Szülőként az érzelmi biztonság megadása a legjobb lehetőségünk arra, hogy megvédjük gyerekeinket a normálisnál nagyobb mértékű szorongástól, a sodródástól, a személytelen, így személyiséget roncsoló kapcsolatoktól. Aki érzelmi biztonságban, testi-lelki értelemben ölelő melegségben nő fel, az gyerekként és később felnőttként is jóval eredményesebben tudja megoldani, és kiegyensúlyozottabban átvészelni az élet nehézségeit.

Milyen témákkal foglalkozik az Érzelmi biztonság című könyv?

- Hogyan kellene a gyerekre nézni? Mit tudnak azok a felnőttek, akik "értenek" a gyerekhez?

- Kell-e a gyereket "fejleszteni"? Mit tehetünk azért, hogy kibontakozzanak a képességei?

- A kisgyerekkor problémái

- Gondok az evés, az alvás és a szobatisztaság körül

- Félelem és agresszió gyermekkorban

- Mesék, regények, olvasóvá nevelés

- Az iskola problémái

- Értékre nevelés

- A szülők párkapcsolata gyerekszemmel

- Vajon mennyire ártanak neki a mi problémáink?

- Szexuális nevelés - Kisgyerekkortól a kamaszkorig

- Krízisek és szakadások a szülő-gyermek kapcsolatban - Visszatalálunk-e egymáshoz?

Részletek a könyvből:

"Ha a gyerek irracionális, szorongásos félelmekkel küzd, a felnőttnek nem azt kellene bizonygatnia, hogy ugyan már, amitől rettegsz, az nem létezik – sokkal jobb volna megérteni a félelmeit, és társául, cinkosául kínálkozni abban a világban, amiben éppen él. Thomas Mann gyerekei például egy időben attól féltek, hogy egy láthatatlan lény bejön a szobájukba. Mann erre nem azt mondta nekik, hogy ugyan, ez hülyeség, hanem azt (Erika Mann-nál olvashatunk erről részletesen), hogy ne aggódjatok, én varázsló vagyok, és ki fogom innen tiltani azt, aki bejött. Tehát belépett a gyerekek képzetkörébe, és így hárította el a vészt. Attól kezdve őt varázslónak hívták a gyerekei, és ez így maradt felnőttkorukban is. Hogy van a varázsló? – kérdezték anyjukat levélben, amikor már távolabb éltek. Nyilván ehhez az kell, hogy a szülői személyiségnek legyen valamiféle súlya, tekintélye; mindenesetre: jó megoldásnak tartom."

"A hétköznapok gyakorlatában is látjuk, mennyire igaz az a tudományos képlet, miszerint az ember frusztrációra agresszióval – kudarcra erőszakkal – válaszol. Milyen kudarcok érhetik a gyereket már úgyszólván magzati – újszülött és csecsemő – korától kezdve? Például: ha nem fogadják el olyannak, amilyen, ha nem örülnek neki, nem élvezik különbözőségét, egyetlenségét. Ha valami egészen mást akarnak tőle, mint ami az ő természetéből fakad. Ha a szülő nem képes őt megérteni. A frusztrációnak súlyos, szélsőséges formáját jelenti, ha a felnőtt fizikai értelemben agresszív a gyerekkel. Fontos tétel: agresszióra agresszió a válasz, ha néha eltolt formában is: máson állunk bosszút, mert túl erősnek véljük azt, aki minket bántott. Vagy ami gyerekeknél még veszélyesebb: befele fordult agresszió jelenik meg, depresszív állapotok vagy öngyilkossági késztetések formájában. Magyarországon ez utóbbi a gyakoribb: világviszonylatban még mindig tartjuk előkelő helyünket a gyermek- és kamaszkori öngyilkosságok, öngyilkossági kísérletek statisztikájában."