Mindent a koleszterinről

Szerző: Szimpatika
Slágertéma a koleszterinszint, illetve annak csökkentési lehetőségei. Pár éve a vajról szinte letiltották az embereket, és a margarin fogyasztására ösztönözték a koleszterinszint csökkentésének jegyében, majd napjainkban az ellenkező állítás tűnik igaznak. Mindeközben azt hallhatjuk, hogy milyen fontos a koleszterin az emberi szervezet számára.

Nyilván, mint mindenben, itt is fontos egyfajta egyensúlyi állapot. Jogosan vetődik fel a kérdés, mi ez a rejtélyes anyag, mi a szerepe, hogyan termelődik, mit befolyásol…

Kérdéseinkre Dr. Pogátsa Gábor belgyógyász, kardiológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora válaszol.

1. Mi az a koleszterin? Mi a szerepe?

A koleszterin szteránvázas telítetlen alkohol, az élethez nélkülözhetetlen szterinek egyike. A szervezetben főleg az agyvelőben és idegszövetben található, puha faggyú-tapintatú lipoid anyag. Egyrészt a lipoproteinek és sejtmembránok fontos összetevője, másrészt az epesavak és szteránvázas hormonok képződésének nélkülözhetetlen alkotóeleme. A triglicerid mellett a zsíranyagcsere másik jelentős közti terméke. Oxidálódása, vagyis dehidrogenálása során 7-dehidrocholesterinné alakul, amelyből az ultraibolyafény hatására D3 vitamin képződik.

2. Mi az a HDL és LDL koleszterin? Melyik a jó, és melyik a rossz, és miért?

A táplálék koleszterin- és trigliceridtartalma a bélhámsejtekben chylomicronná épül össze és a nyirokrendszeren keresztül jut a vérbe. A lipoprotein lipáz hatására a chylomicronok a szervezetben bomlásnak indulnak. Bomlástermékük a HDL-, illetve az LDL-lipoprotein, más néven HDL-, illetve LDL-koleszterin. A HDL-koleszterin valójában nagy sűrűségű lipoprotein, amely érvédő hatású. Az LDL-koleszterin kis sűrűségű (low density) lipoprotein, amely érkárosító hatású. A HDL az angol nagy sűrűségű, azaz High Density Lipoprotein, az LDL pedig az angol kis sűrűségű, azaz Low Density Lipoprotein rövidítése.

A HDL azért jó hatású, mert magához köti az érfalból, főleg annak magas koleszterintartalmú területeiből (plakkokból) a koleszterint. Minél magasabb tehát a HDL szintje a vérben, annál több koleszterin szívódik el az érfalak béléséből. Ezért tartalmazza normális körülmények között a vérplazma koleszterinszintjének mintegy negyedrészét a HDL.

Az LDL azért káros, mert ebben a formában szállítódik a koleszterin a vérben, és jut el a szöveti rostokból, koleszterinből, mészből és egyéb anyagokból álló érfalterületekbe, az úgynevezett plakkokba, amely plakkok által okozott érfalelváltozást nevezzük érelmeszesedésnek.

Tudnunk kell még azt is, hogy a nagyon kis sűrűségű, azaz Very Low Density Lipoproteinből készűl a májban az LDL. Minél magasabb tehát a VLDL a vérben, annál több LDL készül a májban.

A triglicerid a vérzsíroknak a koleszterintől elkülönűlt fajtája. Így egyes betegek esetében nagyon magas lehet a triglicerid szintje a vérben a normális mennyiségű koleszterin mellett és fordítva. Általában azonban a triglicerid és a koleszterin hatással van egymásra, így a triglicerid csökkentése elősegitheti a koleszterin csökkenését.

3. Mi a megfelelő koleszterinszint?

A vérben az összkoleszterin megfelelő szintje <5,2 mmol/l, az LDL-é 0,9 mmol/l, triglicerid <2,3 mmol/l. Fontos azonban az érkárosító és érvédő koleszterinek egymáshoz viszonyított aránya is. Kívánatos, hogy az összkoleszterin/HDL-koleszterin hányados értéke legalább 4,5 alatt legyen.

4.  Mi az, ami még a tűréshatáron belül van?

A fenti értékszámok. A megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy az érelmeszesedés illetve az érelmeszesedés eredetű szív- és érbetegségek előfordulásának csökkentése szempontjából az a kívánatos, hogy az össz- és főleg az LDL-koleszterin valamint a triglicerid szintje a fent megadott, megfelelőnek mondott értékeknél minél alacsonyabb, a HDL-cholesterin szintje pedig minél magasabb legyen.

5.  Mi az a szint, amikor még van esély természetes módon csökkenteni a túl magas koleszterinszintet, ill. mi az a mérték, ami felett már feltétlenül orvosi beavatkozás szükséges?

