Szimpatika – A saját maga ellen forduló szervezet

Az immunrendszer minden szerve, sejtje azért dolgozik, hogy megvédjen a baktériumoktól, vírusoktól és egyéb nemkívánatos betolakodóktól. Amikor valakinél autoimmun betegséget diagnosztizálnak, az voltaképp azt jelenti, hogy az immunrendszere megtámadja a szervezetet ahelyett, hogy megvédené. Döbbenetes, de több mint 100 ismert autoimmun betegség létezik, változatosan megjelenő tünetekkel, amelyek bármelyik szervet vagy szövetet érinthetik.

Vannak olyan autoimmun betegségek, melyek egyetlen szervet érintenek, és vannak, amelyek több szervet, szervrendszert, ezeket poliszisztémás betegségeknek nevezik.

A probléma tehát szerteágazó, és igen súlyos tünetekkel járhat, ezért a korai diagnózis fontos az autoimmun eredetű betegségek esetében.

Az autoimmun betegségekben szenvedők 78%-a nő, sőt egyes betegségek esetében (SLE, Sjögren-szindróma stb.) az arány 95% is lehet.

Az autoimmun betegségek lehetséges okai

Habár egyre többet tudunk róluk, okaikat nem ismerjük eléggé. A kockázati, hajlamosító tényezők azonban igen jól ismertek.

• Gyógyszerek: vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, koleszterincsökkentők. Habár sok esetben ezek a gyógyszerek szükségesek az életminőség fenntartásához, az immunrendszerre nem mindig hatnak pozitívan, és autoimmun reakciókat válthatnak ki.
• Genetika: egyes betegségek esetében örökletes tényezők is fennállhatnak. A sclerosis multiplex vagy lupus esetében például ezek komoly rizikófaktornak számítanak. Az epigenetika rávilágít arra, hogy életmódunk kritikus szerepet játszik a betegségek kialakulásában vagy megelőzésében.
• Dohányzás és mérgező anyagok: már megint a dohányzás. Nemcsak légúti vagy rákos betegségeket okozhat, hanem autoimmun betegségeket is. Összefüggésbe hozható például a rheumatoid arthritis-szel, a szisztémás lupus erythematosus-szal, a sclerosis multiplex-szel is. A vegyi anyagok – akár csak belélegezve őket – különféle kölcsönhatásokon keresztül hatnak az immunrendszerre, gyulladásos válaszokat válthatnak ki. De ugyanez igaz lehet más vegyi anyagokra is: olyan géneket aktiválhatnak vagy deaktiválhatnak, amelyek ennek következtében immunreakciót válthatnak ki.
• Nem: a nők sokkal hajlamosabbak az autoimmun betegségekre, mint a férfiak. Ennek okait folyamatosan keresik: bizonyos hormonális változások, szaporodási funkció, környezeti tényezők vagy a szervek sérülékenysége is az okok között említhető.
• Fertőzés: vannak olyan vírusok, amelyek évekkel korábban okoztak betegséget, és később aktiválják az autoimmun betegséget. Például az Epstein-Barr-vírus vagy a Streptococcus egyes változatai a szervezet ellen fordíthatják az immunrendszered. Ezek a vírusok különféle folyamatokon keresztül kölcsönhatásba lépnek a génekkel, autoimmun reakciót váltva ki. A koronavírust is kapcsolatba hozzák egyes autoimmun betegségekkel, például a lupus-szal vagy a Guillain-Barre-szindrómával.
• Elhízás: a világ lakosságának 35%-a túlsúlyos. Számos krónikus állapot összekapcsolható az elhízással, a túlsúly több mint 10 autoimmun betegséggel kapcsolatba hozható. Az elhízás ugyanis a szervezetet krónikus gyulladásos állapotba taszítja, és veszélyeztetheti az egészséges immunválaszt.
• Más autoimmun betegség: ha már kialakult nálad egy autoimmun probléma, nagyobb eséllyel alakulhat ki még egy. A többszörös autoimmun-szindróma a betegek 25%-át érintheti, ez három vagy több betegség halmozódását jelenti.

Milyen tünetekkel járhatnak?

A tünetek (a szerv vagy szervrendszer függvényében) igen sokfélék lehetnek. Nézzük a leggyakoribbakat:

Ízületek és izmok betegségei esetében: izomfájdalom, ízületi fájdalom, merevség és duzzanat, izomgyengeség, gyulladás.

Az emésztőrendszer betegségei esetében: puffadás, székrekedés, hasi fájdalom, savas reflux, hányinger, ételérzékenység, vér vagy nyálka a székletben.

A bőr betegségei esetében: kiütések, viszketés, száraz szemek, száraz száj, gyulladás, hajhullás, száraz bőr.

