Szimpatika – A legjobb agyserkentők

Stroke – Isten csapása

Hippokratész, az orvosok atyja elsőként tanulmányozta az agyi katasztrófát és annak hatásait. A görögök, bár koruk népeihez képest igen nagy tudást halmoztak fel, az emberi szervezet működését teljes egészében nem ismerték, úgy hitték, hogy az ember a természet kegyes és néha könyörtelen játékának része, ezért a szélütést egy váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették, akár egy villámcsapást. Azért is nevezte Hippokratész a szélütést "plesso"-nak, melynek jelentése erőszakosan megütve, vagy villámcsapás által sújtva. Az időszámításunk szerinti második századból származó orvosi beszámolókból kitűnik, hogy az orvosok úgy hitték, hogy a szélütés megelőzhetetlen és gyógyíthatatlan.
A XVI. században a betegség egy új dimenzióval bővült: a szélütést Isten csapásának vélték, angol megfelelője, a 'stroke' (=csapás) is ebből a korból, az "Isten csapása" kifejezésből származik. Az európai kultúra mellett az ősi Kínában is sokat foglalkoztak ezen megbetegedéssel, felfogásuk szerint a stroke-hoz hasonló folyamat az emberi szervek mindegyikében előfordulhat – ami igaz is, hiszen a szélütés érrendszeri megbetegedés eredménye, mely a test különböző részeiben hasonló mechanizmussal létrejövő kórállapotokat hozhat létre.
Magyarországon évente hozzávetőlegesen ötvenezer ember szenved el agyi érkatasztrófát.

Mi történik az agyi érkatasztrófa során? A szélütés az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, mely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. Alapvetően két formája ismert: az agyi infarktus, mely az esetek kb. 80 százalékában fordul elő, ekkor az adott agyterület nem kap elégséges vért a funkciók ellátásához, illetve az agyvérzés, az esetek kb. 20 százalékában, amikor vér lép ki az érpályából és így roncsolódik az agyállomány. Sajnos a betegség "ellenszerét" nem ismerjük, ezért is nagyon fontos a stroke, illetve az ismétlődő stroke-ok megelőzése (az első szélütés után tízszer nagyobb az esélye egy újabb eseménynek, ami az esetek többségében lényegesen súlyosabb, mint az azt megelőző).

A rettegett Alzheimer-kór

Teljesen megoldatlan jelenség társadalmunkban az idős, a demencia (elbutulás) különböző típusaiban szenvedő emberek helyzete, ellátása, kezelése. (A szenvedés csak a betegség első stádiumára jellemző, mert aztán olyan mértékű elbutulás alakulhat ki, mely miatt elvész a betegségbelátás is.) A demencia, ezen belül is az Alzheimer-típusú elbutulás igen gyakori betegség – világszerte kb. 10 millió embert érint – a 65 év feletti lakosság körében 5-10 százalékos az előfordulása. Ennek ellenére az esetek döntő százalékában még rejtve marad a kórkép, sokan az öregedés velejárójának tekintik, vagy szégyellik a romló szellemi képességet. Azt, hogy mi okozza a betegséget, pontosan még nem tudjuk. Több elméleti feltételezést is igazolnak az eddigi kutatások, például bizonyos genetikai eltérések rendszeresen fennállnak. A betegség maga nem szüntethető meg, de lehetővé válhat az önálló, az emberhez méltó életvitel meghosszabbítása.

Fáj a fejem!

Életünk folyamán valamennyien tapasztaltunk fejfájást. Ennek különböző okai lehetnek, amelyek igen gyakran kombinálódnak egymással. A fájdalom eredhet a koponyán kívül elhelyezkedő képletekből, az erekből, az idegekből, a szemből, valamint az izomzatból. A fejfájásoknak csak jelentéktelen részénél találunk a koponyán belül kimutatható eltéréseket, fejlődési variációkat, balesetet követő elváltozásokat, valamint különböző eredetű térfoglalásokat. Környezeti ártalmak, kémiai anyagok, stressz ugyanúgy okozhatnak fejfájást, mint a "lelki egyensúlyzavar" testi tünetekben való megjelenése.

