Szimpatika – Gyilkos hőség

A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az egyik legfontosabb hatás, a hőhullámok egyre gyakoribbá válnak: 1992-2006 között a hőhullámok (minimum 3 egymást követő napon a napi középhőmérséklet a 25 C fok küszöbérték feletti) egyre sűrűbben jelentkeztek. Számszerűen évente 0,73 nappal nőtt a „hőhullám napok” előfordulása. Bár az egyes években jelentős ingadozás figyelhető meg, az elmondható, hogy míg 1992 és 2000 között 6 hőhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2001-2006 között 11 hőhullám következett be 52 igen meleg nappal.
Az elemzett 15 év adatai alapján feltételezhető a hőhullámok számának és tartamának növekedése, ami szükségessé teszi, hogy egységes szakmai elvek mentén kerüljön sor a hőség során alkalmazandó intézkedések megfogalmazására és végrehajtására.

Az ÁNTSZ a hőséghullámok egészségi hatásainak megelőzésére irányuló tevékenységét elsősorban az Európai Bizottság 2007 júniusában kiadott Zöld Könyvben megfogalmazott alapelvek, és cselekvési irányok mentén végzi.
Az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában c. dokumentum, amely az Európai Bizottság Zöld Könyve, az éghajlatváltozás hatásait az egészségügyi ellátórendszer számára az alábbiak szerint határozza meg: „Az éghajlatváltozás egyértelműen káros hatással lesz az egészségre a hőhullámokon, természeti katasztrófákon, levegőszennyezésen és a betegséghordozók által közvetített fertőző betegségeken keresztül. Ezenkívül az éghajlatváltozás a víz és az élelmiszer útján terjedő betegségekre is hatással lehet. Ezeket a hatásokat más stressztényezők felerősíthetik, például a hőhullámok alatt az ózonnak és a finom részecskéknek való kitettség. A környezeti levegő finomrészecske-tartalmának való hosszú ideig tartó kitettség számos egészségügyi problémát súlyosbít, így a krónikus obstruktív légúti betegséget, ami az embereket még érzékenyebbé teszi az éghajlat által előidézett további stressztényezőkkel szemben.
Az ÁNTSZ egy egységes szakmai stratégiát alakított ki a hőhullámok hatásainak enyhítésére és azok lehetséges következményeinek kezelésére vonatkozóan. Ennek egyik fontos eleme a hőségriasztás fokozatainak kidolgozása volt