Az Európai Unió új táplálkozási irányelvei
Módosítva: 10/9/2024 1 perc TáplálkozásZöldség-gyümölcsÉlelmiszerekHúsokÁsványvízTejtermékekÖsszes cikk
Az Európai Bizottság kérésére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA), a meglévő bizonyítékok és az elmúlt években közzétett nemzeti és nemzetközi ajánlások figyelembe vételével átdolgozza az 1993-ban kiadott európai étrendi referenciaértékekre vonatkozó ajánlásokat.
Az étrendi referenciaértékek a tápanyagok bevitelének az optimális mértékét jelentik, amely egy egészséges életmód részét képezve hozzájárul a megfelelő egészségi állapothoz. Az egyre növekvő tendenciát mutató krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a csontritkulás, a szív- és érrendszeri-, illetve a rákos betegségek és a helytelen táplálkozás kapcsolata mindenki számára világossá vált az elmúlt években. Az átdolgozott referenciaértékek előtérbe helyezik a felsorolt betegségek kialakulásában szerepet játszó tápanyagok, mint a szénhidrátok, az élelmi rostok, valamint a zsírok beviteli ajánlásait is, ellentétben a régi, főként tápanyaghiányos betegségekre összpontosító irányelvekkel.
Az EFSA munkabizottsága az ajánlott zsírbevitelt a napi energiabevitel 20-35%-ban határozta meg. Az ajánlás kiemeli, hogy a telített zsírsavak, valamint a transz-zsírsavak nagy mennyiségű bevitele a vér koleszterinszintjének emelkedéséhez, valamint szívbetegségekhez vezethet, így felhívja a figyelmet ezek csökkentésére.
A szénhidrátok kapcsán specifikus értékek helyett egy beviteli referenciatartományt adott meg, amely az egyéves kor feletti gyermekekre, valamint a felnőttekre egyaránt értendő. Ez a tartomány a napi energiabevitel 45-60%-a, amely a keményítőtartalmú élelmiszerekből származó szénhidrátokra, valamint a cukrokra együttesen vonatkozik.
Az élelmi rostok napi bevitelét, a megfelelő bélműködés fenntartásához szükséges mennyiség alapján 25 g-nak ítélte meg felnőttek esetében. Ezen felül kihangsúlyozta, hogy az emelkedett élelmi rostbevitel csökkenti a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint az elhízás kockázatát.
Az EFSA mérsékelt aktivitást és külső hőmérséklet feltételezve, nőknél 2, férfiaknál 2,5 literben határozta meg a víz ajánlott napi bevitelét, amely magában foglalja az összes italból, valamint ételből felvett mennyiséget. A csecsemőknek, a gyermekeknek, valamint a várandósság és szoptatás időszakában lévő hölgyeknek ettől eltérő beviteli értéket állított fel. Hangsúlyozta, hogy a megfelelő mennyiségű vízbevitel szervezetünk összes funkciójához elengedhetetlen.
forrás: Táplálkozási Akadémia Hírlevele
Az EFSA munkabizottsága az ajánlott zsírbevitelt a napi energiabevitel 20-35%-ban határozta meg. Az ajánlás kiemeli, hogy a telített zsírsavak, valamint a transz-zsírsavak nagy mennyiségű bevitele a vér koleszterinszintjének emelkedéséhez, valamint szívbetegségekhez vezethet, így felhívja a figyelmet ezek csökkentésére.
A szénhidrátok kapcsán specifikus értékek helyett egy beviteli referenciatartományt adott meg, amely az egyéves kor feletti gyermekekre, valamint a felnőttekre egyaránt értendő. Ez a tartomány a napi energiabevitel 45-60%-a, amely a keményítőtartalmú élelmiszerekből származó szénhidrátokra, valamint a cukrokra együttesen vonatkozik.
Az élelmi rostok napi bevitelét, a megfelelő bélműködés fenntartásához szükséges mennyiség alapján 25 g-nak ítélte meg felnőttek esetében. Ezen felül kihangsúlyozta, hogy az emelkedett élelmi rostbevitel csökkenti a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint az elhízás kockázatát.
Az EFSA mérsékelt aktivitást és külső hőmérséklet feltételezve, nőknél 2, férfiaknál 2,5 literben határozta meg a víz ajánlott napi bevitelét, amely magában foglalja az összes italból, valamint ételből felvett mennyiséget. A csecsemőknek, a gyermekeknek, valamint a várandósság és szoptatás időszakában lévő hölgyeknek ettől eltérő beviteli értéket állított fel. Hangsúlyozta, hogy a megfelelő mennyiségű vízbevitel szervezetünk összes funkciójához elengedhetetlen.
forrás: Táplálkozási Akadémia Hírlevele
A krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a csontritkulás, a szív- és érrendszeri, illetve a rákos betegségek és a helytelen táplálkozás kapcsolata mindenki számára világossá vált az elmúlt években.