2 perc
Szívem, szívem
Módosítva: 9/28/2023 Forrás: Szimpatika 2 perc szívszívinfarktusszívátültetésSzemezgetőszívbetegségszívelégtelenségszívpanaszokSzív- és érrendszer
Szeptember 29-én van a szív világnapja. Az emberi test keringési központjával aránylag sokat foglalkozunk a hétköznapokban, de számos tényt és érdekességet csak kevesen ismernek róla.
Az emberi szív nagyjából akkora, mint egy méretesebb,ökölbe szorított kéz. Tömege átlagosan 250-350 gramm közé esik, és egy nap mintegy százezerszer dobban – a felnőttek esetében 60-80 alkalommal, egy újszülött esetében 70-190 alkalommal egy perc alatt. Ez egy egész életre levetítve körülbelül 3 milliárd szívverést is jelenthet. A nők szíve gyorsabban ver a férfiakénál: átlagosan 78-at egy perc alatt, ugyanez a szám a férfiaknál 70.
A szív egy egészséges, átlagos felnőtt ember testében nagyjából bő őt és fél liter vért keringtet. Az általa termelt energiával csaknem 30 kilométeren át lehetne hajtani egy teherautót – vagyis egy emberöltő alatt akár a holdig is eljuthatna a szívmeghajtásos jármű.
A szívünk a mellkasunk középső, balra húzó féltekéjén található, ugyanakkor ez nem kizárólagos: a veleszületett, úgynevezett situs inversus (azaz fordított helyzet) állapot esetén a belső szervek a normálishoz képest tükrözve helyezkednek el odabent. Ez az állapot alapesetben nem okoz rendellenességeket, bár statisztikailag kimutatható, hogy a vele élőknek kissé gyakrabban kell szívpanaszokkal szembenézniük. Ez a különbségi arány azonban nem jelentős.
A bolygónkat benépesítő élőlények közül a parányfürkész rendelkezik a legkisebb szívvel. A legszaporábban az amerikai törpecickány szíve ver: nem kevesebb mint ezerkétszáz alkalommal dobban percenként. A leghatalmasabb szívük a bálnaféléknek van: a kék bálnáé mintegy 180 kilogrammot nyom. A zsiráfok szíve különleges, aszimmetrikus alakú, a bal kamra vastagabb a jobbnál, mivel ennek kell feljuttatnia a vért a hosszú nyakon az állat agyáig.
Létezik olyan, amikor valakinek „megszakad a szíve”: az úgynevezett megtört szív szindróma, szaknyelven takotsubo kardiomiopátia nagyjából hasonló tünetekkel jelentkezik, mint egy infarktus, csak éppen a stresszhormonok váltják ki valamilyen különösen súlyos érzelmi vagy fizikai megrázkódtatás – hozzátartozó halála, baleset – következtében. Elméletben elképzelhető, hogy valaki elhalálozzon tőle, ez azonban extrém módon ritka.
A legtöbb szívinfarktus hétfői napra esik. A szív daganatos elváltozása ugyanakkor a ritka rákbetegségek közé tartozik.
Az első nyitott szívműtétet 1893-ban hajtották végre, az orvos az Egyesült Államok egyik első afroamerikai kardiológusa, Daniel Hale Williams volt. Az első beültethető pacemakert 1958-ban operálták be egy Arne Larsson nevű férfiba – aki túlélte a műtétet végző sebészt, és 86 éves korában hunyt el, a szívműködésével nem összefüggő okokból. A legfiatalabb beteg, akin szívműtétet végeztek, mindössze egy perccel korábban jött a világra, olyan rendellenességgel, amit a legtöbb újszülött nem él túl. A beavatkozás sikeresnek bizonyult, de a beteg kislány később szívátültetésre szorult. Az első sikeres szívátültetést Christiaan Barnard professzor végezte el 1980- ban; páciense, Louis Washkansky tizennyolc napot élt az új szívével.
Borítókép: elements.envato.com