Az elhízás okoz hormonzavarokat, vagy fordítva?

A plusz kilók elsődleges oka igen egyszerű: több az energiabevitel, mint a felhasználás: vagyis túl nagy a kalóriabevitel, melyet a kevés mozgás már nem kompenzál. Ez azonban egy igen leegyszerűsített megközelítés, hiszen számos tényező árnyalja a folyamatot, pl. a hormonális állapot.

A túlsúly fellépése tehát egy igen komplex probléma, amely mögött számos ok áll. Az olyan hormonzavarok, mint pl. a pajzsmirigy alulműködés, az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, az ösztrogéndominancia vagy a mellékvese zavara igen könnyen vezethet ahhoz, hogy többet mutat a mérleg nyelve a kelleténél.

Ám érdemes tudni, hogy ezek közül több is a helytelen életmód következménye, annak ellenére, hogy vannak köztük autoimmun eredetűek is (pl. a pajzsmirigy alulműködést okozó Hashimoto betegség).

A zsírszövet endokrin szerepe

A zsírszövet nem csupán az energiatárolásért felel, hanem egy endokrin szerv is egyben, vagyis több hormont választ el és juttat a keringésbe- ezek az ún. adipocitokinek, melyeknek kutatások szerint nagy szerepük van az elhízás kialakulásában, mivel ezek a hormonok fontos szerepet játszanak a glükóz, a koleszterin és a nemi hormonok metabolizmusának szabályozásában.

Ilyen anyag többek között a leptin és az adiponektin is. Ez utóbbi például javítja a szervezet inzulinérzékenységét (így segít megvédeni a 2-es típusú cukorbetegség ellen), a leptin pedig szabályozza az éhségérzetet azáltal, hogy biztosítja a jóllakottság érzését, így hozzájárul a megfelelő energiaegyensúlyhoz.

Ha a BMI magas – vagyis az illető elhízott-, akkor túl sok leptin kerül a vérbe. Ez egy idő után a hormonnal szembeni érzékenység hiányát okozza (leptin rezisztencia). Emiatt az illető többet eszik, mint amennyire szüksége lenne.

Ördögi kör

Látható tehát, hogy a túl sok zsírszövet már eleve kialakít egy nem optimális állapotot, melyet tovább ront a zsírszövet által termelt hormonok zavara is. Vagyis ez egyfajta spirált hoz létre, melybe újabb és újabb endokrin problémák csatlakozhatnak.

Hiszen a hormonrendszer tagjai egy egymással szoros kapcsolatban álló, mindenre reagáló rendszer, így, ha valahol zavar keletkezik, úgy dominószerűen borul sok egyéb más rész is. Probléma lép fel a szénhidrát- anyagcserében (IR, cukorbetegség), a nemi hormonok szintézisében, a pajzsmirigy működésében stb.

“Itt érdemes megemlíteni az ösztrogén és a zsírszövet kapcsolatát is. A zsírszövet ugyanis ösztrogént is termel és tárol, ami pedig hozzájárul a zsírraktárak növekedéséhez. Éppen ezért fordul elő gyakrabban ösztrogéndominancia azoknál, akiknek magasabb a BMI-jük, ami pedig még tovább ront az ösztrogéndominancián”- magyarázza Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa.

Mit lehet tenni?

Ahogy látható, nem lehet egyértelműen kijelenti, hogy a hormonzavar okozza a túlsúlyt vagy inkább fordítva, hiszen egymásra ható, igen komplex folyamatokról van szó. Éppen ezért a megoldás is összetett, nem elég csupán bevenni hormonzavarra napi egy tablettát és várni, hogy kússzanak le a kilók.

Ilyenkor elengedhetetlen az életmódterápia is, hiszen ahogy csökken a zsírmennyiség, úgy javul a hormonális állapot is. Ezt természetesen gyógyszeresen meg lehet támogatni (sőt, bizonyos esetekben kell is), ám ha a kezelésnek csupán az egyik részét alkalmazzuk, úgy nem lehet elérni a kívánt hatást!

Mi kell ahhoz, hogy kikerüljünk a túlsúly-hormonzavar ördögi köréből?

• Megfelelő életmód követése (diéta, mozgás)
• Gyógyszeres kezelés (indokolt esetben)
• Megfelelő D-vitamin ellátottság
• Kellő stresszkezelés elsajátítása

Borítókép: elements.envato.com