A kérdésre nem adható minden egyén számára egyértelműen érvényes válasz, mivel nemcsak a különböző étkezési és életmódbeli szokások felelősek az adott egyén koleszterinszintjeiért, hanem a különféle zsíranyagcserezavarok hátterében álló öröklődő tényezők is. Az emberek többségének általában gondot jelent a normális koleszterinszint elérése és megtartása, de vannak emberek, akiknek az anyagcseréje az öröklődési adottságok alapján le tudja bontani a nagy mennyiségben elfogyasztott koleszterineket is. Nekik tehát csak az ételek kalóriatartalmára kell figyelniük annak érdekében, hogy el ne hízzanak. Általában a fent leírt értékszámok körüli esetekben van esély arra, hogy gyógyszer nélkül, természetes módon is csökkenthetik a magas koleszterinszinteket.

Külön kell szólni a rendszeresen alkoholt fogyasztókról, akiknél a fent megadott értékeknél kétszeresen magasabb, főleg triglicerid-szinteket is normalizálni lehet az alkoholfogyasztás teljes kiküszöbölése illetve jelentős mérséklése által.

6.  Az optimálisnak mondott koleszterinszint egész életünkben ugyanaz a mérték, vagy az életszakaszok függvényében más és más érték tekinthető optimálisnak?

Az életkor előrehaladásával csak azért egyre ajánlatosabb a fenti értékek csökkentése (HDL esetében emelése), hogy az érelmeszesedés életkorral fokozódó kialakulását a normálisnak megadott koleszterinértékeknél alacsonyabb szintek elérésével mérsékeljék.

7.   Mit eredményezhet, ha valakinek túl magas a koleszterinszintje?

Érelmeszesedést és annak következményeit.

8. Mit okozhat, ha valakinek túl alacsony a koleszterinszintje?

Tartós fennállás esetén emésztési és hormontermelési zavart.

9.  Ha megméretem a koleszterinszintemet, az nyilván egy pillanatnyi állapotot jelent. Mennyire (milyen gyorsan) ingadozhat a koleszterinszintünk, és mitől?

A vérzsírok étkezés és főleg alkohol fogyasztása (triglicerid) után átmenetileg emelkednek egészséges egyénekben is. Ezért kell a vizsgálatot éhomra végeztetni. Természetesen diagnosztikai jelentőségük van az étkezés után elvégzett, úgynevezett terheléses vizsgálatoknak is, de ezek elvégeztetését és eredményük értékelését bizzuk az orvosra.

10.  Milyen sűrűn ajánlatos méretni a koleszterinszintet?

Magát egészségesnek tudó, normális életvitelű és táplálkozású ember elég, ha 4-5 évenként határoztatja meg a teljes, HDL- és LDL-cholesterin- valamint triglicerid-értékét. Kóros esetben bízzuk annak figyelemmel kísérését és kezelését az orvosra.

11. A koleszterint maga a szervezet is termeli, nyilván (vagy talán?) mindenkinél eltérő mennyiségben. Ezek szerint mindenkinek a saját maga koleszterintermeléséhez kellene igazítania a táplálkozását? Mennyire tudjuk befolyásolni a táplálkozással a koleszterinszintünk alakulását? Mi a különbség (van-e különbség) a saját szervezetünk által termelt és a táplálék által bevitt koleszterin között?

Örökletes hajlam és szerzett pajzsmirigy- illetve vesebetegség befolyásolhatja a teljes koleszterinszint alakulását a vérben. A teljes koleszterin káros hatása a vérszinttől függ, függetlenül attól, hogy a kóros vérszintérték minek a következtében alakult ki.

12. A koleszterinszint szempontjából melyik a fontosabb kérdés: mit eszünk, vagy inkább az, hogy hogyan élünk?

Mind a kettő egyaránt fontos. Megfigyelték ugyanis, hogy az idegesebb, feszültebb egyéniségek (úgynevezett „A” típusú személyiségek) koleszterinszintje magasabb, mint a kiegyensúlyozott, nyugodtabb egyéniségeké (úgynevezett „B” típusú személyiségeké). Amerikában pedig kimutatták, hogy az adóbefizetési határidők előtti hónapban átmenetileg magasabb a könyvelők koleszterinszintje.

13. Túl a táplálkozáson, milyen egyéb (életmód, életvitel) körülmények befolyásolják a koleszterinszint alakulását? Életkor? Stressz? Vagy valami más?

A stressz, a pajzsmirigy csökkent működése és egyes öröklődési anyagcserezavarok emelik, vagy csökkentik a teljes koleszterinszintet. Ugyancsak emelkedik a teljes koleszterinszint a vesebetegség úgynevezett „nephrosis” formájában.

14. Ön mit tart a legfontosabbnak, ha  egyetlen mondatban kellene a megfelelő koleszterinszint tartására tanácsot adnia?

Minél idősebb a felnőtt vagy túlsúlyosa fiatal egyén, annál inkább csak zöldséget, gyümölcsöt fogyasszon, és naponta rendszeresen, enyhe izzadással járó, 20-40 perces testmozgást végezzen.

forrás www.mypin.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ajánlataink

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!