A hamis gyógyszerekről

Gyógyszert legtöbben a patikában keresünk, esetleg a benzinkutaknál. Sokan viszont a neten keresgélnek, vagy a használtcikk-piacokon szerzik be a beszerezni valót. Hogy miért teszik ezt?

Egyrészt, mert kevés a pénzük. A piacokon árult gyógyszerek nagy része szívgyógyszer vagy vérnyomáscsökkentő, de találni itt inzulintól az antibiotikumig mindent. Jó esetben csak lejárt a gyógyszer szavatossága, rosszabb esetben egész más lapul a dobozban, mint amit a címke ígér.

A gyógyszerek másik piacát az internetes életmódgyógyszerek alkotják. A legkeresettebbek a potencianövelők és a fogyasztószerek, de nem kevés szeletet hasít ki a piacból a szteroidok forgalma. Akik ezt a beszerzési módot választják, sokat kockáztatnak. Persze, ciki elmenni az orvoshoz potencianövelőt felíratni, és nagyon drága is, de legalább nem krétaport, vagy rosszabb esetben valami mérget kapunk a pénzünkért.

Magyarországon a gyógyszereket az Országos Gyógyszerészeti Intézet vizsgálja, és adja ki rájuk az engedélyt. Ezeket vénnyel vagy vény nélkül lehet megkapni. A gyógyszertárba kerülő gyógyszerek biztonságosak, zárt láncon keresztül jutnak el a patikusokhoz. A nagykereskedők naponta kétszer szállítanak, így vajmi kevés az esély arra, hogy lejárt gyógyszer kerül hozzánk. De mi a helyzet a táplálékkiegészítőkkel és gyógyszernek nem minősülő gyógytermékekkel?

Erről kérdeztem Dr. Bartus György egészségügyi szakjogászt, gyógyszerészt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnökét.

Magyarországon mekkora a hamis gyógyszerek forgalma?

Először is szeretném tisztázni, mit értünk hamis gyógyszeren. Nemcsak azokat a készítményeket, amelyeket valamiféle „sufni" laborban, az eredetit utánozva gyártottak, hanem azokat is, amelyek gyártáskor eredetiek, de a forgalomba hozataluk jogsértő módon történik. Gondolok itt például a patikában kiváltott, és azután a piacon továbbértékesített gyógyszerekre. Ezek minőségük esetlegessége folytán hordozhatnak komoly egészségügyi kockázatokat. A becslések szerint a piac 3 százalékát adják ezek a szerek, melyeket piacokon és az interneten árusítanak.  Az Európai Unió külső határain évente mintegy 11 millió doboz gyógyszert és táplálékkiegészítőt foglalnak le.

Nálunk mik a legkeresettebbek termékek?

Elsősorban az életmódgyógyszereknek nevezett termékek, melyek a potencianövelőket, a fogyasztószereket, és az izomtömeg növelésére használatos szteroidokat takarják. Az Európai Unióban hasonló a trend, azon kívül, főleg az elmaradott országokban az antibiotikumok keresettek.

Mi az oka, hogy nem a patikát választja az emberek egy része?

A férfiak egy része nem meri elmondani az orvosának, ha potencia-gondjai adódnak. Azt tapasztaljuk, hogy a patikában is pirulva adják át a vényt. Az interneten viszont anonimitásukat megőrizve juthatnak hozzá ezekhez a szerekhez. Nem kell magyarázkodni, sem zavarban lenni, és nem mellesleg sokkal olcsóbb, mint a patikában kiváltott szer. A kockázat azonban hatalmas. Jó esetben placebo termékről van szó, rosszabb esetben akár halált is okozhatnak ezek a „ki tudja, mi van bennük" termékek.

Nemrégiben robbant ki a botrány, mivel egyes, a dobozok tanúsága szerint csak gyógynövényeket tartalmazó potencianövelők laboratóriumi vizsgálatakor 10 termékből 8 tartalmazott gyógyszerként forgalomba kerülő hatóanyagokat, melyek erős mellékhatásokat okozhatnak. Ezeket senki nem vizsgálja be a forgalomba hozatal előtt?

Az étrend-kiegészítőkre csak bejelentési kötelezettsége van a forgalmazónak. Ezért a hatóság csak akkor indít vizsgálatot, ha bejelentés érkezik hozzá, hogy az adott termék veszélyes lehet. Sajnos egy korábbi törvénymódosítás miatt ezek a szerek gyakorlatilag kontroll nélkül kerülnek a piacra. Néhány esetben a hatóság csak késve cselekszik. Az említett esetben 2010 nyarán jelent meg egy tanulmány, melyben olyan potencianövelőket vizsgáltak be a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán a független szakértők, amelyeket a szakhatósághoz a vonatkozó jogszabályok szerint bejelentettek, és ennek alapján azok megfelelőnek minősültek. Az ÁNTSZ novemberben tiltott be a szerek közül hármat, a többi szert változatlanul meg lehet vásárolni.

