2 perc
Egybalkezes feltalálók
Módosítva: 9/2/2023 Forrás: Szimpatika 2 perc Szemezgető
Ma már senkit nem rekesztenek ki amiatt, hogy nem a „szebbik kezét” használja, ha tollat, vagy egeret kell ragadni, a fordítva húrozott gitárok sem ritkák, főként amióta Jimi Hendrix vagy Sir Paul McCartney melódiái elvarázsolták a 60-as évek fiatalságát és balkezeseknek való szerszámokat is találni a boltokban. De nem volt ez mindig így, sok gyereket szoktattak át a jobbkézhasználatra több-kevesebb sikerrel, sőt a 19. században egyesek a balkezességet a bűnözői hajlammal kapcsolták össze. Erre a hátrányos megkülönböztetésre kívánja felhívni a figyelmet a balkezesek világnapja, amelynek tiszteletére mi is összegyűjtöttünk néhány olyan híres „balog”-ot, aki sokat tett az egészségügy fejlődéséért.
A Curie-család felfedezéseit nem véletlenül jutalmazták Nobel-díjjal, amit ma nukleáris diagnosztika néven ismerünk – CT, MR, PET és a jó öreg Röntgen – nem létezhetne az ő kutatásaik nélkül. Marie és Pierre Curie nem csak zseniális tudósok voltak, de mindketten balkezesek, ahogyan leányuk, a szintén Nobel-díjas Irène Joliot-Curie is, nemkülönben férje Frédéric Joliot-Curie.
Bessie Blount csak hétéves volt, amikor egyik tanára felpofozta, mivel bal kézzel írt. A kislány elhatározta, hogy ha a ballal nem szabad, hát akkor jobb kézzel sem fog tollat ragadni, így elkezdte a lábát használni, és hamarosan tökélyre fejlesztette a lábbal írás módszerét. Később nővérnek tanult és a II. világháborúban karjukat vesztett katonáknak tanította meg, hogyan kell a lábukat használni az íráshoz. Egy gépet is kifejlesztett, amivel a sérültek önálló étkezésre is képessé váltak. Azonban igazi szenvedélye a betűvetés maradt, évtizedeken keresztül dolgozott írásszakértőként a rendőrségnek.
Albert Schweitzer kétségtelenül a 19. század egyik „szuperhőse”, lelkész, orvos, orgonaművész, misszionárius, teológus, filozófus nem véletlenül kapott Béke Nobel-díjat.Az elismeréssel járó összegből leprakórházat alapított Afrikában, ahol élete nagy részét töltötte, ritka betegségek tanulmányozásával és a betegek ápolásával.
Bach iránti rajongása, valamint az orgonajáték és orgonaépítés iránti szenvedélye a trópusokra is elkísérte, az ottani körülményeknek megfelelő orgonát épített, a D-moll toccata és fúga gyakorta hangzott fel a balkezes mester játéka nyomán az őserdő sűrűjében.
Dr. Csókay Andrást nem kell olvasóinknak bemutatni, a világhírű idegsebész szakterülete többek között a koponyasérülések és a mikroérsebészet is. Hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki, amikor a közelmúltban egy bangladesi sziámi ikerpárt szétválasztó orvosi team vezetőjeként sikeres műtétsorozatot hajtott végre. A professzor azonban jobbkezes, gyerekkorában szoktatták át balkezességről, amelynek következtében dadogni kezdett. Számos egyedi műtéti eljárás fűződik a nevéhez, ennek ellenére azt vallja, hogy ő csak kezel, aki valójában betegeket gyógyít, az a Jóisten.
Borítókép: elements.envato.com