Megcsaltam. Bevalljam?
Módosítva: 1/27/2011 2 perc PárkapcsolatSzexualitásÖsszes cikk
Nehéz kérdés. Mert ugye, mi számít megcsalásnak? Csak az, ha ágyba bújt valaki mással? És ha elhanyagolja a gyerekét, ellopja kollégája ötleteit, nem törődik öreg édesanyjával? A magyar nyelvben egyedül az számít erkölcstelenségnek, ha több szeretőt tart.
S ha nem tart több szeretőt, csak álmodozik róla? Nem lehet, hogy az ember megcsalhatja úgy is a másikat, hogy még csak meg sem csókol rajta kívül mást? Mondjuk egy vállalati tréningen, egy hosszú nap után, a szálloda bárjában legurított néhány pohár ital után, amikor olyan boldogan ágyba bújna valakivel. Valakivel, aki már olyan régen tetszik neki. De nem teszi. Csupán vágyakozik utána.
Elmondja otthon?
Dehogy! Eszébe sem jut. Hisz semmi sem történt.
Tényleg?
És akkor mi a helyzet, amikor a feleségét öleli, de közben arra a csinos új kolléganőre gondol, azzal a csinos kis kolléganővel képzeli ágyba magát? Talán megmondja?
Dehogy!
Ha viszont megtette? Persze bűntudatot érez, s hogy megszabaduljon a bűntudat terhétől, bevallja.
Okosan teszi?
Dehogy.
A vallomással valószínűleg csak szabadulni akar. Megbocsátást, feloldozást vár. Épp, mint a gyónás alatt. Boldogan elviseli a rá rótt penitenciát, a veszekedést, a másik sírását, a szex megvonást. Még örül is neki. Hiszen bűnös, bűnhődnie kell. S ha bűnhődött, feloldozást nyer. Lehet, hogy ebben az esetben helyesebben tette volna, ha hallgat. Ha nem hárítja át a terhet a másikra.
Egészen más a helyzet azonban, ha az a fellángolás, az a külső kapcsolat megismétlődik. Ha rendszeressé válik. Akkor már meg kell mondani. Meg kell beszélni. Ez a vallomás nem vet véget azonnal a szerelemnek. Talán még van kiút. Talán azért jött létre a külső kapcsolat, mert a belsőből valami hiányzott. S ezen még változtatni lehet. Egy szerelem sok mindent kibír.
Az igazi válság akkor kezdődik, amikor a külső kapcsolat fontosabb lesz, mint a belső. Amikor életünk legfontosabb kérdéseit, problémáit, örömeit már a másikkal beszéljük meg. Ilyenkor viszont tényleg erkölcstelenség abban a hitben tartani a másikat, hogy minden rendben van.
Szóval bevalljuk, vagy hallgassunk róla? Amennyiben nem tudjuk eldönteni, gondoljunk valami számunkra fontos dologra, és tegyük fel a kérdést: ha partnerünk megkérne rá, le tudnánk-e erről mondani. Ha igen, várjunk a beismeréssel. Ha nem, talán eljött az idő egy komoly beszélgetésre.
Elmondja otthon?
Dehogy! Eszébe sem jut. Hisz semmi sem történt.
Tényleg?
És akkor mi a helyzet, amikor a feleségét öleli, de közben arra a csinos új kolléganőre gondol, azzal a csinos kis kolléganővel képzeli ágyba magát? Talán megmondja?
Dehogy!
Ha viszont megtette? Persze bűntudatot érez, s hogy megszabaduljon a bűntudat terhétől, bevallja.
Okosan teszi?
Dehogy.
A vallomással valószínűleg csak szabadulni akar. Megbocsátást, feloldozást vár. Épp, mint a gyónás alatt. Boldogan elviseli a rá rótt penitenciát, a veszekedést, a másik sírását, a szex megvonást. Még örül is neki. Hiszen bűnös, bűnhődnie kell. S ha bűnhődött, feloldozást nyer. Lehet, hogy ebben az esetben helyesebben tette volna, ha hallgat. Ha nem hárítja át a terhet a másikra.
Egészen más a helyzet azonban, ha az a fellángolás, az a külső kapcsolat megismétlődik. Ha rendszeressé válik. Akkor már meg kell mondani. Meg kell beszélni. Ez a vallomás nem vet véget azonnal a szerelemnek. Talán még van kiút. Talán azért jött létre a külső kapcsolat, mert a belsőből valami hiányzott. S ezen még változtatni lehet. Egy szerelem sok mindent kibír.
Az igazi válság akkor kezdődik, amikor a külső kapcsolat fontosabb lesz, mint a belső. Amikor életünk legfontosabb kérdéseit, problémáit, örömeit már a másikkal beszéljük meg. Ilyenkor viszont tényleg erkölcstelenség abban a hitben tartani a másikat, hogy minden rendben van.
Szóval bevalljuk, vagy hallgassunk róla? Amennyiben nem tudjuk eldönteni, gondoljunk valami számunkra fontos dologra, és tegyük fel a kérdést: ha partnerünk megkérne rá, le tudnánk-e erről mondani. Ha igen, várjunk a beismeréssel. Ha nem, talán eljött az idő egy komoly beszélgetésre.
Nehéz kérdés. Mert ugye, mi számít megcsalásnak?