Így nyaral az emberi test

Hőháztartás, izzadás

Ilyenkor az ereink kitágulnak, ami alacsonyabb vérnyomáshoz vezet, ezért a szívünk keményebben dolgozik, nehezebben kapunk levegőt. Emellett ott egy másik nem túl kellemes dolog: az izzadás. Valójában egy teljesen normális testi funkcióról van szó – általában akkor verejtékezünk, amikor a testünk túlmelegszik, ezért le kell hűtenie magát.

Testünk ugyanis arra törekszik, hogy a hőmérséklete ne legyen sem sokkal kevesebb, sem sokkal több, mint 37,5 °C. Képzeljük csak el, milyen kemény munka fenntartani ezt a leghidegebb télben és a legmelegebb nyáron egyaránt! Az izzadás tehát egy természetes hőfokszabályozó: bőrünkről párolog a víz, így hőveszteség keletkezik, vagyis testünk némiképp lehűl.

Hogy mennyit izzadunk, az változó – és bizonyos határokon belül nincs is jelentősége. Ám a túl sok vagy éppen túl kevés izzadás már jelezhet problémát. Utóbbi az anhidrózis, ami azt mutatja, hogy verejtékmirigyeink nem működnek megfelelően. Veszélyesebb, mint amilyennek hangzik, mert túlmelegedéshez, hőkimerüléshez, hőgutához vezethet.

Persze a túlzott izzadás (hiperhidrózis) sem épp kellemes. Számos oka lehet, például gyógyszermellékhatás, menopauza, szívproblémák – néha még a külső hőmérséklethez sincs köze. Ha fogyás, mellkasi nyomás kíséri, mindenképp érdemes kivizsgáltatni.

Van itt még valami, ami hozzátartozik a témához: a szagok. Annak ellenére, hogy a verejtéknek valójában nincs különösebb szaga, csupán azért érezzük, mert a nedvesség a bőrünkön baktériumokkal keveredik. A végeredményt még a táplálkozásunk is befolyásolhatja…

Verejtékünk sós, de nem mindegy, hogy mennyire. Ha már csípős érzéssel jár, az nátriumhiányos állapotra utalhat. A megfelelő hidratáltság nagyon fontos ilyenkor.

TIPPEK:

• Pótoljuk folyamatosan a folyadékot – elektrolit-tartalmú innivalókkal is!
• Zuhanyozzunk többet!
• Ne fogyasszunk csípős ételeket!
• Kerüljük a poliészter, viszkóz, nejlon anyagú ruhákat, válasszunk pamutot, lenvászont, selymet!
• A sportot időzítsük az esti órákra!

Kánikula, keringési gondok

A nagy meleg egy pontig csupán kellemetlen, ám egy határon túl kimondottan veszélyessé válhat. Ez a hőkimerülés állapota. Jellemző tünetei a szédülés, ájulás, hányinger, gyengeség, fejfájás, szapora légzés és pulzus. A hőguta állapota egy újabb fokozat: a testhőmérséklet elérheti akár a 40°C-ot. Az izzadás a nagy meleg ellenére is leáll, és görcsrohamok léphetnek fel. Akár eszméletvesztés is előfordulhat.

Korai stádiumban a szervezet képes kompenzálni a veszélyes állapotot, ám ha lilássá, hűvössé válik a bőr, az romló szívműködésre utal. Ha vérnyomásunk túlságosan lecsökken, megnő a szívroham kockázata. Ezért kell eleve jobban vigyáznia azoknak, akik szív- és érrendszeri betegséggel küzdenek – az ő testük kevésbé képes megbirkózni a hőség okozta megterheléssel.

Ráadásul nyáron sokan hajlamosak olyan, a mindennapjaikban nem megszokott tevékenységeket kipróbálni, amelyek fizikai és mentális többletterhelést róhatnak a szervezetükre. Például belekóstolnak extrém sportokba, vízi járművek használatába és hasonlókba. De kísérletezőbb kedvűek vagyunk az ételek és italok terén is.

Érdekes összefüggésre utal, hogy – bár a nyaralás a pihenés időszaka lenne – feltűnően sokan kapnak szívrohamot a vakáció első napjaiban, amiért kardiológusok és pszichológusok is az „átállási stresszt” gyanúsítják, vagyis azt, hogy hirtelen állunk le a munkával, miközben izgulunk azon, hogy jól sikerüljön az utazás.

TIPPEK:

• Hőkimerülés gyanúja esetén kísérjük az érintettet hűvös helyre, ültessük vagy fektessük le.
• Borogassuk hideg vízzel a homlokát, csuklóját.
• Itassunk vizet az illetővel, de a testére is permetezhetünk belőle.
•  Ne habozzunk akár mentőt hívni, mert a hőkimerülés könnyen csúszik át életveszélyes állapotba.

Támad az UV!

Egykor nem féltünk órákig feküdni a napon, ám a mai napsugárzás már nagyon más hatású, mint az évtizedekkel ezelőtti. Ma már tudjuk, hogy a túl sok napozás és UV-sugárzás nemcsak esztétikai problémákat okozhat a bőrön, de egészségünket is veszélyezteti. Ráncok, barna foltok, száraz bőr és haj: ez mind a közvetlen napfény hatása.

Sokat halljuk a tiltást a tizenegy és három óra közötti napon tartózkodásról, de vajon a többi idősáv automatikus védelmet is jelent? Nem egészen. Délelőtt és délután is le lehet égni, pusztán arról van szó, hogy a napsugarak kevésbé éles szögben érnek minket ilyenkor, és kevésbé forróak. Ugyanakkor fényvédőre szükség van, legfeljebb elég a kisebb faktorszámú is.

Sokan küzdenek ilyenkor pattanásokkal. A bőrradírozás csökkentheti az aknéképződést, de ne közvetlenül napozás előtt dörzsöljük a bőrünket – inkább még nyaralás előtt, és esti időpontokban!

Ha szőrtelenítésre van szükségünk, ezt se a strandolás, nyaralás idején tegyük, mert sérülékenyebbé teszi a bőrünket. Belülről is tápláljuk a bőrt! Jöhetnek a friss, nyers zöldségek, gyümölcsök. Legfontosabb az A-, a B-, a C- és az E-vitamin, valamint a kalcium bevitele. Egy kis sárgarépa pedig segít a barnaságot tovább megőrizni.

TIPPEK:

• Használjunk inkább gélállagú krémeket, mint zsírosakat!
• Napozás előtt fontos a fényvédelem, de utána is kell krémeznünk – ekkor hidratálás céljából.
• Megfelelő faktorszámú fényvédővel ne csak a bőrünket, az ajkunkat is ápoljuk! 
• Napszemüveg mellett kalappal is érdemes óvni az arcunkat.

Borítókép: Envato Elements