Akkor hatásos, ha hiszünk benne
2011. 04. 11.
Azok, akik nem hisznek benne, hogy fájdalomcsillapítójuk hatásos lesz, valójában saját maguk csökkenthetik vagy semmisíthetik meg a szer hatékonyságát. Agyi letapogatással készült felvételekkel brit és német kutatók azt is megmutatták, miként történik mindez.
A Science Translational Medicine című szakfolyóiratban a fájdalomnál érintett agyterületeket is azonosították a kutatók. A tesztek során 22 önkéntes egyik lábát meleghatásnak tették ki, az ettől érzett fájdalmuk mértékét egy 1-től 100-ig terjedő skálán kellett megbecsülniük. A fájdalomcsillapítót intravénásan kötötték be nekik, hogy bármikor elkezdhessék a gyógyszer adagolását.
A kezdeti fájdalomérték átlagosan 66 volt. Ekkor a vizsgálati alanyok egy hatékony fájdalomcsillapítót, remifentanilt kaptak az infúzión át úgy, hogy erről ők maguk nem tudtak. A szer hatására az átlagos fájdalomszint 55-re ment le. Ezt követően azt mondták a résztvevőknek, hogy most fogják majd kapni a fájdalomcsillapítót, amitől a pontszám 39-re csökkent. Később anélkül, hogy bármit változtattak volna, azt tudatták az önkéntesekkel, hogy megvonták tőlük a gyógyszert, ezért lehetséges, hogy fájdalmuk lesz. A pontszám ekkor 64-re ment fel. Ezen a ponton tehát gyakorlatilag ugyanolyan fájdalomszintet éltek meg az alanyok, mint mielőtt remifentanilt kaptak volna.
A vizsgálatot fordítva is elvégezték, ekkor a kezeléssel kapcsolatos pozitív elvárás megduplázta a gyógyszer eredeti hatását. A tesztek közben az alanyokról mágneses rezonanciás felvételek (MRI) is készültek, amelyek jelezték, hogy mikor, mely agyterületek voltak aktívak.
"Az agyi képek azt mutatják nekünk, hogy a páciensek valóban be- és kikapcsolják egyes agyterületeiket elvárásaik közben – legyen az negatív vagy pozitív" – magyarázta Irene Tracy kutatásvezető, az Oxfordi Egyetem munkatársa. Mint hozzátette, az elvárások hatása elegendően erős ahhoz, hogy növelje a szer hasznát, ám sajnos alkalmas arra is, hogy megsemmisítse a valós fájdalomcsillapító hatást. Az MRI-felvételeken a kutatók követni tudták mindazt, amiről a kísérlet résztvevői beszámoltak, az agy fájdalommal összefüggő területeinek aktivitása valóban annak megfelelően alakult, ahogy fájdalmuk mértékét pontszámmal megítélték az alanyok.
Tracy úgy véli, mindezek tapasztalatait a fájdalomcsillapítók klinikai kipróbálásának megtervezésénél is alkalmazhatják.
A kezdeti fájdalomérték átlagosan 66 volt. Ekkor a vizsgálati alanyok egy hatékony fájdalomcsillapítót, remifentanilt kaptak az infúzión át úgy, hogy erről ők maguk nem tudtak. A szer hatására az átlagos fájdalomszint 55-re ment le. Ezt követően azt mondták a résztvevőknek, hogy most fogják majd kapni a fájdalomcsillapítót, amitől a pontszám 39-re csökkent. Később anélkül, hogy bármit változtattak volna, azt tudatták az önkéntesekkel, hogy megvonták tőlük a gyógyszert, ezért lehetséges, hogy fájdalmuk lesz. A pontszám ekkor 64-re ment fel. Ezen a ponton tehát gyakorlatilag ugyanolyan fájdalomszintet éltek meg az alanyok, mint mielőtt remifentanilt kaptak volna.
A vizsgálatot fordítva is elvégezték, ekkor a kezeléssel kapcsolatos pozitív elvárás megduplázta a gyógyszer eredeti hatását. A tesztek közben az alanyokról mágneses rezonanciás felvételek (MRI) is készültek, amelyek jelezték, hogy mikor, mely agyterületek voltak aktívak.
"Az agyi képek azt mutatják nekünk, hogy a páciensek valóban be- és kikapcsolják egyes agyterületeiket elvárásaik közben – legyen az negatív vagy pozitív" – magyarázta Irene Tracy kutatásvezető, az Oxfordi Egyetem munkatársa. Mint hozzátette, az elvárások hatása elegendően erős ahhoz, hogy növelje a szer hasznát, ám sajnos alkalmas arra is, hogy megsemmisítse a valós fájdalomcsillapító hatást. Az MRI-felvételeken a kutatók követni tudták mindazt, amiről a kísérlet résztvevői beszámoltak, az agy fájdalommal összefüggő területeinek aktivitása valóban annak megfelelően alakult, ahogy fájdalmuk mértékét pontszámmal megítélték az alanyok.
Tracy úgy véli, mindezek tapasztalatait a fájdalomcsillapítók klinikai kipróbálásának megtervezésénél is alkalmazhatják.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az ókori görögök is megemlékeztek az édesanyákról
- Így szelídítsük meg a digitális világot!
- Balogh Edina: „Fontos, hogy az ember önmagában is számítson”
- Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
- Két front között
- A szaglásterápia segíthet depressziós betegeken
- Hangyák védhetnek meg a kullancsoktól
- A core izmok erősítése csak mítosz?
- Kisebb fájdalom, gyorsabb felépülés - ilyen az egynapos sebészet
- A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, amiről csak kevesen tudnak
- Egyre gyakrabban okoz megbetegedést egy parazita
- Ezektől a növényektől tartsuk távol gyermekünket és házikedvencünket!
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!