A macskák majdnem fele apportíroz
A kutyákat valószínűleg már a háziasítás során úgy válogatták elődeink, hogy a céloknak megfelelően segítségükre legyenek például a vadászatban, és odavigyék a gazdájuknak a kilőtt állatot. Emiatt a vadászkutyákban sokkal erősebb is az apportírozási hajlam, mint általánosságban a kutyák körében.
Ezzel szemben, bár ismert, hogy a macskák is apportíroznak, nálunk ez nem valamiféle szelekció hatására alakult ki. Náluk a gazdával való kapcsolat jele az a játékosság, amelynek egyik formája az apportírozás, és itt is jelentős különbségek vannak a fajták közt.
A két faj vadászati stratégiája is eltér: a kutyafélék hosszan üldözik áldozatukat, míg a macska a lesből támadást és a rövid, gyors üldözést részesítik előnyben, és az elfogott zsákmányt legtöbbször elviszik a „tetthelyről”.
Azonban valószínű, hogy mindegyik fajnál a vadászattal összefüggően létezhet az apportírozás.
A kutatók most kutya- és macskagazdik körében végzett, olyan online felmérések adatait elemezték, amelyekben az állatok apportírozására is rákérdeztek. A 8224 macskagazdi 40,9 százaléka számolt be arról, hogy a cicája szokott apportírozni. A 73724 kutyagazdi közül pedig 77,8 százalék felelt igennel az apportírozást érintő kérdésre.
A cicák közül a leggyakoribb a távol-keleti eredetű fajták (sziámi, burma, bengáli stb.) esetében volt ez a típusú játék, a legkevésbé a hosszú szőrűek, így például a perzsák hozták vissza az eldobált játékot. A kutyák közt a retrieverek, az uszkárok, a spánielek és a vizslák teljesítettek a legjobban e téren.
Az apportírozásnál is sokkal gyakoribb volt a cicák körében, hogy a szájukban cipelték a játékaikat, ez 58 százalékukra volt jellemző, ebben a fajták közt az apportírozásnál említetteken túl az abesszin és a szibériai is élen járt. A bársonytalpúak 39 százaléka jelezte azzal a gazdájának a közös játékra való kedvét, hogy odavitte neki az egyik játékát. Ez is olyasmi, amit általában a kutyákról feltételezünk csak.
Az apportírozás a macskák körében alapvetően a játékossággal függött össze, és az esetek elsöprő többségében spontán alakult ki, míg a kutyák esetében a viselkedés a taníthatósággal volt összefüggésben és általában tanult játékról van szó.
Cicatulajdonosoknak azt érdemes figyelembe venni, ha olyan játékot játszanak a kedvencükkel, ami futkozással jár, hogy a macskák csak rövid ideig képesek szaladgálni, nagyságrenddel hamarabb kifáradnak, mint a kutyák, és nem szabad erőltetni a rohangászást náluk. Jobb, ha többször, de egyszerre rövidebb ideig játszunk vele.
Borítókép: Envato Elements
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Itt az ideje a gyermekünk szemvizsgálatának
- Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
- Kiégés ellen: hétféle módon is kipihenhetjük magunkat
- Fejfájás, fülfájás, kattogás? Az állkapocsízület is lehet a baj forrása
- Hogyan diagnosztizálható a PTSD?
- Vissza az edzőterembe: 10 + 5 tipp a szeptemberi újrakezdéshez
- Szeptember, a tüdőfibrózis hónapja
- Anyajegyszűrés: meg kell várni, amíg lekopik a nyári barnaság?
- Egyre több az allergiás beteg a géllakk összetevői miatt
- Hogyan lehet sikeres az őszi életmódváltás?
- Az egészséges anya-lánya kapcsolat hatalmas kincs
- Hogyan előzhetjük meg a „kattintás-betegséget”?
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!