A migrén

A migrén az egyik leggyakoribb típusú fejfájásroham, a felnőtt lakosság 10 százaléka tapasztalhatja meg. Ez az a típusú fejfájás, amely gyakran már gyermekkorban vagy fiatalkorban kezdődik, leggyakrabban 25 és 55 éves kor között fordul elő. Nőknél valamelyest gyakoribb. Jellemzője, hogy kialakulását gyakran előre megérzik – ún. aurája van. Ilyenkor előfordulhat, hogy elhomályosodik a látás, vagy vibráló fénypontok jelennek meg, olykor bizonyos illatokról is beszámolnak. 80 százalékban azonban mindenféle bevezető tünet nélkül jelentkezik, és néha 2–3 napig elhúzódhat. Ha a fájdalom jellege megváltozik, illetve a rohamok szaporodnak, súlyosbodnak, újabb tünetek vagy eszméletvesztés jelentkezik, akkor feltétlenül orvoshoz kell fordulnia!

A teljesítményfokozás világában élünk Felfokozott ritmusú világban élünk. A maximalizmus és a teljesítményfokozás minden munkahelyen már elengedhetetlen követelmény, ezért általában elégedetlenek vagyunk magunkkal, a memóriánkkal, a kreativitásunkkal, ráadásul még kiselefánt-módra, lassan tanulunk és gyorsan felejtünk is. Képességeinket nem használjuk ki megfelelően, talán keveset alszunk, túl sok fölösleges dologgal foglalkozunk, megterhel minket a teljesítménykényszer vagy a kimerültség miatti stressz, ezért nem árt tudatosítani magunkban, hogy milyen óriási kincs birtokában vagyunk, mindenféle teljesítményfokozás nélkül is.

Mi lehet a megoldás?

Nem, nem és nem! Hiába töröm a fejem, nem jut eszembe… már itt van a nyelvem hegyén és mégsem tudom kimondani… Vajon volna-e akár egyetlen ember is a világon, aki ezeket a mondatokat még sohasem mondta ki? Mindannyiunkkal megesett már, hogy valami sehogy sem jutott akkor eszünkbe, amikor annyira szerettünk volna rá emlékezni. Az agysejtjeinknek oxigénre van szükségük a megfelelő működéshez, és annak felvételét tudományos kutatások szerint segíti a ginseng. Az egyik legtöbb, amit tehetünk, szellemi frissességünk megőrzése érdekében, hogy mindent megadunk szervezetünknek, amire szüksége van. A rendszeres agytorna – sok olvasás, bizonyos visszaemlékezések, rejtvényfejtés, folyamatos agymunka és elegendő pihenés mellett – használjuk ki a természeti kincseinkből, a gyógynövényekből készült szereket is!

A megelőzésben elsőként az életmódváltás szerepét kell hangsúlyoznunk. Ha szeretnénk minél tovább élvezni agyunk és idegrendszerünk épségét, a gyógynövények és fűszernövények, valamint jótékony zsírsavak fogyasztását részesítsünk előnyben. Omega-3, 6, 9 zsírsavak hidegen sajtolt bio-organikus növényi forrásból, halolaj – lehetőleg lazacolaj –, gingko biloba, fokhagyma, lecitin, ginseng, Alpha liponsav, C- és B-vitamin-készítmények rendszeres, terápiás mennyiségű fogyasztása jelentős védelmet biztosít az agyi érkatasztrófák ellen. Nem hagyható ki a mozgás, a légző gyakorlatok elsajátítása és alkalmazása, és a megfelelő mennyiségű tiszta víz vagy tea fogyasztása sem, hiszen az agynak rendkívül sok vízre van szüksége, 90 %-a vízből áll! Nem mindegy tehát, milyen időközönként cseréljük le a „fáradt” vizet az agyból. Agyromboló szokások a negatív gondolkodás, gyűlölködés, csordaszellem, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, egészségtelen, túl zsíros táplálkozás és a mozgáshiány. Ezeket késlekedés nélkül hagyjuk abba!

Bíró Tünde 
Holisztikus életmód szakértő