Szimpatika – Irigységet, tehetetlenséget és önhibáztatást is érezhet egy gyermektelen pár

A kérdőívre érkezett válaszokat Soltész Krisztina klinikai szakpszichológus segítségével értékeltük, és összefoglaltuk a legérdekesebb adatokat.

Talán még mindig úgy él a köztudatban, hogy a gyermekvállalásról a nő dönt egy kapcsolatban. De vajon tényleg így van? A kutatásunk alapján azt láthatjuk, hogy ez ma már nem igaz. A babát tervezőpárok tagjai legtöbb esetben egy időben érezték, hogy gyermeket szeretnének (71 százalék).

De azt a döntést is közösen hozták meg, ha egyáltalán vagy még nem szeretnének babát (16,5 százalék).

Mi állhat a gyermektelenség hátterében?

Azt a kérdést is vizsgáltuk, hogy miért döntenek amellett a párok, hogy nem szeretnének gyermeket. A válaszok alapján azt láttuk, hogy a hátterében állhatnak egészségügyi problémák (6,1 %), de egyéb tényezők, mint például anyagi biztonság hiánya, vagy a karrier is befolyásolhatja a gyermekvállalással kapcsolatos döntést.

A nem kívánt terhesség elleni védekezésben a kitöltők 53,7 százaléka a hormonális eszközöket – például a tabletta, hüvelygyűrű, tapasz, spirál vagy injekció – tekintik a leghatékonyabbnak, 29,9 százalékuk pedig az óvszerben bízik leginkább.

A hormonmentes eszközök mellett (spirál, pesszárium, spermicidek) a válaszadók 12,2 százaléka tette le a voksát, és – bár alacsony számban –, de még mindig vannak, akik szerint a megszakításos együttlét (2,2 százalék) és a naptármódszer (2 százalék) a leghatékonyabb megoldás.

Egyre többen tudjuk, hogy mikor és kitől kérjünk segítséget

A sikeres fogantatást megkönnyítheti, ha tudjuk, mikorra érdemes időzíteni az együttléteket. A termékenységi ablak ugyanis a peteérést megelőzően csupán 5 napon át van nyitva, ilyenkor a legnagyobb az esélye a teherbe esésnek.

Ezt a kérdést a válaszadók nagy része (90,2 százalék) jól tudta, és csupán 7,7 százalékuk gondolta úgy, hogy a hónap bármelyik napján egyforma esélye van a megtermékenyülésnek.

A kitöltők 39 százaléka szerint 6-12 hónapra van szükség ahhoz, hogy eredményes legyen a fogantatás, 36,2 százazék véli úgy, hogy 0-6 hónap is elegendő lehet. 21 százazék szerint 1-2 év is eltelhet a pozitív terhességi tesztig, és 3,9 százazék szerint erre több, mint 2 évre is szükség lehet.

A szakorvosok szerint azonban nem érdemes sokáig várakozni. Ha nem jön össze a baba, 35 éves kor alatt egy év, 35 év felett fél év sikertelen próbálkozás után javasolt a meddőségi szakember felkeresése. 

Ezt a kitöltők 82,3 százaléka is így gondolja. A válaszadók szülész-nőgyógyásztól és/vagy andrológustól (74,7 százazék), meddőségi specialistától (30,6 százazék) vagy pszichológustól (8,9 százazék) kérne segítséget 1 év sikertelenség után. 

A kitöltők 14,2 százalék azonban úgy válaszolt, hogy nem szeretne szakemberhez fordulni.

A sikertelenség, de akár a siker is megterhelő lehet lelkileg

A hónapokig tartó eredménytelen próbálkozás lelkileg is megviseli a párokat. A válaszokból kiderült, hogy a legnehezebb a sikertelen teherbeesés feldolgozása, az irigység legyőzése, látni, hogy másnak látszólag milyen könnyen sikerül, vagy a félelem attól, hogy nem lehet gyermekük.

A kitöltők 66 százaléka szerint a tehetetlenség érzése és az önhibáztatás (szintén 66 százalék), 62,7 százalék szerint pedig a türelmetlenség okozza a legnagyobb problémát. 53,9 százalékuknál az állandó szorongás, 18,8 százalékuknál pedig a kiszolgáltatottság érzése a legerősebb.

A sikertelenség mellett azonban a pozitív teszt is kiválthat negatív érzéseket. Az új élethelyzet szorongást (40,7 százalék) és kétségbeesést (24,8 százalék) hoz a leendő szülők életébe. 

A válaszadók 39 százaléka tart attól, ha megérkezik a kisbaba, kevesebb idejük lesz magukra, egymásra, a hobbijukra, 34 százalékuk azonban úgy véli, minden megoldható a babával is.

Mit ne kérdezzünk?

