogy a kóros vérszintérték minek a következtében alakult ki.

12. A koleszterinszint szempontjából melyik a fontosabb kérdés: mit eszünk, vagy inkább az, hogy hogyan élünk?

Mind a kettő egyaránt fontos. Megfigyelték ugyanis, hogy az idegesebb, feszültebb egyéniségek (úgynevezett „A” típusú személyiségek) koleszterinszintje magasabb, mint a kiegyensúlyozott, nyugodtabb egyéniségeké (úgynevezett „B” típusú személyiségeké). Amerikában pedig kimutatták, hogy az adóbefizetési határidők előtti hónapban átmenetileg magasabb a könyvelők koleszterinszintje.

13. Túl a táplálkozáson, milyen egyéb (életmód, életvitel) körülmények befolyásolják a koleszterinszint alakulását? Életkor? Stressz? Vagy valami más?

A stressz, a pajzsmirigy csökkent működése és egyes öröklődési anyagcserezavarok emelik, vagy csökkentik a teljes koleszterinszintet. Ugyancsak emelkedik a teljes koleszterinszint a vesebetegség úgynevezett „nephrosis” formájában.

14. Ön mit tart a legfontosabbnak, ha  egyetlen mondatban kellene a megfelelő koleszterinszint tartására tanácsot adnia?

Minél idősebb a felnőtt vagy túlsúlyosa fiatal egyén, annál inkább csak zöldséget, gyümölcsöt fogyasszon, és naponta rendszeresen, enyhe izzadással járó, 20-40 perces testmozgást végezzen.

forrás www.mypin.hu