Szimpatika – Népbetegség, mégis tabu

A hazai lakosság közel felének volt vagy jelenleg is van aranyérbetegséggel összefüggő panasza, ez az arány pedig jelentősen magasabb azoknál a korábbi becsléseknél, amelyek szerint az ország harmadát érintheti a betegség kisebb-nagyobb mértékben – egyebek közt az is kiderül abból az országos kutatásból, amelyet az áprilisban zajló edukációs aranyér hónap apropóján készítettek.

A felmérésből kitűnik, hogy a nők között kis mértékben ugyan, de magasabb a panaszosok aránya a férfiakhoz képest, illetve az életkor előrehaladtával egyre többen válnak érintetté.

Meglepő lehet, de a fiatalok körében sem ismeretlen a betegség: a 20 év alattiak több mint ötöde, a huszonéves korosztály harmada tapasztalta magán a tüneteket.

A nagy ugrás a 40. életévtől jön, az ötvenesek körében pedig már a 60%-ot közelíti az érintettek aránya. A leggyakoribb tünetnek a viszketés és a kitüremkedés számít, ezt a válaszadók közel kétharmada említette, míg a fájdalmat, illetve a vérzést a panaszosok 50 százaléka tapasztalta már.

Húsvétkor sem figyelünk oda az étkezésre

A kutatás rákérdezett a leggyakoribb tévhitekre is: az eredmények alapján úgy tűnik, hogy viszonylag gyengék a betegséggel kapcsolatos általános ismeretek.

Azzal például, hogy az aranyér gyakrabban előfordulhat a terhes nőknél, a válaszadók egyharmada sem volt tisztában, sőt, ezen belül a férfiak kevesebb mint egyötöde adott helyes választ.

Ezzel szemben a nők körében jobban tartja magát az a tévhit, hogy az aranyérből könnyen kialakulhat rákos megbetegedés, miközben csupán a megkérdezettek tizede ért egyet azzal, hogy az elhízás következménye is lehet az aranyér.

Azzal, hogy az aranyér megelőzésében segíthet a megfelelő táplálkozás, illetve bizonyos sportok is előidézhetik a betegséget, a válaszadók kevesebb mint harmada értett egyet.

Bár a közelgő húsvéti ünnepekre is jellemző étkezés, vagyis a rostszegény, nehéz és túlzott mennyiségben elfogyasztott fogások, valamint az alkoholos italok súlyosbíthatják az érintettek tüneteit, a kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy ez a fajta tudatosság sajnos nem számít jellemzőnek, hiszen a megkérdezett betegek alig több mint harmada figyel csak oda a kímélő étkezésre az ünnepi alkalmak során.

Nem beszélünk róla

Bár népbetegségről van szó, továbbra is tabunak számít, ráadásul a férfiak esetében valamivel nagyobb arányban, mint a nőknél.

Ez azt jelenti, hogy nem szívesen mondjuk el másoknak, ha érintettek vagyunk, a válaszadók felének ezért fogalma sincs arról, hogy a környezetében van-e olyan, akit érint a betegség.

A legnagyobb arányban a családtagokat szoktuk beavatni: az érintettek közel fele a közeli rokonoknak beszél róla, illetve a megkérdezettek harmada tud arról, hogy van a családjában érintett.

Ugyanannyian – 15-15 százalék – vannak azok, akik senkinek sem beszélnek a betegségükről, és azok, akik legalább a közeli barátaikat beavatják. Ehhez hasonló arányban fordulnak a betegek a gyógyszerészükhöz, de orvosi segítséget is csupán az érintettek bő harmada vesz igénybe.

Mivel az emberek túlnyomó többsége nem fordul szívesen sem orvoshoz, sem gyógyszerészhez, viszonylag sokan próbálkoznak házilagos gyógymódokkal.

A válaszadók harmada szerint rendszeres mozgással hatékonyan enyhíthetők a tünetek, a helyes ülésre vagy ülőfürdőre a megkérdezettek negyede voksolt. Hatékony megoldásnak leginkább a gyógyhatású krémeket tartják, az érintettek kétharmada van ezen az állásponton, miközben a szájon át szedhető tabletták ismertsége még szerénynek mondható.

Sokan – a válaszadók közel harmada – vélik úgy, hogy a műtét a legjobb megoldás.

Kiemelt kép: stock.adobe.com