Szimpatika – A kézírásos jegyzetelés segít tanulni

Ma már van arra bizonyíték, hogy a kézzel leírt szavak helyesírását jobban meg tudjuk tanulni, illetve a memóriánkban is jobban megragad, amit így írunk.

Egy újonnan, a Frontiers is Psychology folyóiratban publikált kutatás eredménye újabb érvet adott ehhez, és mérésekkel is igazolta azt, amire valószínűleg diákok milliói rájöttek már maguktól: a kézzel írt jegyzetelés során jobban megjegyzi az ember a tanultakat.

A kutatók most összehasonlították, mi zajlik az agyban a kézírásos és a gépírásos jegyzetelés alatt.

A kutatócsoport EEG (elektroenkefalográfia) révén vizsgálta meg a tanulás során kialakuló agyi kapcsolatokat. 36 alanyt mértek fel, mindegyikük egyenként 30 feladatot kapott, egy-egy szót kellett leírniuk kézírással, illetve gépeléssel – ezt a feladatok elején jelezték nekik.

A feladatok idején a fejükre helyezett érzékelők segítségével a kutatók rögzítették az agyi aktivitásukat. Minden szóra 25 másodperc idő jutott, ezen idő alatt egy-egy szót többször egymás után leírtak, ennyi elegendőnek tűnt a megfelelő mérésekhez.

A kutatók arra jutottak a mérésekkel, hogy a különböző aktív agyterületek közt kiépült kapcsolatok sokkal gazdagabbá váltak a kézírásnál, mint a gépelésnél.

Ez amiatt lehet, hogy a betűk kézi megformázása során az érzékszerveinket is aktívabban használjuk, a kutatók szerint ez, valamint a kézmozgás precíz irányítása együtt segítik elő a komplexebb agyi aktivitást.

A gépi írásnál egy nagyon egyszerű mozdulattal (billentyű lenyomása) megformázzuk a betűt, ez pedig egyáltalán nem stimuláló az agyunk számára, ezért a tanulási folyamatokban se hagy mély nyomot.

A kutatók szerint még mindig nagyon fontos a kézírás, ezért meg kell tanítani a gyerekeknek, amellett, hogy a technikai fejlődésről se szabad lemondani.

Eltérő helyzetek eltérő módszernek kedveznek: míg egy óra alatti jegyzeteléshez tökéletes és a memória számára is üdvös a kézírás, ha egy hosszabb esszét kell írni, akkor jobb azt géppel tenni.

Borítókép: elements.envato.com