Az idegrendszer betegségei esetében: szédülés, fejfájás, szorongás és depresszió, zavartság és nehéz gondolkodás, homályos látás, álmatlanság, memóriaproblémák, migrén, zsibbadás és bizsergés.

Azt le kell szögezni, hogy a fentiek nem feltétlenül utalnak autoimmun betegségre, de ha más betegség nem áll fenn, és a panaszok nem múlnak, egy kivizsgálás vezethet autoimmun betegséget jelző eredményre. A tünetek mellett jó tisztában lenni a szövődményekkel is.

Ezek természetesen a konkrét betegségektől függenek, de általában az alábbiak jelenhetnek meg: 

• szív- és érrendszeri betegségek, mivel a szervezet állandó gyulladása érelmeszesedéshez vezet;
• depresszió és szorongásos zavarok a krónikus fájdalom és fáradtság miatt;
• neuropátia, az idegek sérülése is megjelenhet;
• szervkárosodás alakulhat ki a nem kezelt vagy helytelenül kezelt betegség esetén (pl. az I-es típusú cukorbetegség vesekárosodáshoz, az autoimmun májgyulladás májkárosodáshoz vezethet);
• mélyvénás trombózis alakulhat ki az alsó végtagban, ha a betegség miatt a beteg aktivitása csökken, ülő életmódot folytat, vagy kerekesszéket használ.

Leggyakoribb típusai és néhány ritkább változat

Habár rengeteg autoimmun betegséget ismer már az orvostudomány, vannak gyakoribbak, és vannak egészen ritkák is. Nézzük, melyek fordulnak elő leginkább:

1. 1-es típusú diabétesz: az egyik leggyakoribb immunbetegség, amely során az antitestek megtámadják az inzulintermelő sejteket a hasnyálmirigyben, ezért a betegeknek inzulininjekcióra van szükségük. Gyerekeknél és fiatal felnőtteknél is gyakori, de alapvetően nem köthető életkorhoz. A cukorbetegségek 10%-a Európában 1-es típusú, és nehezebben tartható karban, mint a 2-es típusú cukorbetegség.
2. Lupus vagy SLE betegség: lupus esetén autoimmun antitestek képződnek, amelyek a test szöveteihez kapcsolódhatnak. Ez a betegség leggyakrabban az ízületeket, a tüdőt, a vérsejteket, az idegeket és a vesét támadja meg. A világon 5 millió, hazánkban pedig kb. 7–9 ezer embert érint. Elsősorban női betegség: 10 páciens közül 9 nő.
3. Crohn-betegség: gyulladásos bélbetegség, amely hasmenéssel és komoly fájdalmakkal jár. Európában 100 ezer lakosra 322 beteg jut, és bármilyen életkorban kialakulhat, de leginkább a fiatal felnőttekre és az 50 év feletti korosztályra jellemző.
4. Sjögren-szindróma: a 40 év feletti nők körében gyakori betegség, amely szem- és szájszárazsággal jelentkezik, ugyanis a nyálmirigyek, a könnymirigyek és a nyálkahártyák nedvesítéséért felelős különböző mirigyek sorvadásnak indulnak. Meglehetősen ritka betegség, a népesség 0.5–1%-a lehet érintett.
5. Szklerózis-multiplex: az immunrendszer az idegsejtek ellen fordul, így az agyat és a gerincet is érinti. Rendkívül súlyos betegség, rokkantsághoz is vezethet. A betegség lefolyása eredményeként hegesedés (sclerosis) alakul ki a szervezet több területén (multiplex). Szintén gyakoribb a nők körében, az első tünetek 20 és 40 éves kor között jelentkezhetnek.
6. Addison-kór: a betegség során csökken a mellékvese-kéregben termelődő hormonok mennyisége, ami gyengeséggel, étvágytalansággal, émelygéssel járhat, súlyosabb esetben anyagcsere-összeomláshoz vezethet. Világszerte 100 000 ember közül 1 Addison-kóros beteget diagnosztizálnak, általában 30 és 50 éves kor között jelentkezik.
7. Rheumatoid arthritis: a legsúlyosabbnak kikiáltott reumatológiai betegség, mivel az immunrendszer tönkreteszi a porcokat, ízületeket, ami a mozgás korlátozottságához vezet. A betegség a lakosság 0,3–1%-át érinti, 30 éves kor felett jelentkezhet.
8. Behcet-kór: a kiserek gyulladásával járó szisztémás betegség, mely a férfiak esetében súlyosabb, a nők körében gyakoribb. Alapvetően igen ritka kór, a szájon és a nemi szerveken jelentkező afták, fájdalmas bőr alatti csomók adják hírül jelenlétét.
9. Lisztérzékenység vagy cöliákia: kiváltója a gabonákban található fehérje, a gliadin, a betegség az egész szervezetre hatással van. Az immunválasz során a vékonybélbolyhok elpusztulnak, így felszívódási zavar alakul ki. A tünetek változatosak, van, akinél rendkívül enyhék, van, akinél életminőség-romlást eredményeznek. A betegség életkortól függetlenül bárkinél jelentkezhet, és csak diétával tartható kordában. A betegség 70%-ban a nőket érinti.
10. Hashimoto-betegség: a pajzsmirigy gyulladásával és károsodásával járó betegség, amely során a szervezet olyan ellenanyagokat állít elő, amelyek pusztítják a pajzsmirigyet. Rendkívül gyakori, minden 10. embert érint, és a betegek között a nők vannak túlsúlyban. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködése jelezheti a problémát.
11. Pikkelysömör: a bőr fokozott elszarusodásával járó kór 20 és 30 éves kor között alakul ki. Magyarországon kb. 200 000 embert érint, gyakran a genetikai tényezők váltják ki. Jellegzetes területeken jelenik meg, általában ott, ahol a bőrt leginkább éri irritáló hatás.
12. Scleroderma: a bőr gyulladásával, majd sorvadásával járó betegség, belső szerveket is érinthet. Nem kifejezetten gyakori, de annál súlyosabb. 15%-ban gyermekkorban kezdődik
13. Vasculitis: az erek gyulladásával járó betegség, mely során egy szervet ellátó erek begyulladnak, így a szerv is károsodik. Többféle kórképet is meghatároznak, de meglehetősen ritka betegség, a gyakoribb típusok is csak 220 embert érintenek 1 000 000 főre vetítve.

