Szimpatika – Ha az idegeinkre megy a meleg

Azontúl, hogy ilyenkor sokat izzadunk, az idegeinkre is hatással van a hőség, rosszabbul alszunk, fáj a fejünk, idegesebbek és álmosabbak vagyunk, egy-egy nyári vihar és az azt övező fronthatás pedig kifejezetten kellemetlen tüneteket okozhat. Miért és hogyan hat a nyári időjárás az idegeinkre?

A vegetatív idegrendszer – az idegrendszerünk azon része, amely szabályozza testünk automatikus működését – teljesen máshogyan működik a nagy melegben. Míg hidegben szűkülnek az erek, emelkedik a vérnyomás, melegben ez épp fordítva van, azaz tágulnak az erek, csökken a vérnyomás, ezáltal a keringés is lelassul. És nemcsak a perifériás erekben, hanem az agyi erekben is. Az izzadás pedig nemcsak folyadék-, de sóveszteséggel is jár. Hogyha nátrium ion távozik az erekből, az idegsejtek több folyadékot tárolnak, tulajdonképpen „megduzzad” az agy. Ez a fizikai változás pedig kihat globálisan az idegrendszerre, például megfájdulhat a fejünk.

Mi a helyzet a meleg égöv és a sarkkör lakóival? Az ő idegrendszerük egyszerűen alkalmazkodottaz éghajlathoz?

Nálunk a légnyomás váltakozása sokkal dinamikusabb, mint az olyan országokban, ahol egyenletesebb a hőmérséklet. Nyáron a hideg-, melegfrontok jobban igénybe veszik a szervezetünket, mivel ilyenkor érzékenyebbek vagyunk a meleg miatt. Gyakori jelenség, hogyha nagyon lehűl a levegő, akkor az epilepsziás betegek tünetei erősödnek, melegfrontkor pedig sokkal gyakoribb a stroke. Miután a trópusi országokban nincs ekkora különbség az egyes hónapok között, ott nem annyira érzékenyek az emberek a frontokra. Da a panaszok kialakulásánál az is nagyon meghatározó, hogy kinek milyen alapbetegsége van. Egy 20 éves sportolót nem fog annyira megviselni a légnyomásváltozás, mint egy 60 éves cukorbeteget, akinek érszűkülete van.

Mit csinál a szervezetünkkel a légnyomás? Mert ugye, ez elvben egy olyan dolog, amit nem is érzékelünk...

Közvetlenül nem, de a hatásait jelezheti a szervezetünk. Vannak emberek, akik eleve genetikusan frontérzékenyek. Sőt, egy bizonyos kor felett szinte mindenki azzá válik, gyakran halljuk az idősebbektől, hogy itt fáj, ott hasogat,az ízületi panaszok is jönnek-mennek. De általános „fronttünet” a fejfájás, a keringési probléma, a szívritmuszavar. Ezeket mind a külső és a belső, az erekben, a tüdőben, az agyban lévő nyomás változása okozza. De idővel a meleghez,a légnyomásváltozásokhoz is alkalmazkodni tud a szervezet.

Mire kell figyelnünk, amikor mesterségesen próbáljuk befolyásolni a hőmérsékletet, például légkondicionáló berendezéssel?

Ha a kinti hőmérséklet 37 fok, mi pedig lehűtjük a lakást 17 fokra, és ki-be járkálunk, az nem tesz jót a keringési rendszernek. Ha túl gyors a változás, azt biztosan megsínyli a szervezet, pláne, ha már nem olyan rugalmasak az érfalak. Szívritmuszavar, vérnyomásingadozás, fejfájás vagy nagyon rossz közérzet, esetleg ájulás is bekövetkezhet. Mindenképp hagyjunk időt a szervezetünknek az átállásra.

Hogyan kerülhetők el ezek a problémák, akár időskorban is?

A legfontosabb a megfelelő mennyiségű és minőségű, rendszeres folyadékfogyasztás. Az ajánlott napi folyadékbevitel 10 kg testsúlyonként 3-4 dl, azaz egy 70 kg-os ember számára ez napi kb. 2,5 litert jelent. Fontos, hogy rendszeresen igyunk, óránként vagy másfél óránként. Részesítsük előnyben a szénsavmentes italokat, mert ezek a folyadékok jobban hasznosulnak, könnyebben szívódnak fel. Kerüljük a megterhelő étkezéseket, válasszunk könnyebb, zöldségben, gyümölcsben gazdag ételeket. Ugyanakkor az is fontos, hogy pótoljuk a sót, mert ha sokat veszítünk belőle, az nem jó az agynak, az ereknek, és még szívritmuszavart is okozhat. A többi ásványi anyag pótlására is érdemes odafigyelni, mint például a magnézium vagy a kálium – a narancslében nagyon sok a kálium, tehát a szénsavmentes víz mellett érdemes néha azt is fogyasztani.

A napi mozgás és a káros szenvedélyektől mentes életmód mellett fontos, hogy rendben legyenaz alvás-ébrenlét ciklusunk. Ha valaki krónikus, tartós álmatlanságban szenved, annak az immunrendszere is nagyon legyengül, a hormonrendszere pedig felborul. A megfelelő minőségű alváshoz hozzásegíthetnek a különböző stresszkezelési technikák, az autogén tréning, a jóga és általában a mozgás. A tízezer lépés naponta – amelyet számos okoseszköz segítségével számontarthatunk – remek egészségmegőrző hatással bír.

Borítókép: elements.envato.com