Szimpatika – Mikortól beszélhetünk krónikus fájdalom szindrómáról?

A krónikus fájdalom szindróma (KFSZ) egy nehezen megközelíthető kórkép, hiszen magát a fájdalmat is nehéz objektíven felmérni, megítélni.

A megközelítés új formáját ajánlja az alábbiak szerint a The International Association of the Study of Pain nevű szervezet.

• A fájdalom mindig személyes tapasztalat, amit biológiai, pszichológiai és szociális tényezők is befolyásolnak. És ez fordítva is igaz: maga a fájdalom nem csak fizikailag befolyásolja a pácienst, de pszichésen és szociálisan is.
•  Mindenki a saját élettapasztalatai révén tanulja meghatározni a fájdalmat.
• A fájdalomtól szenvedő ember beszámolóját mindig tiszteletben kell tartani.
• A fájdalom nem feltétlenül csak szavakkal írható le, elképzelhető, hogy valaki nem verbálisan, hanem más viselkedési formával tudja kifejezésre juttatni a fájdalmát.  

Természetesen vannak konkrét kritériumai is a krónikus fájdalom szindrómának: 3-6 hónapnál régebben fennálló, más okkal nem magyarázható, szokványos fájdalomcsillapítókra általában nem reagáló fájdalomról van szó, amely nem korlátozódik egyetlen anatómiai régióra, és amelyben a psziché is érintett.

A hullámzó lefolyású tünetek meglehetősen szerteágazóak, krónikus fájdalom szindrómára utalhat többek közt:

• az égő jellegű fájdalom,
• az ízületi- és izomfájdalom,
• a mozgékonyság és az állóképesség csökkenése,
• a kimerültség, a nyilvánvaló ok nélküli fáradtság,
• az alvászavarok,
• a szorongás, az ingerlékenység, a hangulatzavarok, a depresszió
• munkahelyi és szexuális teljesítménycsökkenés,
• koncentráló képesség zavara.

Mi válthatja ki a krónikus fájdalom szindrómát?

Sok esetben egy konkrét betegség a kiindulópontja a jóval hosszabban tartó állapotnak, a krónikus fájdalom szindrómának. Ilyen lehet többek közt a rheumatoid arthritis, a hátfájás, a fibromyalgia, az ízületi gyulladás, az irritábilis bél szindróma, a daganatos betegségek.

Most folyik annak kutatása, hogy a Covid-19 szintén lehet-e alapja a KFSZ-nek. Az már eddig is közismert volt, hogy az akut fertőző betegségek hosszú távú következményekkel is járhatnak, ahogyan ez a koronavírus esetén is megfigyelhető.

A Covid-19 után ugyanis sok esetben még hónapokig tapasztalható többek közt fáradtság, általános izomfájdalom, szaglás- és ízvesztés, depresszió, neurológiai problémák, alvászavarok és sok esetben kardiológiai szövődmények – ezt a kórképet nevezzük poszt-Covid-szindrómának.

Feltételezhető, hogy a koronavírus után megnő a kockázata a krónikus fájdalom szindróma kialakulásának is – bár ezt hosszú távú vizsgálatoknak még igazolniuk kell.

Ugyancsak ismert számos rizikófaktor, amely növeli a krónikus fájdalom szindróma esélyét, ilyen például a dohányzás, az elhízás, a depresszió, a női nem és a 65 éves kor feletti életkor.

A krónikus fájdalom szindróma csak komplex megközelítéssel kezelhető

A krónikus fájdalom szindróma nem feltétlenül reagál a kizárólag gyógyszeres kezelésre, sőt, a gyógyszerek kiválasztása is meglehetősen nagy körültekintést igényel.

Szóba jöhetnek ugyanis többek közt helyi fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, izomlazítók, különböző antidepresszánsok – ismerteti Arnold Dénes Arnold, a FájdalomKözpont sebésze.

 Ezek mellett hasznos lehet a célzott injekciókúra éppúgy, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, mint a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók.

Segíthet a lökéshullám terápia, a neurálterápia, az orvosi akupunktúra, és fontos a neurológusi, immunológusi segítség, valamint a mentálhigiénés, pszichológusi támogatás is.

Lelki, mentális segítség nélkül ugyanis nem létezik teljes gyógyulás. Ugyancsak hangsúlyos a megfelelő fizikai aktivitás bevezetése, hiszen a mozgásszegénység csak súlyosbítja a helyzetet.

Ebben érdemes gyógytornász iránymutatására támaszkodni.

A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több irányból közelítsünk a KFSZ felé, és mindenképpen bátorítsuk a szenvedő pácienseket, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető.

Kiemelt kép: freepik.com