Szimpatika – A hangok ereje a test és a lélek gyógyításában

A zene és az érzelmek

Mindenkinek volt már része olyan intenzív érzelmekben, amikor euforikus örömmel töltötte el a zene ritmusa, vagy megríkatta egy szomorú népdal. Az emberi érzelmekhez való kötődése miatt a zene hatékony eszköz a hangulatunk, az érzelmeink javítására: megnyugtathat, vagy energikusabbá tehet minket. A zene segít kifejezni és megérteni az érzelmeinket, ezáltal felszabadulttá, élettelivé válhatunk.

Zeneterápia

Nem véletlen, hogy a terapeuták sikeresen alkalmazzák a zenét a depresszió gyógyításában, a stressz oldásában. (Utóbbi esetében nemcsak a relaxációs, hanem az energizáló zenék is segíthetnek, a legjobb eszközei ennek az ütős hangszerek.)

A zenehallgatás ugyanis képes csökkenteni a stresszhormonok szintjét a szervezetben, ami csillapítja az idegességet és növeli a nyugalmi érzést, elcsendesíti az elménket.

Egyre több a bizonyíték a zeneterápia pozitív hatására a nyelvi károsodás, a figyelemzavar, az olvasási zavarok, sőt az autizmus esetében is. Az egyik legismertebb alkalmazási területe az agysérülések, a stroke utáni rehabilitáció, valamint az afázia terápiájában is kifejezetten sikeres az ének és a zene alkalmazása.

A zene és az agy

A zeneterápiával éppen azért lehet jó eredményeket elérni számos területen, mert a zenehallgatás és a zenélés pozitívan befolyásolja az emberi agy működését.

A gyerekek és a felnőttek számára egyaránt előnyös lehet a zene tanulása és gyakorlása. Segíthet fejleszteni a memóriát, a koncentrációt és az elemző képességeket, továbbá áldásos hatást gyakorol a mentális képességekre és fejleszti az érzelmi intelligenciát.

A művészeti képzés és a zenei nevelés által empatikusabbá, szociálisan érzékenyebbé válunk. A zeneművelésnek köszönhetően a kreatív gondolkodás is könnyen elsajátítható. Egy tavaly lezárult, majdnem 50 éven át tartó kutatásnak köszönhetően beigazolódott, hogy azok a gyerekek és fiatalok, akik zenét tanulnak, javulást értek el matematikából. A hangszeres zene tanulása a tanulók 69 százalékánál, a normál énekóra pedig 58 százalékuknál javította a matematikaeredményeket.

Zenei emlékek

Pszichológiai szóhasználattal élve, az emlékezetünkben is ott van a zene: a szomorú és boldog pillanatokhoz, nagyobb életeseményekhez tapadva zenei emlékekben őrizzük életünk epizódjait. Ezeket az emlékeinket pedig elő is csalogathatjuk a zene által.

Ez segíthet az időskori elbutulásban (demencia) és az Alzheimer-kórban szenvedők emlékeinek mozgósításban.

Amikor demens betegek olyan harmóniákat hallgatnak, amelyeket 10 és 30 éves koruk között ismertek, visszakapják az emlékeiket, gondolatban fiatalkori helyszíneken járhatnak, kizökkenek az apátiájukból. Még ha rövid időre is, de visszanyerik az identitásukat.

Vizsgálatok igazolják, hogy a memóriavesztéssel járó állapotban a régi ismerős dallamok emlékezeti asszociációkat hoznak létre, kulcsingereket stimulálnak és beindítják az emlékezés folyamatát. A páciensek átmenetileg visszanyerhetik a biztonságérzetüket. A jobb életminőség megélésében ez felbecsülhetetlen ajándék.

Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975-ben az UNESCO október 1-jét a zene világnapjává nyilvánította. A hegedűművész szerint meg kell becsülnünk a csöndet, és azért fontos megismernünk a muzsikát, mert közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat.

Borítókép: pixabay.com