Próbáltam böngészni az interneten, de az ÁNTSZ oldalán nem találtam információkat a betiltott potencianövelőkről. Hol találhatok olyan adatbázist, ahol utána lehet nézni, melyek azok a termékek, melyeket betiltottak vagy kivontak a forgalomból?

A www.ogyi.hu gyógyszerinformációs oldalán az összes Magyarországon elérhető gyógyszer megtalálható, fényképpel, betegtájékoztatóval együtt.

Előfordulhat, hogy a patikában mégis felbukkan hamisított termék?

Ez csak egy módon fordulhat elő: ha az alapanyaggal van valami probléma. Angliában nemrégiben 120.000 doboz gyógyszert vontak ki a forgalomból, mert az alapanyaggal, amely, úgy emlékszem, Indiából érkezett, gondok  lehettek. Ebben az esetben több gyógyszergyár is megvette az adott alapanyagot, és ebből készítette el a gyógyszert. De ez szerencsére nagyon ritkán fordul elő, és a megbízható riasztási rendszer miatt hamar tudomást szerzünk a kivonásokról.

Honnan tudhatja meg a vásárló, hogy probléma van esetleg egy gyógyszerrel?

Elsősorban a médiából. Az ÁNTSZ ezekben az esetekben sajtóanyagot ad ki, amelyet általában minden médium leközöl.

Van arra bármiféle adat, hogy évente hányan kerülnek kórházba gyógyszermérgezés gyanújával?

Én nem tudok ilyenről, aki kórházba kerül – gondolom –, a legritkább esetben fogja bevallani, hogy illegális forgalmazásból származó gyógyszert vett be.

Megdöbbentő számomra, hogy számos termék elérhető a neten, gondolok itt elsősorban azokra a fogyasztószerekre, amik nálunk nem kerültek soha forgalomba, de a szomszédos országokban beszerezhetőek. Ezeket elég könnyű lenne kiszűrni, hisz névvel és telefonszámmal árulják őket.

Könnyű lenne, de nem igazán történik semmi. A  Gyógyszerészi Kamara és a kormányzat is szeretne a törvényen változtatni. A büntető törvénykönyv jelenleg hatályos rendelkezése szerint (Btk. 329/D. §), maximum 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki hamis gyógyszert hoz forgalomba. Eközben az okozott kár évente eléri a 160 millió forintot, a lehetséges egészségügyi hatásokról és azok kezelésének költségeiről nem is beszélve. A gyógyszergyártók arra törekszenek, hogy a zárt rendszert még biztonságosabbá tegyék a betegek számára.  Olyan technikai megoldásokon dolgoznak (hologram, chip, speciális festék), melyekkel könnyebben lehet majd azonosítani az eredeti terméket.

A jelek szerint van rá esély, hogy a parlament módosítja a büntető törvénykönyvet. Ez akkor következhet be, ha Magyarország is aláírja az Európa Tanács Medicrime egyezményét.

Az ezt aláíró kormányok vállalják, hogy a vonatkozó nemzeti szabályozásukban bűncselekménynek minősítik a hamis gyógyászati készítmények, aktív hatóanyagok, segédanyagok és más összetevők, gyógyászati nyersanyagok, alkatrészek és kiegészítők szándékos előállítását; hamisítványok forgalmazását vagy forgalmazására tett kísérletet, beleértve a kereskedést, szállítást, raktározást, export és import tevékenységet; továbbá a vonatkozó dokumentumok meghamisítását.

A szomszédos Ausztriában például a nyáron fogadtak el egy olyan új szabályozást az amúgy tiltott, internetes gyógyszerküldéssel kapcsolatban, amely szerint az online rendelt készítményeket a gyógyszerügyi- és a vámhatóság visszaküldheti a feladónak, vagy annak költségére megsemmisítheti azokat.

Mi a helyzet a sokkal lazább szabályozás alatt álló étrend-kiegészítő szerekkel?

Az európai unióhoz való csatlakozásunk óta az étrend-kiegészítőkre nem vonatkoznak olyan szigorú szabályok, mint a gyógyszerekre.  Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI) kell bejelenteni, mit tartalmaz az adott szer, és milyen a csomagolás beteg-tájékoztatója. Az intézetnek azonban nincs joga a készítmények forgalomba hozatal előtti tartalmi ellenőrzésére, illetve piacra kerülésének megakadályozására. Ezen túl kockázatot jelent az is, hogy pl. igen lazán van szabályozva az egyes készítmények vitamin- és ásványianyag-tartalmának felső határa.

Gyógyszert legtöbben a patikában veszünk, esetleg a benzinkúton. Vagy mégsem?