Szimpatika – Nem feltétlenül egészségesek a gyógyteák

Tegyünk különbséget a gyógy- és háziteák között! Utóbbiakat, mint az ásványvizet, szomjoltóként fogyaszthatjuk. Többnyire csak aromát, növényi savakat, alkalmanként azonban vitaminokat, kis mennyiségű cserzőanyagot, hibiszkuszvirágot, csipkebogyót, almahéjat, eperlevelet is tartalmaznak. A mindennapi teákkal ellentétben a gyógyteák nem a szomjúság csillapítására szolgálnak, mértéktelen fogyasztásuk veszélyes lehet, figyeljünk oda a helyes adagolásra. Éppoly tüzetesen vegyük figyelembe a javallatokat és az alkalmazás időtartamát, mint a gyógyszerek esetében! Az ideális gyógyteakeverékben egy vagy két növény képviseli a fő hatóanyagot, további egy-kettő adja az aromát és javítja az ízt. Készen többnyire 20-30 növény keverékéből álló teák kaphatók, ami teljesen felesleges. A gyógynövények számos káros környezeti hatásnak vannak kitéve. Kimutatták, hogy a gyógyfüvekben lévő nehézfémtartalom (ólom, kadmium, higany) jóval túllépi a megengedett legnagyobb mennyiséget.

A teafőzetbe szerencsére csak kis mennyiségben jutnak át ezek a nehézfémek, de ugyanígy a növényvédő szerekből származó anyagok koncentrációja is meghaladja az engedélyezett maximumot. Különösen szembetűnő a klórozott szénhidrogénekkel való szennyezettség, mint pl. a DDT esetében is, amit Magyarországon is betiltottak. A harmadik világból származó teaszállítmányok esetében azonban még számolni kell ezzel a veszéllyel, hiszen ott még mindig klórozott szénhidrogén-készítményekkel történik a rovarirtás.

A belföldi teafüvek sem mentesek minden méregtől, hiszen a mezőgazdaságban nap mint nap használt növényvédő szerek is terjedhetnek az esővel és a széllel. A kémiai csapadék mintegy 10 százaléka jut át a teafüvekbe, ezenkívül gombák és csírák is kerülhetnek bele. Forrázás során azonban ezek a mikroorganizmusok elpusztíthatóak.