Ezeken túl persze rengeteg egyéb autoimmun betegséget is meghatároztak már, akár az ismétlődő vetélések vagy a megtermékenyülés nehézsége mögött is állhat autoimmun betegség.

A diagnózis felállítása, a betegség kivizsgálása

A kórkép felállításához számos tényező ismeretére szükség van, hiszen rendkívül változatos betegségeket foglalnak magukba az autoimmun eredetű problémák. Míg egyes megbetegedések egyértelmű tünetekkel jelentkeznek, addig mások felderítése hosszú folyamat.

Sok esetben egy alapos orvoson múlhat, hogy valóban kiderüljön, mi is okozza a tüneteket, de az alábbiakat is érdemes szem előtt tartani:

• Ismerjük meg a családunk kórtörténetét! Mivel genetikai betegségről van szó, a felmenők betegségeinek ismeretében sokkal könnyebb lehet a diagnózis felállítása.
• Írjuk fel a tüneteinket! Mivel a tünetek sokszor nem kapcsolódnak egymáshoz, egy lista vezetése sokat segíthet a diagnosztizáló orvosnak.
• Keressük meg a megfelelő orvost! Ha ismerünk hasonló problémával küzdő sorstársat, kérjünk ajánlást! A helyes diagnózis és a megfelelő gyógyítási folyamat a legtöbb esetben az orvoson áll, így jó, ha alaposan körüljárjuk a lehetőségeket.
• Kérjünk alapos klinikai kivizsgálást! Ezt az orvos általában magától is kezdeményezi, ugyanis a betegség feltérképezéséhez alapos laboratóriumi vizsgálatok is társulnak. Annál is inkább, mivel a pontos diagnózishoz és kezeléshez lehetséges, hogy olyan vizsgálatokon is részt kell vennünk, amelyeket elsőre talán nem tartunk indokoltnak.
• Kérjünk bátran másodvéleményt! Mivel az autoimmun betegségek komplexek és változatosak, a tünetek sokszor homályosak. Lehetséges, hogy a kezelőorvos először nem is gondol autoimmun betegségre. Bizonytalanság esetén jól jöhet más orvosok véleménye is.
• Készítsünk tervet a kezeléshez, és működjünk együtt! A kezelés rengeteg elemet foglalhat magába: gyógyszeres kezelést, diétát, mozgást, a korábbitól eltérő életmódot. A gyógyulás érdekében alaposan ismernünk kell a lehetőségeket, és betartani, amit a kezelőorvos javasol.
• Fogaddjuk el, hogy ez hosszú menet lehet! Egyes autoimmun betegségek esetében a kezelésig eljutni rögös út. Helytelen diagnózisok, rengeteg kezelés, több kipróbált gyógyszer vezethet a gyógyulásig, amit nem könnyű elfogadni. A sorstársak felkeresése sokat segíthet.

