Vérünk legnagyobb ellensége
Módosítva: 10/9/2024 2 perc AktuálisRákvérDaganatokleukémiacsontvelőlimfómanyirokcsomóvérrákÖsszes cikk
A rosszindulatú vérképző- és nyirokszervi, azaz onkohematológiai megbetegedésekkel – köznyelvi nevén vérrákkal – évente hozzávetőlegesen 1,3 millió új beteget diagnosztizálnak a világon. Ide tartoznak a különböző leukémiák, limfómák és a myeloma multiplexis, amelyek a rákos megbetegedések mintegy 7 százalékáért felelősek. Az emlő-, a tüdő-, a vastagbél- és a prosztatarák után az ötödik leggyakoribb daganatos betegségtípusnak számítanak. Az onkohematológiai megbetegedések kivizsgálásáról és kezeléséről Dr. Váróczy Lászlóval, a Debreceni Egyetem egyetemi docensével beszélgettünk.
Mi a vérképző szervek szerepe a szervezetben?
Legfontosabb vérképző szervünk a csontvelő, ez termeli a vérben található vörösvértesteket, fehérvérsejteket és vérlemezkéket. A fehérvérsejtek elsősorban az immunrendszerünk működésért felelősek, és a kórokozók elleni védekezésben játszanak fontos szerepet; a vérlemezkék a véralvadásban töltenek be lényeges feladatot; míg a vörösvértestek az oxigént szállítják szervezetünkben.
A vérképző szervek közül a csontvelő mellett még a nyirokcsomókat kell megemlítenünk: ezek nem sejteket termelnek, hanem a fehérvérsejtek éréséért felelősek.
A vérképző szerveknél is megjelenhetnek daganatos betegségek; a jelenleg rendelkezésre álló diagnosztikai eszközöknek, módszereknek köszönhetően ezek már könnyen beazonosíthatók.
„A több mint százféle onkohematológiai betegségnek három fő csoportját különböztetjük meg:
- a csontvelő daganatos megbetegedéseit leukémiának, avagy fehérvérűségnek,
- a nyirokcsomó eredetű daganatokat limfómáknak hívjuk,
- a myeloma pedig a csontvelő plazmasejtjeinek daganatos betegsége” – ismertette a hematológus szakorvos.
„Kórlefolyásuk szerint is osztályozhatjuk ezeket a betegségeket, amelyek alapján lehetnek akut, azaz agresszív és gyorsnövekedésűek, illetve krónikus, azaz lassabb lefolyásúak.”
Hogyan ismerhető fel a betegség? Mik a tünetei?
A betegség tünetei rendkívül általános jellegűek. Legtöbbször a vérképzési zavar miatt kialakult vérszegénységgel kapcsolatosak: gyengeség, fáradékonyság, alacsony vérnyomás, hajhullás jellemző.
A daganatos sejtek gátolhatják a vérlemezke képzést is. Az emiatt kialakult vérlemezke hiány vérzékenységet okozhat. A visszatérő fertőzések pedig a fehérvérsejtek megbetegedéseit jelezhetik, ami szintén a vérképző szervek megbetegedése miatt alakul ki.
A myeloma multiplexnek más jellegű tünetei vannak; ezt a betegséget a csontfájdalomról, fogyásról, illetve veseelégtelenségről lehet felismerni.
„Általában a háziorvosban merül fel a gyanú, hogy valami komolyabb baj lehet, hiszen a beteg elsőként őt keresi fel az általános tünetekkel. A legjellemzőbb, hogy első lépésben a vérszegénységre derül fény. A háziorvosi vizsgálat az esetek többségében megerősíti, hogy egyszerű vashiány vagy B12-vitaminhiány áll a vérszegénység hátterében, ellenkező esetben pedig a beteget hematológiai szakrendelésre küldik, további kivizsgálásra.
A megnagyobbodott nyirokcsomók is rosszat jelenthetnek, és szintén hematológiai kivizsgálást igényelnek. Ezek a megnagyobbodott csomók általában fájdalmatlanok és több mint két cm-es az átmérőjük.”
A korszerű laborvizsgálatoknak köszönhetően ma már egy vérvétel is elég lehet a diagnózishoz. Ha ez önmagában kevés, a kivizsgálás csontvelő mintavétellel, illetve nyirokcsomó biopsziával is kiegészül.
„A csontvelő, illetve a nyirokcsomó mintavételt helyi érzéstelenítéssel végzik, amely inkább kellemetlenséget jelent a beteg számára mintsem fájdalmat. Nincs szükség arra sem, hogy a beteg emiatt kórházi ellátást kapjon, járóbeteg ellátásban megoldható mindkét beavatkozás.”
A betegség pontosabb felméréséhez emellett szükség lehet röntgen-, CT- vagy Pet-CT- vizsgálatra is. Ebben a radiológus segíti a hematológus munkáját.
Új lehetőségek a betegek kezelésében
Az onkohematológiai betegségek kezelése az elmúlt években rendkívül sokat fejlődött. A páciensek lehetőségei korábban korlátozottabbak voltak; de szerencsére ma már lényegesen jobbak az esélyek a gyógyulásra, illetve a betegséggel történő együttélésre.
„A sok mellékhatást okozó kemoterápiáknál korszerűbb eljárások is rendelkezésre állnak: olyan célzott, daganatellenes kezelések, amelyek nemcsak kevesebb mellékhatással járnak, de eredményesebbek is. Rendkívül nagy könnyebbség a betegnek, ha nem kell bejárnia vagy befeküdnie a kórházba, akár otthon is beszedheti a tabletta formájában felírt gyógyszereket, és sokkal kellemesebb körülmények között gyógyulhat.”
Borítókép: unsplash.com
A rosszindulatú vérképző- és nyirokszervi, azaz onkohematológiai megbetegedésekkel – köznyelvi nevén vérrákkal – évente hozzávetőlegesen 1,3 millió új beteget diagnosztizálnak a világon.