3 perc
Megtalálták a hatodik érzékszervünket
Módosítva: 10/9/2024 2 perc TudományLélekSzexualitásEzotériaÖsszes cikk
Az ember öt érzékszervével (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) tájékozódik a világban. Van azonban egy hatodik "érzékszervünk" is. Hogy ez melyik, arról vitatkoznak az agykutatók, meg a spiritualitásban elmélyültek.
Az agykutatók és a pszichológusok szerint a hatodik érzékszervünk a tudatunk. Angol szakifejezéssel az ESP (Extrasensory Perception). Ezzel a hatodik érzékszervünkkel vagyunk képesek a telepátiára, a megérzésekre. Más, ezotériákban jártasak szerint létezik egy olyan érzékszervünk is, amely lehetővé teszi, hogy „lássuk", érzékeljük és képesek legyünk vizsgálni a világmindenség azon részét is, amely nem érzékelhető az öt érzékszervünk által. A hatodik érzékszerv abban különbözik a többi öttől, hogy az öt érzékszervünket születésünkkor kapjuk, a hatodikat viszont mi magunknak kell kifejlesztenünk. Hatodik érzékszervünket sok spirituális iskola a harmadik szemnek nevezi. Két német tudós, Volker Jahnke berlini fül-orr-gégész és Joachim Merkel a Benjamin Franklin Klinika anatómusa azonban az orrunkban találta meg a hatodik érzékszervünket.
Azt már régóta tudják az etológusok /az állatok viselkedését kutatók /, hogy számos állatfaj csalogató anyagok, úgynevezett feromonok kibocsátásával vonzza magához nemi partnerét. Ezeket a "szerelem hírvivőket" azonban az evolúció olyan maradványának gondolták eddig a tudósok, amelyek az ember szexuális választásában már semmiféle szerepet nem játszanak.
Azonban igazából soha, senki nem tudta még megmagyarázni azt, hogy mitől támad bennünk a szerelem. Hogyan keletkeznek a vonzások, taszítások, sokszor érthetetlen, megmagyarázhatatlan módon. Miért van az, hogy olykor józan eszünk ellenére sem vagyunk képesek ellenállni egy másik embernek, akit pedig inkább utálnunk kellene. Vagy éppen fordítva: miért nem tudjuk szeretni azt, aki pedig megérdemelné.
Az is lehet, hogy megvan a megoldás?
A rejtély kulcsát vélte felfedezni a két német tudós. Egy elektromikroszkóp segítségével találtak az emberi orrban egy néhány milliméter hosszúságú és két tizedmilliméter átmérőjű csövecskét. Véleményük szerint ez a támasztósejtekkel körülvett, idegsejtekkel sűrűn behálózott terület lehet az ember hatodik érzékszerve. A feromonok létezéséről – amelyeket az ember éppen úgy kibocsát magából, mint az állatok – tudtak eddig is. Csupán az észlelésükhöz szükséges emberi képesség meglétét vitatták. A kutatók most azt gondolják, hogy a felfedezett érzékszerven keresztül ezek az illatok az agynak azon részébe kerülnek, ahol sok testi folyamat, az éhség, szomjúság, a hő szabályozás, az alvás, ébrenlét irányítása történik. Ha így van, akkor érthetővé válik sok, eddig titokzatosnak tűnő érzelmünk. Csak arról nem szólnak a tudományos jelentések, hogy ez jó vagy rossz nekünk.
Azt már régóta tudják az etológusok /az állatok viselkedését kutatók /, hogy számos állatfaj csalogató anyagok, úgynevezett feromonok kibocsátásával vonzza magához nemi partnerét. Ezeket a "szerelem hírvivőket" azonban az evolúció olyan maradványának gondolták eddig a tudósok, amelyek az ember szexuális választásában már semmiféle szerepet nem játszanak.
Azonban igazából soha, senki nem tudta még megmagyarázni azt, hogy mitől támad bennünk a szerelem. Hogyan keletkeznek a vonzások, taszítások, sokszor érthetetlen, megmagyarázhatatlan módon. Miért van az, hogy olykor józan eszünk ellenére sem vagyunk képesek ellenállni egy másik embernek, akit pedig inkább utálnunk kellene. Vagy éppen fordítva: miért nem tudjuk szeretni azt, aki pedig megérdemelné.
Az is lehet, hogy megvan a megoldás?
A rejtély kulcsát vélte felfedezni a két német tudós. Egy elektromikroszkóp segítségével találtak az emberi orrban egy néhány milliméter hosszúságú és két tizedmilliméter átmérőjű csövecskét. Véleményük szerint ez a támasztósejtekkel körülvett, idegsejtekkel sűrűn behálózott terület lehet az ember hatodik érzékszerve. A feromonok létezéséről – amelyeket az ember éppen úgy kibocsát magából, mint az állatok – tudtak eddig is. Csupán az észlelésükhöz szükséges emberi képesség meglétét vitatták. A kutatók most azt gondolják, hogy a felfedezett érzékszerven keresztül ezek az illatok az agynak azon részébe kerülnek, ahol sok testi folyamat, az éhség, szomjúság, a hő szabályozás, az alvás, ébrenlét irányítása történik. Ha így van, akkor érthetővé válik sok, eddig titokzatosnak tűnő érzelmünk. Csak arról nem szólnak a tudományos jelentések, hogy ez jó vagy rossz nekünk.
Az ember öt érzékszervével (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) tájékozódik a világban. Van azonban egy hatodik "érzékszervünk" is.