Az autoimmun betegségek gyógyítása

A kezelés során elsődleges, hogy az immunrendszer válaszait szabályozzák, és a tüneteket enyhítsék. A tünetek és a betegség súlyosságának megfelelően a gyógyszeres kezelés mellett (vagy legjobb esetben helyette) az életmód megváltoztatása is alapvető fontosságú. A legtöbb betegség esetében a táplálkozás és a mozgás kiemelt jelentőségű. A gyógyszeres kezelés az alábbiakat takarhatja:

• Szteroidok, amelyek gyorsan és hatékonyan csökkentik az immunrendszer túl aktív válaszát. Emellett sajnos lelassítják az egész immunrendszert, ami súlyos mellékhatásokkal járhat.
• Gyulladáscsökkentő szerek, amelyek segítenek az immunrendszer szabályozásában, miközben továbbra is támogatják a szervek működését.
• Nagy dózisú immunszupresszió: az immunrendszert elnyomó gyógyszerek alkalmazását a közelmúltban próbálták ki ígéretes eredménnyel. Különösen korai beavatkozás esetén lehetséges a gyógyulás ezek használatával.

Emellett vannak gyógyszerek és kezelések a tünetek enyhítésére: fájdalomcsillapítók, gyógyszerek depresszió és szorongás kezelésére, inzulininjekciók, altatók, plazmacserék, amelyek során egy gép leveszi a vér egy részét, eltávolítja a zavaró antitesteket, és visszajuttatja a vért a szervezetbe. Krémek és tabletták kiütésekre, intravénás immunglobulin (IVIg), antitestekből álló vérkészítmény, amely segíthet az immunrendszer korrekciójában anélkül, hogy leállítaná annak normális működését.

Tehát a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Az életmód változtatása nélkül azonban jelentős eredmény nehezebben érhető el.

A mozgás, a fizikoterápia, a gyógytorna, a dohányzás abbahagyása és a táplálkozás kiemelkedő jelentőségűek. Az alábbi étrendbeli változtatások sokat segíthetnek: több D-vitamin, cink szedése, probiotikumok szedése (természetes táplálékból is!), egyes gyógynövények alkalmazása, omega-3 zsírsavak, kurkumin alkalmazása, gyömbér stb.

Persze mindezek használata előtt konzultáljunk orvosunkkal, de egy kiegyensúlyozott, vitaminokban és tápanyagokban gazdag étrend, egy betegséghez igazított diéta rengeteget segíthet.

A legtöbb betegség kezeléséhez kapcsolódóan a kezelőorvos javasolhatja dietetikus felkeresését, és elrendelhet a betegséghez igazított étrendet is. Ezzel mindenképp éljünk, hogy a szervezetedben lévő gyulladások enyhüljenek!

Mit tehetünk az autoimmun betegségek megelőzéséért?

A megelőzés természetesen számos kellemetlen tünettől, fájdalomtól, tortúrától kímélhet meg. Alapvetően az alábbiak betartásával csökkenthető a kockázat (különösen, ha a veszélyeztetett csoportba tartozunk):

• Ne dohányozzunk!
• Mozogjunk sokat és rendszeresen!
• Kerüljük a méreganyagokat!
• Használjunk természetes alapanyagokat, maradjunk távol a feldolgozott élelmiszerektől!
• A túlzott alkohol- és koffeinfogyasztás szintén nem előnyös!

Emellett ki kell térnünk a gyermekvállalás kérdésére is. Ugyanis autoimmun betegséggel a családtervezés is komplikáltabb: a teherbeesés nehezített terep, ráadásul a gyógyszerek károsíthatják a magzatot is.

Mindenképp egyeztessünk a kezelőorvosunkkal, mielőtt gyermekvállalásra adnánk a fejünket, ugyanis egyes gyógyszerek (és maga a betegség is) veszélyeztetheti a babát.

A nőket gyakrabban érintik a szóban forgó betegségek, és nem biztos, hogy a hormonális változások jó irányba terelik majd a gyógyulást. Mivel az autoimmun betegségek közel 350 millió embert érintenek világszerte (kiemelkedő arányban a fogamzóképes nőket), alapos tervezés szükséges a teherbeesés előtt.

Összességében az autoimmun betegségek sokfélék, rengeteg tünettel járhatnak együtt, kivizsgálásuk pedig nem egyszerű folyamat. A kezelés során (a betegség súlyosságától függően) a természetes, természethez közeli megoldások sokat segíthetnek.

Jó gondolat a megelőzésre, a megfelelő életmódra fókuszálni, hogy a betegségek minél kisebb rizikót jelentsenek az életedben.

Borítókép: elements.envato.com