Szimpatika – Valóban olyan egészségesek a margarinok, mint gondoljuk?

A zsírszövet különféle gyulladást okozó hormonokat bocsát ki. A szervezetben gyulladási gócok alakulnak ki. Mindezek a folyamatok fokozott érelmeszesedést indítanak be. Ezt az összetett folyamatot szokták metabolikus szindrómának nevezni. Így okoz a tartósan fogyasztott, gyorsan felszívódó szénhidrát szívbetegséget, majd szívhalált. A nyugati világ lakosságának negyede metabolikus szindrómában szenved. A metabolikus szindrómában szenvedők közt kétszer háromszor gyakoribb a szívbetegség, és a metabolikus szindróma ötszörös kockázatot jelent a II-es típusú cukorbetegség kialakulására.

Korfun és Krétán azonos koleszterinszint mellett Korfu hátrányára tizenháromszoros a szívhalálok száma. Korfun 20%-kal több kenyeret és másfélszer több gabonafélét fogyasztanak, miközben húsból ugyanannyit esznek.

A finomított szénhidrátokban tehát megtaláltuk azt a táplálékot, amelynek a fogyasztása rohamosan megnőtt az utóbbi évtizedekben, és amelyek ugyanakkor magyarázatot adnak az ebben az időben megemelkedett szívhalálok számával.

Mi vezetett erre a hirtelen változásra?

A zsírtól való félelem. Egy fogyni vágyó túlsúlyos bárhol elolvas manapság egy ajánlást az egészséges étrendre vonatkozólag, mindenhol azt olvashatja, hogy tartózkodjunk a zsírtól, akkor egészségesek leszünk. Sovány húsokat ajánlanak, főtt rizst és burgonyát. A tésztával sincs semmi bajuk. Ellenben mindenhol az szerepel, hogy növényi olajokat használhatunk minden mennyiségben a zsírok helyett, mert az szintén egészséges. Nézzük meg, hogy ez jó ajánlás-e? A többszörösen telítetlen zsírok, vagyis az étolajok és margarinok aránya az amerikaiak étrendjében már a hatvanas évektől felülmúlta az állati zsírokét.

A növényi olajok hidrogénezését 1897-ben fedezték fel, akkor azért bizonyult nagy vívmánynak, mert az így kezelt olaj többé nem avasodott, sütésállóbb lett, és kiemelte az ételek ízét. Ha erősebben telítették hidrogénnel az olaj molekuláinak kötéseit, margarin keletkezett. A margarin tehát nem létezik a természetben, azt az ember kreálta kémiai technológiával. A növényi olajokban rengeteg omega-6-zsírsav van. Az emberi szervezet számára az omega-3 és az omega-6 két fontos, ún. esszenciális zsírsav, ami azt jelenti, hogy nem vagyunk képesek ezeket előállítani. Az omega-3-zsírsav növényekben is előfordul, de az ember számára igazán hasznos fajta a halakból származik. Mivel a modern ember halat alig fogyaszt, az omega-3-szintünk alacsony. Ezzel szemben az omega-6-ot rengetegen fogyasztunk. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kétféle zsírsav arányát nagyon fontos figyelni az étrendünkben. Az omega-3-nak legalább kétszer többnek kell lennie az ételeinkben, mint az omega-6-nak. Ha ennél nagyobb arányban van omega-6, akkor nő a szívhalál kockázata.

Nem a növényi olajokkal van a hiba, hanem a kezelésükkel. A kémiailag és hővel nem kezelt hidegen sajtolt olajok nem okoznak semmi problémát. Az olajokat, mikor hidrogénezik, transzzsírok keletkeznek. Mivel a transzzsírokkal őseink szervezete sohasem találkozott, még nem alakultak ki bennünk olyan biokémiai mechanizmusok, melyek kezelni tudnák a nagy mennyiségű transzzsírok jelenlétét. A transzzsírok egyik hatása a gyulladások fokozása. A gyulladásfaktorok szintje megemelkedik bennünk a transzzsírok fogyasztására. A szervezetszintű gyulladásos folyamatok az egyik legkomolyabb kockázati faktorai az érelmeszesedésnek. Valójában nem volna szabad étolajat és margarint egyáltalán fogyasztanunk. E tanács egy része, pl. a margarin, könnyen megfogadható, hiszen alternatívaként ott a sokkal ízletesebb és veszélytelenebb írótlanított vaj. (A normál vajat forralják, majd leszűrik.) Az olaj rázósabb kérdés. A grillezés és a zsírban sütés lehetősége mindenki előtt nyitva áll.

Forrás: Dr. Hummel Zoltán a Prímbiotikum felfedezője