A gyermekre váró párok életét megnehezítik azok a kérdések is, amelyekkel rendszeresen szembesülnek.

A válaszadók a „mit ne kérdezzünk” kérdésre többek között az alábbiakat írták: Miért nincs még baba? - Azért terveztek vállalni? - Melyikőtökkel van a probléma? - Hogyhogy még nincs? - Ugye már rajta vagytok a dolgon? - Mikor szeretnél már gyereket? - Ti nem szeretnétek kisbabát? - Vagy nektek nem sikerül?

Természetesen arról is fontos beszélnünk, hogy miként közeledhetünk családtagként, barátként a babára vágyó párokhoz. Soltész Krisztina szerint nagyon fontos, hogy éreztessük, fontosak a számunkra, mindenben számíthatnak ránk, itt vagyunk, ha valamire szükségük lenne.

Megkérdezhetjük, hogy miben tudunk segíteni, szükségük van-e plusz információra. Ne azt mondjuk, hogy minden rendben lesz, mert az bagatellizálható lehet. Inkább támogassuk őket abban, hogy jó helyen vannak és minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy sikerrel járjanak.

Elhízás, endometriózis, cukorbetegség – csak néhány, a fogantatást nehezítő tényezők közül

Ugyanakkor a párok egyre tudatosabban készülnek a babavárásra. Ismerik azokat a faktorokat, amelyek akadályozhatják a teherbe esést, mint például az egészségtelen életmód, mozgáshiány vagy a túlzott alkoholfogyasztás.

A stressz, az elhízás, dohányzás, a pajzsmirigy rendellenes működése, inzulin rezisztencia vagy a cukorbetegség a leggyakoribb okok között szerepeltek. A válaszokból kiderült, hogy a kitöltők szinte mindegyike azt is tudja, melyek a fogantatást nehezítő, nőket érintő betegségek. 

Gyakorlatilag az összes válaszban szerepelt az endometriózis, a PCOS, a hüvelyi fertőzések és a mióma is. Volt olyan kitöltő, aki a hímivarsejtek csökkent számában látja a problémát, de az ivarszervek hiánya vagy deformitása, a progeszteron hiány, öröklött betegségek és a genetika is szerepeltek a felsorolásban.

Amire azonban a kitöltők egyike sem gondolt, az az életkor, pedig ez a faktor kulcsfontosságú, ha gyereket szeretnénk. A babavárásra a legideálisabb a 35 éves kor előtti időszak, ezért, ha boldog párkapcsolatban élünk, nem érdemes tovább halogatni a családalapítást.

Mi(t) is tehetünk a sikeres fogantatásért?

A legtöbben úgy vélik, hogy a stressz csökkentése (77,1 százalék), az egészséges és változatos táplálkozás (68,5 százalék) és a rendszeres szexuális élet (51,1 százalék) járulhat hozzá a sikeres fogantatáshoz.

A válaszadók szerint az életmódváltás (45 százalék), a megfelelő vitamin szedése (42,8 százalék) és az ovulációs naptár alkalmazása (35,9 százalék) is segíthet, ám a szakorvosi javaslatok betartása 34,3 százalékkal csupán a 7. helyen szerepel.

A kitöltők 59,1 százaléka véli úgy, hogy a szervezetet is fel kell készíteni a várandósságra, melyre a megfelelő vitaminkészítmények szedése (53,3 százalék) a legjobb módszer, ez pedig az eltérő táplálkozási szokások, pl. vegetáriánus, vegán táplálkozás esetén különösen fontos (8,8 százalék szerint).

A testi mellett azonban nagyon lényeges a lelki felkészülés is. A kitöltők 51,4 százaléka szerint sokat kell beszélgetni az előttük álló időszakról, és 31,8 százalékuk véli úgy, hogy érdemes számos szakirodalmat elolvasni arról, hogy mit is jelent a baba érkezése.

29 százalékuk szerint segíthet a felkészítő csoporthoz való csatlakozás és beszélgetés a leendő szülőkkel, a válaszadók 19,3 százaléka pedig nem készül különösebben a babavárásra.

Kire számíthatunk a gyermeknevelésben?

A válaszadók nagy része (68,2 százalék) a családtagok tapasztalatait veszi figyelembe a gyermeknevelésben, 64,6 százalékuk a védőnő, 50,1 százalékuk a gyermekorvos, 3,3 százalékuk pedig gyermekpszichológus segítségét kéri. 41,2 százalék válaszolta, hogy belépett baba-mama csoportokba, 30,9 százalékuk pedig könyvekre és internetes portálokra hagyatkozik.

A kitöltők nagy része (63,8 százalék) azonban csak magára számíthat, amely megnehezítheti az amúgy is izgalmakkal, változásokkal teli időszakot.