Szimpatika – Egybalkezes feltalálók

A Curie-család felfedezéseit nem véletlenül jutalmazták Nobel-díjjal, amit ma nukleáris diagnosztika néven ismerünk – CT, MR, PET és a jó öreg Röntgen – nem létezhetne az ő kutatásaik nélkül. Marie és Pierre Curie nem csak zseniális tudósok voltak, de mindketten balkezesek, ahogyan leányuk, a szintén Nobel-díjas Irène Joliot-Curie is, nemkülönben férje Frédéric Joliot-Curie.

Bessie Blount csak hétéves volt, amikor egyik tanára felpofozta, mivel bal kézzel írt. A kislány elhatározta, hogy ha a ballal nem szabad, hát akkor jobb kézzel sem fog tollat ragadni, így elkezdte a lábát használni, és hamarosan tökélyre fejlesztette a lábbal írás módszerét. Később nővérnek tanult és a II. világháborúban karjukat vesztett katonáknak tanította meg, hogyan kell a lábukat használni az íráshoz. Egy gépet is kifejlesztett, amivel a sérültek önálló étkezésre is képessé váltak. Azonban igazi szenvedélye a betűvetés maradt, évtizedeken keresztül dolgozott írásszakértőként a rendőrségnek.

Albert Schweitzer kétségtelenül a 19. század egyik „szuperhőse”, lelkész, orvos, orgonaművész, misszionárius, teológus, filozófus nem véletlenül kapott Béke Nobel-díjat.

Dr. Csókay Andrást nem kell olvasóinknak bemutatni, a világhírű idegsebész szakterülete többek között a koponyasérülések és a mikroérsebészet is. Hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki, amikor a közelmúltban egy bangladesi sziámi ikerpárt szétválasztó orvosi team vezetőjeként sikeres műtétsorozatot hajtott végre. A professzor azonban jobbkezes, gyerekkorában szoktatták át balkezességről, amelynek következtében dadogni kezdett. Számos egyedi műtéti eljárás fűződik a nevéhez, ennek ellenére azt vallja, hogy ő csak kezel, aki valójában betegeket gyógyít, az a Jóisten.

Borítókép: elements.envato.com