Miért nevetnek a babák?
A nevetés képessége jóval régebbi a beszédnél, olyan agyi régiók működnek nevetés közben, amelyek igen ősiek, még egyes állatoknál is megfigyelhető hasonló reakció. A kutató a felnőttek esetében arra jutott, hogy a nevetés az evolúciós válasz arra, ha valami különös, valami zavaró, ellentmondásos dolgot tapasztalunk.
Azonnali reakció arra, amikor a meglepetésben már benne van a rá adott válasz is, olyasmi, amivel megnyugtathatjuk magunkat és másokat arról, hogy ami történik, nem veszélyes, a veszélyesnek tűnő dolog voltaképp ártalmatlan. A felnőttek esetében tehát a nevetés a félelem, a veszély elmúltát jelzi, emiatt van, hogy sok felnőtt és gyerek is nevet a hullámvasúton ahelyett, hogy halálfélelmében sikoltozna.
No de mi a helyzet a kisgyerekekkel?
A professzor szerint a gyermekeknél sem az öröm kifejezése csak a nevetés, az eltérő életkorokban más és más feladata van, ráadásul a csecsemők jóval hamarabb nevetnek, mint a nyelvről vagy a szójátékokról a legkisebb elképzelésük is volna. A babák már születésük után egészen hamar megtanulnak kacagni, ekkor még csak azért, hogy a rájuk nevető szülőket utánozzák, és kivívják azon elismerését.
Gyakorlatilag mindent így tanulnak meg: utánzás és pozitív visszajelzés útján. Azután később fokozatosan kezdenek elszakadni a szülőktől, felismerik, hogy ők maguk külön lények, s ekkor alakulnak ki az első önálló érzéseik, véleményük.
Észreveszik a furcsaságokat, ha valami nem illik oda, ahol találkoznak vele, és ez szórakoztató, zavaró, vagy izgalmas számukra. Ide illeszkedik a nevetés: egy pillanatnyi meglepődést követően ráébrednek a helyzet veszélytelenségére, ártalmatlanságára.
5-6 éves kortól aztán kezdik az elvont dolgokat is megérteni, ekkortól fogják fel a viccek tartalmát is. Ekkorra a korábbi énközpontúságon túllépve egyre jobban megértik mások motivációit, és innentől kezdve a nevetésük oka hasonló a felnőttekéhez.
A nevetés alakulása a kisgyerek mentális fejlődését tükrözi.
No és miért nevetnek a szülők a kisbabájukra?
A boldog mosoly könnyen érthető, a nevetés azonban ennél komplexebb dolog. Ha a szülő ránéz a kisgyerekére, egy pillanatra elbizonytalanodik: a babák ugyan emlékeztetnek a felnőtt emberekre, ám mégsem úgy viselkednek, mint egy felnőtt, és beszélni sem tudnak.
Ezt, a másodperc törtrészéig tartó csodálkozást követi a boldog felismerés: ez az ő szeretett babájuk.
A kutató arra ösztönöz minden szülőt, hogy minél többet nevessen a babájával, ez nemcsak a szülőnek tesz jót, hanem a kisgyerekre, a viselkedésére és a jóllétére is remek hatással van.
Borítókép: Envato Elements
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Az sem jó, ha túl sok van belőle és az sem, ha kevés
- Nyári hajproblémák és megelőzésük
- Köszméte, avagy a vitaminokban gazdag egres
- Tévhitek a napozásról és a naptejről
- Nyáron gyakoribb a kontaktlencse miatti fertőzés
- Törpemalacokat és kutyákat vizsgáltak az ELTE kutatói
- Miért rosszabbodnak a refluxos panaszok nyáron?
- Ezért igyunk fügefalevél-teát!
- Milyen betegségeket kaphatunk el az élővizekben vagy a strandon?
- Hűtsd le magad belülről
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!