Napallergia: hogyan védekezhetünk?
Módosítva: 6/16/2008 2 perc ÉletmódÖsszes cikk
A napallergia a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége, mely súlyos következményekkel járhat, ha nem kezelik megfelelően, vagy nem figyelnek fokozottan a megelőzésére. Kialakulása nem a bőrtípustól, hanem más endogén tényezőktől, a szervezet hajlamától függ.
El kell különítenünk azokat az allergiás reakciókat, amelyeket nem maga a napfény vált ki, hanem a különböző krémek, napozáshoz használt kozmetikumok, ill. a kozmetikumok és a napfény együttesen okoznak. A napalleriga közvetett kiváltó oka az UV-sugárzás, kialakulásának folyamata ill. a közvetlen allergén lényegében ismeretlen. Feltételezhető, hogy lényegében egy késleltetett típusú sejtes immunválasz van a jelenség hátterében. Erre utalnak a klinikai kórlefolyás, a bőrelváltozások képe.
A tüneteket tekintve néhány órával vagy nappal a napon való tartózkodás után kellemetlenül erősen viszkető és égető érzés kíséretében bőrpír, csomók, hólyagok, csalánkiütések, ödémák jelennek meg a bőrön. A csalánkiütések lehetnek olyan súlyosak, hogy az egész testet elboríthatják, emellett leeshet a vérnyomás, szívpanaszok is jelentkezhetnek. A panaszok többnyire az első erősebb tavaszi napsugarak hatására jelennek meg. Sokaknál a tünetek később enyhülhetnek, ahogyan a bőr megszokja a napsütést, de nyáron, amikor a nyaralás alkalmával megint intenzívebb sugárzásnak van kitéve a bőr, a tünetek újra kiújulnak, erősödhetnek.
A napallergia tünetei maguktól eltűnnek, ha a beteg tartózkodik a napfénytől. Sajnos sokszor csak a zárt tér jelent megoldást, hiszen különösen a vízparton, még az árnyékban is annyi ultraibolya sugárzás éri a bőrt, amennyi elegendő az allergiás reakciók kiváltásához. Az UV-B sugárzást ugyan kiszűrő, de az A-t áteresztő üveg mögött (pl. autóban) sincs védve az erre érzékeny bőrfelület. A testet fedő ruházat is csak akkor megfelelő, ha tényleg nem ereszti át az UV-sugarakat. Mindenképpen olyan fényvédő készítményeket kell használni, melyeknek UV-A-szűrő hatása is megfelelő. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a készítményeket legalább 30 perccel előbb kell felvinni a bőrre, mielőtt napra mennénk, mert csak így tudják kifejteni tényleges fényvédő hatásukat. Enyhe napallergiánál hatásos lehet a megelőző szoláriumos kezelés, manapság egyre elterjedtebben alkalmazzák. A fény adagolására viszont ügyelni kell, mer alkalmazása függ, a beteg fényérzékenységétől.
Az esztétikai problémákon túl a legkellemetlenebb a viszketés, ami bizony az elviselhetetlenségig fokozódhat, az éjszakai alvást is lehetetlenné teszi. Ha mégsem sikerül minden megelőzés ellenére elkerülni a napallergia tüneteinek jeletkezését, az erős viszketést jól lehet csillapítani antihisztamin tartalmú krémekkel, melyeket az orvos írhat föl. A tünetek elmulasztásában a helyi kortikoid kezelés is sokat segít.
A tüneteket tekintve néhány órával vagy nappal a napon való tartózkodás után kellemetlenül erősen viszkető és égető érzés kíséretében bőrpír, csomók, hólyagok, csalánkiütések, ödémák jelennek meg a bőrön. A csalánkiütések lehetnek olyan súlyosak, hogy az egész testet elboríthatják, emellett leeshet a vérnyomás, szívpanaszok is jelentkezhetnek. A panaszok többnyire az első erősebb tavaszi napsugarak hatására jelennek meg. Sokaknál a tünetek később enyhülhetnek, ahogyan a bőr megszokja a napsütést, de nyáron, amikor a nyaralás alkalmával megint intenzívebb sugárzásnak van kitéve a bőr, a tünetek újra kiújulnak, erősödhetnek.
A napallergia tünetei maguktól eltűnnek, ha a beteg tartózkodik a napfénytől. Sajnos sokszor csak a zárt tér jelent megoldást, hiszen különösen a vízparton, még az árnyékban is annyi ultraibolya sugárzás éri a bőrt, amennyi elegendő az allergiás reakciók kiváltásához. Az UV-B sugárzást ugyan kiszűrő, de az A-t áteresztő üveg mögött (pl. autóban) sincs védve az erre érzékeny bőrfelület. A testet fedő ruházat is csak akkor megfelelő, ha tényleg nem ereszti át az UV-sugarakat. Mindenképpen olyan fényvédő készítményeket kell használni, melyeknek UV-A-szűrő hatása is megfelelő. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a készítményeket legalább 30 perccel előbb kell felvinni a bőrre, mielőtt napra mennénk, mert csak így tudják kifejteni tényleges fényvédő hatásukat. Enyhe napallergiánál hatásos lehet a megelőző szoláriumos kezelés, manapság egyre elterjedtebben alkalmazzák. A fény adagolására viszont ügyelni kell, mer alkalmazása függ, a beteg fényérzékenységétől.
Az esztétikai problémákon túl a legkellemetlenebb a viszketés, ami bizony az elviselhetetlenségig fokozódhat, az éjszakai alvást is lehetetlenné teszi. Ha mégsem sikerül minden megelőzés ellenére elkerülni a napallergia tüneteinek jeletkezését, az erős viszketést jól lehet csillapítani antihisztamin tartalmú krémekkel, melyeket az orvos írhat föl. A tünetek elmulasztásában a helyi kortikoid kezelés is sokat segít.
A napallergia a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége, mely súlyos következményekkel járhat, ha nem kezelik megfelelően, vagy nem figyelnek fokozottan a megelőzésére. Kialakulása nem a bőrtípustól, hanem más endogén tényezőktől, a szervezet hajlamától függ.