Baktériumok és levelek
Egy új, a Food Microbiology szakfolyóiratban bemutatott kutatás a Escherichia coli (E. coli) baktérium életben maradási esélyeit vizsgálta meg a leveles zöldségeken. Az eredményekről az Illinoisi Egyetem számolt be.
A kutatók ötféle levélzöldséget vizsgáltak meg: római salátát, spenótot, fodros kelt, leveles kelt, és fodros levelű fejes salátát.
„Sok fertőzés forrása volt a saláta, jóval kevesebbé a kel és a káposztafélék. Szerettünk volna többet tudni arról, mennyire hajlamosak erre a levélzöldségek” – mondta el Mengyi Dong, a kutatás vezetője.
A vizsgálatok során a kutatók mind az ötféle zöldség leveleit E. coli baktériummal fertőzték meg – e baktérium, bár bizonyos típusa a normál bélflóránk része, vannak súlyos hasmenést okozó törzsei is. A kutatás során többféle hőmérsékleten vizsgálták a levélzöldségeket: 4, 20, illetve 37 Celsius-fokon (az első a hűtőszekrény, a második szobahőmérséklet, a harmadik az emberi test belseje).
Kiderült, hogy három dolog befolyásolta, mi történik a baktériumokkal a leveleken: a hőmérséklet, a levél felületének bizonyos tulajdonságai, például a göröngyössége, illetve a levelet beborító természetes viaszok jelenléte.
Például a salátán szobahőmérsékleten igen gyorsan szaporodott az E. coli, ám hűtőszekrényben tartva drámaian lelassult a szaporodása. Azonban a kelnél és más káposztaféléknél, amelyek viaszos bevonatúak, pont fordítva zajlott a dolog: magasabb hőmérsékleten lassabban tudott szaporodni, ám ha jelen volt a levélen, lehűtve sokkal tovább életképes maradt a baktérium.
Azonban még így is a kelféléket szerette a legkevésbé a baktérium ráadásul a kelt legtöbbször meg is főzzük, szemben a salátával, a főzés pedig elpusztítja az E. coli-t.
A kutatók azt is letesztelték, mi történik, ha a felvágott leveleket fertőzik be a baktériummal. „Az egész és a vágott levelek egészen más helyzetet jelentenek. A levél felvágásakor levet enged, ami teli van tápanyagokkal, ez pedig serkenti a baktérium növekedését” – magyarázta Dong.
Azonban a tesztek során kiderült, hogy a spenót és a kelfélék leve éppenséggel gátolta a baktérium élettevékenységeit. Ha a saláta leveleit spenótból és kelből kinyert lével permetezték be, akkor a salátán is meg tudták állítani az E. coli szaporodását.
A kutatók úgy vélik, ez a felfedezés elvezethet valamilyen természetes alapú mikrobaellenes spré kifejlesztéséhez, amellyel védeni lehet a levélzöldségeket a baktériumoktól, így a fogyasztóikat is, természetesen.
A zöldségeinket nem lehet sterilen termeszteni, ez pedig azzal is jár, hogy a növényeken kórokozók lehetnek. Alapesetben az ember az alapos mosással megelőzheti a fertőzéseket, de nem minden esetben járnak el kellő alapossággal azok, akik mossák a salátáinkat.
Ha magunk tehetjük ezt, akkor mindenképp folyó vízben mossuk le a leveleket, tároljuk őket hűtve, és ügyeljünk az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására.
Borítókép: Envato Elements
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!