A kísérleti egerekben hatásosnak bizonyuló védőoltást egy influenzavírus és a kokain molekuláris szerkezetét utánzó hatóanyagból állították elő. Hatásmechanizmusa az, hogy a molekuláris szerkezetet az immunrendszer betolakodónak érzékeli és megtámadja, s mielőtt a hatóanyag az agyba jutna, elpusztítja.
Hosszú évek kutatómunkájának eredményeképpen, immunizálási eljárással sikerült ilyen reakciót kiváltani az egerek szervezetében. Az állatok immunrendszere betolakodóként értékelte a vakcina anyagát, s megakadályozta hogy az agyba jusson.
Mivel a kábítószerek hatásukat az agy különböző területein fejtik ki, abban az esetben, ha el sem jutnak odáig, semmiféle jó érzést nem váltanak ki. Fölöslegessé válnak, kár elszívni, belőni őket. A kísérletek során a vakcinával oltott egerek memóriasejtjei, az immunrendszer erőteljes válaszát követően, elraktározták a szer kémiai szerkezetét. Ezt onnan tudják a kutatók, mert miután a kísérlet eredményességének ellenőrzése végett valódi kokaint juttattak be az állatok szervezetébe, kiderült, hogy védekező rendszerük azonnal fellépett az anyag ellen, előbb, mint hogy a hatóanyag az agyba jutott volna. A kezelést követő magatartás-vizsgálatok nem mutatták ki a drog hatását az immunizált egereknél, az oltóanyagot nem kapott egereknél természetesen igen. A kutatás eredménye rendkívüli jelentőségű. Ha sikerül embereken végzett klinikai kísérletekkel is ugyanezt a hatást kiváltani, megoldódott az emberiség különböző anyagoktól való függőségek kérdése. Egyszerű oltással le lehet majd szoktatni a segítségre szoruló pácienseket. S nem csak a kokainról. Hiszen a kokain elleni védőoltás mintájára ki lehetne alakítani egy heroin-, vagy akár nikotinellenes vakcinát is.
Kísérleti egerekben hatásosnak bizonyult az a vakcina, amelyet amerikai kutatók kábítószer-függőség ellen kísérleteztek ki.