Szimpatika – Ősidők óta idősebbek az apák az anyáknál

A két nem esetében eltérő adatok születtek: az anyai generációváltás 23,2 az apai generációváltás 30,7 évente zajlott (az átlag 26,9 éves volt).

Az adatok azt is megmutatták, hogy a generációváltás ideje különböző korokban miként változott: 38 ezer éve még 29,8 év volt az átlag, ám kb. 6400 éve már csak 24,9

Minden emberben kialakulnak genetikai mutációk, amelyekben eltér a szüleitől, ezek még az ivarsejtekben, a fogantatás előtt létrejönnek.

Az rég felmerült már, hogy minél idősebb egy szülő, annál több mutációja lesz a gyerekének, ráadásul ez a szülő nemétől is függ, így a mutációk halmozódása alapján kiszámítható a szülő életkora.

A generációváltások ideje számos szempontból fontos, így egyes múltbéli eseményei genetikai nyomok alapján való meghatározásában (pl. mikor hódított meg egy népcsoport egy területet).

Emellett a társadalomról és az evolúciónkról is árulkodnak ezek az adatok. Ahhoz, hogy ezeket az adatokat kinyerjék, a genetikai mutációkat vizsgálták meg a kutatók az emberi genomban, azt, hogy az egyes mutációk mikor bukkantak fel, ezekből az adatokból eddig csak az elmúlt 40 ezer év átlagára következtettek az evolúciógenetika kutatói.

Most egy 1500 fős izlandi mintán végzett három generációs mutációszámlálás adataiból kapott összefüggésekkel végeztek számításokat a világ minden részén élő emberekkel, 2500 fő genetikai adataival.

Először feltérképezték a genetikai mutációkat, amelyek az emberiség története során kialakultak, majd pedig meghatározták, hogy ezek mikor következtek be.

Ez alapján ki lehetett számítani, hány évesek voltak a szülők, amikor az ivarsejtjeikben kialakult mutációt átadták a következő generációnak, vagyis, amikor a gyermekük megfogant.

Bár a számadatok némiképp változtak az évezredek során, az a különbség folyamatosan fennállt, amely szerint az apák mindig idősebbek voltak az anyáknál.

Ez a kutatók szerint jórészt annak köszönhető, hogy a férfiak termékenységének kora későbbi életkorig tart.

Bár mutációk nemcsak az életkorból adódóan következhetnek be, hanem különféle környezeti hatások miatt is, ezekkel részben számoltak is a kutatók.

Bizonyára lehet még pontosítani az adatokon, ha sokkal több emberi genomot használnak a számításokhoz, de az valószínűleg nem tudja megváltoztatni a két nem közti korkülönbséget.