Akkor hatásos, ha hiszünk benne
2011. 04. 11.
Azok, akik nem hisznek benne, hogy fájdalomcsillapítójuk hatásos lesz, valójában saját maguk csökkenthetik vagy semmisíthetik meg a szer hatékonyságát. Agyi letapogatással készült felvételekkel brit és német kutatók azt is megmutatták, miként történik mindez.
A Science Translational Medicine című szakfolyóiratban a fájdalomnál érintett agyterületeket is azonosították a kutatók. A tesztek során 22 önkéntes egyik lábát meleghatásnak tették ki, az ettől érzett fájdalmuk mértékét egy 1-től 100-ig terjedő skálán kellett megbecsülniük. A fájdalomcsillapítót intravénásan kötötték be nekik, hogy bármikor elkezdhessék a gyógyszer adagolását.
A kezdeti fájdalomérték átlagosan 66 volt. Ekkor a vizsgálati alanyok egy hatékony fájdalomcsillapítót, remifentanilt kaptak az infúzión át úgy, hogy erről ők maguk nem tudtak. A szer hatására az átlagos fájdalomszint 55-re ment le. Ezt követően azt mondták a résztvevőknek, hogy most fogják majd kapni a fájdalomcsillapítót, amitől a pontszám 39-re csökkent. Később anélkül, hogy bármit változtattak volna, azt tudatták az önkéntesekkel, hogy megvonták tőlük a gyógyszert, ezért lehetséges, hogy fájdalmuk lesz. A pontszám ekkor 64-re ment fel. Ezen a ponton tehát gyakorlatilag ugyanolyan fájdalomszintet éltek meg az alanyok, mint mielőtt remifentanilt kaptak volna.
A vizsgálatot fordítva is elvégezték, ekkor a kezeléssel kapcsolatos pozitív elvárás megduplázta a gyógyszer eredeti hatását. A tesztek közben az alanyokról mágneses rezonanciás felvételek (MRI) is készültek, amelyek jelezték, hogy mikor, mely agyterületek voltak aktívak.
"Az agyi képek azt mutatják nekünk, hogy a páciensek valóban be- és kikapcsolják egyes agyterületeiket elvárásaik közben – legyen az negatív vagy pozitív" – magyarázta Irene Tracy kutatásvezető, az Oxfordi Egyetem munkatársa. Mint hozzátette, az elvárások hatása elegendően erős ahhoz, hogy növelje a szer hasznát, ám sajnos alkalmas arra is, hogy megsemmisítse a valós fájdalomcsillapító hatást. Az MRI-felvételeken a kutatók követni tudták mindazt, amiről a kísérlet résztvevői beszámoltak, az agy fájdalommal összefüggő területeinek aktivitása valóban annak megfelelően alakult, ahogy fájdalmuk mértékét pontszámmal megítélték az alanyok.
Tracy úgy véli, mindezek tapasztalatait a fájdalomcsillapítók klinikai kipróbálásának megtervezésénél is alkalmazhatják.
![](https://szimpatika.hu/public/images/via_editor/cikk/2011/04/fajdalomcsill-belso-resize.jpg)
A kezdeti fájdalomérték átlagosan 66 volt. Ekkor a vizsgálati alanyok egy hatékony fájdalomcsillapítót, remifentanilt kaptak az infúzión át úgy, hogy erről ők maguk nem tudtak. A szer hatására az átlagos fájdalomszint 55-re ment le. Ezt követően azt mondták a résztvevőknek, hogy most fogják majd kapni a fájdalomcsillapítót, amitől a pontszám 39-re csökkent. Később anélkül, hogy bármit változtattak volna, azt tudatták az önkéntesekkel, hogy megvonták tőlük a gyógyszert, ezért lehetséges, hogy fájdalmuk lesz. A pontszám ekkor 64-re ment fel. Ezen a ponton tehát gyakorlatilag ugyanolyan fájdalomszintet éltek meg az alanyok, mint mielőtt remifentanilt kaptak volna.
A vizsgálatot fordítva is elvégezték, ekkor a kezeléssel kapcsolatos pozitív elvárás megduplázta a gyógyszer eredeti hatását. A tesztek közben az alanyokról mágneses rezonanciás felvételek (MRI) is készültek, amelyek jelezték, hogy mikor, mely agyterületek voltak aktívak.
"Az agyi képek azt mutatják nekünk, hogy a páciensek valóban be- és kikapcsolják egyes agyterületeiket elvárásaik közben – legyen az negatív vagy pozitív" – magyarázta Irene Tracy kutatásvezető, az Oxfordi Egyetem munkatársa. Mint hozzátette, az elvárások hatása elegendően erős ahhoz, hogy növelje a szer hasznát, ám sajnos alkalmas arra is, hogy megsemmisítse a valós fájdalomcsillapító hatást. Az MRI-felvételeken a kutatók követni tudták mindazt, amiről a kísérlet résztvevői beszámoltak, az agy fájdalommal összefüggő területeinek aktivitása valóban annak megfelelően alakult, ahogy fájdalmuk mértékét pontszámmal megítélték az alanyok.
Tracy úgy véli, mindezek tapasztalatait a fájdalomcsillapítók klinikai kipróbálásának megtervezésénél is alkalmazhatják.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!